Schanda Tamás (KDNP), az Innovációs és Technológiai Minisztérium Európai Uniós fejlesztésekért felelős államtitkára (Fotó: Hirling Bálint - Origo)

Milyen szerepe lesz miniszterhelyettesként az Innovációs és Technológiai Minisztériumban?

A magyar kormány célja, hogy Magyarország Európa öt legversenyképesebb és legélhetőbb országa közé kerüljön 2030-ra.
Az eddig elért gazdasági eredmények azt mutatják, hogy jó úton járunk. A magyar GDP-adat európai szinten is kiemelkedően magas növekedést jelez: az idei első félévben 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ez az Európai Unióban mért átlagos növekedés közel négyszerese. Világos a célunk: a magyar növekedés üteme minden évben két százalékponttal haladja meg az uniós átlagot.

Fontos eredmény, hogy az idei második negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 18,8 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának szintjét. Kedvező jel, hogy az állami, az önkormányzati és a magánberuházások egyformán lendületesen emelkednek, és továbbra is dinamikus a magyar vállalkozások beruházási kedve – ezzel is az uniós tagállamok élvonalában vagyunk. 2010-hez képest 800 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, miközben hét éve folyamatosan emelkednek a bérek.

Jól látszik, hogy egyre több ember élvezi a növekedés gyümölcseit. Az ITM feladatai a közös jövőnkről szólnak, hiszen mi, magyarok a jövő nyertesei szeretnénk lenni. Ezen kell dolgoznom nekem is.

Mindez akkor azt jelenti, hogy a feladata az is lesz, hogy egyfajta politikai, kommunikációs arcélt adjon a minisztériumnak?

Az ITM a magyar gazdaságtörténet legerősebb minisztériuma, számos szakterületet felügyel, ezek tevékenységének összehangolása összetett feladat. Természetesen ebbe beletartozik, hogy a tárca minél közérthetőbben mondja el az elképzeléseit, céljait és eredményeit.

Miért került az ITM-hez a felsőoktatás?

Az a célunk, hogy a magyar fiatalok minél jobb, versenyképesebb egyetemeken tanuljanak, és értékes diplomát kapjanak, amivel megállják helyüket az életben és a munkaerőpiacon. A gazdaságvédelmi akcióterv egyik fontos pontja volt az is, hogy a jövő évtől 32 milliárd forinttal több jut kutatás-fejlesztésre, a több pénzből pedig több kutatást szeretnénk. Ebből a feladatból is ki kell venniük a részüket a felsőoktatási intézményeknek.

Fontos megemlíteni azt is, hogy az OECD legutóbbi jelentése is elismeri a kormány céljait és eredményeit az oktatás területén. A szervezet megállapításai szerint a felsőoktatás "nemzetköziesítése" jó úton halad Magyarországon. A külföldi hallgatók aránya 2010 és 2017 között megduplázódott, 5-ről 10 százalékra emelkedett a magyar felsőoktatási intézményekben. Ez az egyik legnagyobb bővülés az OECD országai között. A külföldi hallgatók aránya nagyon fontos mutató, hiszen az ország felsőoktatási rendszerének vonzerejét jelzi.

Az elmúlt évtized kedvező tendenciái figyelhetők meg abban is, hogy 2008 és 2018 között jelentősen emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya: a 25-34 éves korosztálynál a nők körében 28-ról 37 százalékra, a férfiaknál 20-ról 25 százalékra. Tovább emelkedett a felsőoktatásba bekerült fiatalok száma, idén 89 500 elsőéves hallgatót vettek fel, amit 4500-al több mint az előző évben, és 2014 óta a legmagasabb adat.

Lesz-e minisztériumi versenyképességi csomag a felsőoktatásra szabva?

A gazdasági eredményeink tették lehetővé a felsőoktatási rendszer megerősítését is, hiszen a balliberális kormánytól 2010-ben megörökölt, alacsony hatékonyságú és a munkaerő-piaci igényektől eltávolodó felsőoktatási rendszert át kellett alakítanunk. Ez megtörtént és közben sikerült stabilizálni az intézmények gazdálkodását is.

Jelenleg az oktatás és kutatás minőségének további javítása, a tudományegyetemek nemzetközi versenyképességének erősítése az egyik legfőbb feladat. Mára olyan jelentős forrás áll rendelkezésre a kutatás-fejlesztés területétől kezdve az egyetemi infrastruktúra további korszerűsítéséig, bővítéséig, amelyekről a korábbi években nem beszélhettünk.

A kutatás-fejlesztés területén a múltbéli tapasztalatok alapján érdemes-e nagyívű vállalásokat tenni a jövőben?

A cél, hogy folyamatosan emelkedjen a K+F-re jutó források mértéke, hiszen a gazdasági szereplőknek is be kell látniuk, hogy csak innovációval őrizhetik meg, fejleszthetik tovább piaci pozícióikat. A minisztérium célja, hogy megerősítse és létrehozza azokat a felsőoktatási tudásközpontokat, amelyek a diákok oktatása mellett a helyi vállalkozásokat is képesek kiszolgálni kutatási és innovációs tevékenységgel. Erős, egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kiépítésén dolgozunk.

Az uniós pénzek esetében ki lehet jelenteni, hogy minden pénzt elhoz Magyarország, ami elérhető?

Nagyon jó úton járunk, mivel a jelenlegi költségvetési ciklusban időarányosan sokkal jobban állunk, mint az előzőben. Régiós és uniós szinten is kiemelkedő eredmény, hogy a források 39 százalékát már lehívtuk. Ráadásul tartalmilag is sikeresen tesszük, legutóbb épp Angela Merkel német kancellár erősítette ezt meg, amikor azt mondta, hogy az emberek jólétének a növelésére használjuk az uniós forrásokat.

Éppen ezért komoly önsorsrontás, amikor ellenzéki politikusok úgy interpretálják az uniós forrásokat, mintha azok könyöradományok lennének. Ezek a források járnak nekünk, hiszen a piacaink megnyitásával lemondtunk rengeteg bevételről, és egyúttal lehetőséget adtunk a „régi" Európa cégeinek. Egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy az európai növekedés motorja Közép-Európa, a térség sikere az egész kontinens versenyképességét meghatározó tényező.

Lát-e esélyt arra, hogy az új Európai Bizottsággal egy új költségvetési tervezetet lehet létrehozni?

Ursula von der Leyen megválasztása és Trócsányi László fontos portfóliója is azt mutatja, hogy a magyar politika az Európai Unióban is sikeres és követőkre talált. A következő időszak költségvetése kapcsán elhúzódó viták várhatóak, mivel nagyon sok ország kritizálja a javaslatot. A tervezet mögött valójában nincsen stratégia.

Magyarország számára nem a költségvetés elfogadásának az időzítése, hanem a közös büdzsé minősége a fontos.
Egyetlen olyan javaslatot sem vagyunk hajlandóak támogatni, amely a magyar családoknak járó forrásokat bevándorlókra fordítaná.

Az ITM másik nagy területe a közlekedésfejlesztés, milyen nagyobb beruházások várhatóak?

A cél, hogy 2030-ra az ország bármely pontjáról legalább 30 perc alatt elérhető legyen egy gyorsforgalmi út. Ennek érdekében négysávos összeköttetéseket építünk a ma még csak főutakon elérhető vidéki nagyvárosokig, elvezetjük az autópályákat, autóutakat az országhatárokig.

A V4-es régióban jóval magasabb a GDP bővülésének üteme, mint a nyugat-európai tagországokban. Ezzel megnő térségünk gazdaságának szerepe, éppen ezért kulcsfontosságú a közlekedési hálózatok minősége.

Természetesen a fejlesztések során folyamatosan figyelni kell a környezet védelmére is, egyre energiahatékonyabb technológiára kell váltani. Erről szól az a programunk, amelynek révén a következő években több ezer autóbuszt cserélünk le lényegesen környezetkímélőbb, a lehető legnagyobb részben hazai gyártású járművekre. Fontos törekvés az is, hogy tovább bővüljön a villamosított vasúti pályák aránya, el szeretnénk érni az 50 százalékot, ami a nemzetközi szempontból meghatározó vonalak szinte teljes villamosítottságát jelentené.

A szakképzés és a felsőoktatás területét mennyire lehet összehangolni?

Egyre népszerűbbé kezdenek válni azok az iskolák a fiatalok – és szüleik – körében, amelyek nemcsak érettségit, hanem szakmát is adnak. A szakképzést tovább kívánjuk fejleszteni, ezt a célt szolgálja a Szakképzés 4.0 stratégia, amelyet a piaci szereplőkkel közösen, osztrák mintára alakítottunk ki, és amelynek része a vonzó karrierlehetőség megteremtése, a naprakész tudású oktatók biztosítása, a vonzó tanulási környezet kialakítása.

A jól végzett szakmunka stabil és kiszámítható megélhetést biztosít, de aki tovább akar tanulni, annak a szakképzésből a technikum elvégzése után egyenes út vezet a felsőoktatásba.

Mikor várható az 5G-rendszer kiépülése Magyarországon?

A vezeték nélküli internetes rendszer kiépítettségében jelenleg is nagyon jól állunk, a világ élvonalában vagyunk. A letöltési sebességben a nyolcadik helyen állunk a világranglistán. Világos, hogy a további technológiai fejlődésre az ipari változások miatt is nagy szükség van, ezért hamarosan elkészül és a kormány elé kerül az 5G-stratégia. Ennek a végrehajtásával pedig még jobb eredményeket érhetünk el a nemzetközi versenyben is. A pontos dátumokról a stratégia elfogadása után lehet beszélni.

Hogyan lehet versenyképesebbé tenni a kis-és középvállalkozásokat?

A kis- és középvállalkozások jelentik a magyar gazdaság motorját, ezért a kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ezek a cégek minél versenyképesebbek legyenek. Magyarországon 30 százalékkal nőtt a szektor termelékenysége, a bővülés ötszöröse az unió 6 százalékos átlagának, és több mint háromszorosa a visegrádi országokban mért 9 százalékos átlagnak.

Az ITM folyamatosan monitorozza a nagy növekedési potenciállal rendelkező és innovatív vállalkozásokat.
A Magyar Multi programban több mint kétszáz vállalatot szólítottunk meg, közülük száz csatlakozott a kezdeményezéshez, ötven fejlesztését még ősszel megkezdjük. Ezek a vállalkozások saját területükön sikeresek, ám márkaépítés, értékesítés és szervezetfejlesztés terén segítségre van szükségük.

Milyen fogyasztóvédelmi erősítő lépéseket terveznek?

Ahhoz, hogy Magyarországon az életminőség is jelentősen javuljon, határozottan ki kell állni amellett, hogy egy adott szolgáltatás vagy termék a nyugati és a keleti országokban egyforma minőségű és mennyiségű legyen. Ezzel párhuzamosan pedig a hazai termékek és szolgáltatások minőségére is figyelni kell, hogy egyrészt minél inkább elégedettek legyenek a hazai fogyasztók, másrészt azért, mert a minőség az exportlehetőségeket is nagyban befolyásolja.

A klímaváltozás elleni küzdelemben mennyire vesz részt az ITM? Elérhető-e a teljes karbonsemlegesség?

Klímaügyben 2030-ig teljesen világos vállalásaink vannak, és a rendelkezése álló források alapján azokat teljesíteni is fogjuk. Bármilyen további cél rögzítéséhez ismernünk kell a pontos számokat, és azt is, hogy az EU ehhez milyen forrásokat rendel a közös költségvetésből. Nincs értelme következmények nélkül hangzatos politikai kijelentéseket tenni.

A mostani álzöldek politikai elődei erőltették rá a környezetkárosító nehézipart Magyarországra. Ezzel szemben a kereszténység már nagyon régóta hirdeti a teremtett világ védelmét. Meg kell óvnunk a teremtett világot, azonban nem lehet szembeállítani a természetet az emberrel.

Mindennek a legszélsőségesebb formája, hogy bizonyos szélsőliberális csoportok már a gyermekszületés ellen kampányolnak, mivel szerintük a gyermek puszta létezésével is környezetszennyező. Ez a szemlélet -  egy féléves kislány édesapjaként is - egyszerűen letaglóz.

Ez egy kulcsfontosságú terület, ahol akár politikai konszenzust is létre lehetne hozni a szereplők között. Ennek ellenére a baloldal és a liberálisok ezt az ügyet is igyekeznek kisajátítani. A mai baloldalt egy görögdinnyéhez lehetne hasonlítani: kívül zöld, belül vörös, a bukott és káros ideológiájukat próbálják meg újracsomagolva eladni. A balliberálisok voltak azok, akik az elmúlt évtizedekben a globális piacok imádatát és a szabadkereskedelmet mindenáron le akarták nyomni a torkunkon. Pedig nem egy bonyolult logikai művelet rájönni, hogy a távoli gyárakból hosszú úton ideérkező termékek bizony nagyobb környezetkárosítást okoznak. Éppen ezért sokkal jobb a patrióta gazdaságpolitika.