Schanda Tamás (KDNP), az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára

Schanda Tamás elmondta: nemcsak szeptemberben, hanem februárban is indulnak felsőfokú képzések, idén 33 intézmény összesen 993 szakára lehetett jelentkezni november 22-ig.
    
A keresztféléves felvételi jelentkezési adatokat összegezték, eszerint idén mintegy 14 százalékkal többen felvételiztek ilyen képzésre, mint tavaly, 5293-ról 6023-ra emelkedett a számuk. A legerőteljesebb emelkedés az alapképzések esetében tapasztalható: 611-ről 1419-re, azaz csaknem 2,5-szeresére nőtt a jelentkezők száma.
    
A felsőoktatási szakképzés esetében mintegy másfélszeres emelkedés figyelhető meg, a múlt évi 97 után idén már 142-en jelentkeztek ilyen képzésre. A mesterképzések népszerűsége esetében nem volt jelentős változás, idén 4462-en, tavaly 4585-an jelentkeztek.
    
Az államtitkár felidézte: a keresztféléves felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmények csak mesterképzéseket hirdethettek meg magyar állami ösztöndíjas formában.     

Schanda Tamás elmondta, hogy továbbra is népszerűek a reáltudományok, a keresztféléves képzésre jelentkezők negyven százaléka ilyen képzést választott, ezen belül műszaki szakokra 1689-en, természettudományi szakokra 98-an, informatikára 608-an jelentkeztek.     

A mesterképzések „elsőhelyes" jelentkezéseit figyelembe véve most is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok a legnépszerűbbek. Az első helyeken a vezetés és szervezés, a mérnökinformatikus, a gépészmérnöki, a villamosmérnöki, a pénzügy, a marketing és a műszaki menedzser képzések állnak.
    
Az államtitkár felhívta a felvételizők figyelmét, hogy január 9-éig tölthetik fel a még szükséges dokumentumokat - például a többletpontokat igazoló iratokat - az e-felvételi rendszerbe, vagy küldhetik meg az Oktatási Hivatalnak, és ugyancsak eddig az időpontig lehet módosítani a jelentkezési sorrenden, de csak egyetlen alkalommal.
    
Schanda Tamás szólt arról is, a kormány célja az ország közép- és hosszú távú versenyképessége, ehhez azonban szükséges a gazdaság alkalmazkodása a piaci elvásárokhoz, környezethez.
    
„A negyedik ipari forradalom megköveteli a folyamatos innovációt, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy megfelelő számú - és persze megfelelően képzett - természet- és gazdaságtudományi szakember, mérnök, valamint informatikus dolgozzon hazánkban" - tette hozzá.
    
Úgy fogalmazott, ez az ország további erősödésének egyik záloga, ez az egyik biztosíték arra, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek.
   
 Az államtitkár szerint a keresztféléves jelentkezések adatai és az elmúlt évek tendenciái azt mutatják, hogy jó úton halad az ország a megfelelő összetételű szakemberképzés terén a felsőoktatásban.