Több mint 11 százalékkal többen jelentkeztek egyetemekre, főiskolákra, mint tavaly – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
Schanda Tamás elmondta: 101 881-en jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 11,1 százalékkal többen, mint tavaly. Közülük 75 748-an nyertek felvételt, 81 százalékuk államilag finanszírozott, 19 százalékuk pedig önköltséges képzésre.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára (balra) és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke a Pont Ott Parti – felvételi eredményváró rendezvényen Budapesten, az ELTE Lágymányosi Campusán 2021. július 22-én (Fotó: MTI / Bruzák Noémi)
Hozzátette: alapképzésre több mint 47 ezer hallgató került be, osztatlan képzésre több mint 7800, mesterképzésre több mint 13 500, felsőoktatási szakképzésre pedig több mint 6700. A legtöbb jelentkezőt idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre vették fel, amelyet a Debreceni Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem követ – tudatta.
Schanda Tamás elmondta: a legmagasabb pontszámot, 472-t a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésére és az Eötvös Loránd Tudományegyetem osztatlan jogászképzésére kellett elérni. A Budapesti Corvinus Egyetem angol és magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok képzésére 468, illetve 467 ponttal lehetett bekerülni – fűzte hozzá.
Beszámolt arról is, hogy
az agrárium területén 33 százalékkal, a jog és társadalomtudományok területén 19, illetve 18 százalékkal, a műszaki szakokon pedig 14 százalékkal többen kezdik meg tanulmányaikat, mint tavaly szeptemberben.
Ezek mellett az orvos- és egészségtudományi területre is több fiatalt vettek fel. A mesterképzések közül a gazdaságtudományok területére vették fel a legtöbb jelentkezőt, 3027-et, a műszaki területen pedig 1577 fiatal tanulhat tovább – közölte.
Résztvevők a Pont Ott Parti - felvételi eredményváró rendezvényen az ELTE Lágymányosi Campusán 2021. július 22-én (Fotó: MTI / Bruzák Noémi)
„A magyar fiatalok nem dőltek be a baloldali propagandának”, ugyanis 65,5 százalékuk jelentkezett olyan intézménybe, amely a modellváltásnak köszönhetően már megújult struktúrában működik – tette hozzá. A modellváltás célja, hogy javítsa a magyar fiatalok képzését, bővítse lehetőségeiket, és értékesebbé tegye a diplomájukat – mondta Schanda Tamás.
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke azt hangsúlyozta, hogy a felvételi eljárás sikeres és eredményes volt, annak ellenére is, hogy a koronavírus-járvány miatt nem volt könnyű a felvételizőknek. Idén 60 470-en érettségiztek, közülük 38 038-an jelentkeztek a felsőoktatásba – tudatta.
Az elnök szerint bevált az a döntés, hogy a legtöbb felsőoktatási képzésnél legyen elvárás az emelt érettségi vizsga. 2018-ban 40 ezren tettek emelt érettségit, 2021-ben pedig több mint 50 százalékkal többen – tette hozzá, kiemelve: az emelt szintű vizsgával a diákok magasabb tudással kezdik meg felsőoktatási tanulmányaikat, ami csökkenti a lemorzsolódást.
Vanó Renáta, az OH felsőoktatási elnökhelyettese közölte: pótfelvételi idén is lesz, akit nem vettek fel, vagy nem adott be jelentkezést az általános eljárásban, még megteheti. Jelezte: a pótfelvételi is elektronikusan történik majd, azonban csak egy jelentkezési helyet lehet megjelölni. A pótfelvételi eredményeit augusztus végén hirdetik ki, így akik felvételt nyernek, szeptemberben szintén megkezdhetik felsőoktatási tanulmányaikat – tette hozzá az elnökhelyettes.
