Az őshonos nemzetiségek a magyar nemzet elszakíthatatlan részei; a magyar állam feladata pedig, hogy fejlődésükhöz, gazdagodásukhoz és értékmegőrzésükhöz biztosítsa a feltételeket – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetiségekért-díj átadásán kedden Budapesten.
Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök helyettes beszédet mond a Nemzetiségekért-díj átadásán (Budapest, 2019.12.17. KDNP fotó: Váli Miklós)
A nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettes kiemelte: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy az őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők és a magyar politikai nemzet integráns részei. Ahogy a magyar nemzet elszakíthatatlan része a külhoni magyarság, ugyanígy elszakíthatatlan részei az őshonos nemzetiségek – hangoztatta.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a Nemzetiségekért-díj átadásán (Budapest, 2019.12.17. KDNP fotó: Váli Miklós)
A miniszterelnök-helyettes a nemzetiségek különleges feladatának és felelősségének nevezte, hogy az általuk hozott kultúra olyan egyszeri és megismételhetetlen érteket teremt, amit csak ők adhatnak az egyetemes emberiségnek, anyaországuknak és Magyarországnak is.
Nemzetiségekért-díj átadása (Budapest, 2019.12.17. KDNP fotó: Váli Miklós)
Kijelentette: a magyar állam feladata, hogy az őshonos nemzetiségek fejlődéséhez, gazdagodásához és értékmegőrzéséhez biztosítsa a szükséges feltételeket. 2010-hez képest ötszörösére nőtt támogatásuk, továbbá örvendetesen nő azok száma, akik nemzetiségi gyökereiket felvállalják – ismertette Semjén Zsolt, arra is kitérve, hogy a magyar társadalom 6,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamely őshonos nemzetiséghez tartozik.
Nemzetiségekért-díj átadása (Budapest, 2019.12.17. KDNP fotó: Váli Miklós)
Megfogalmazása szerint a nemzetiségek gazdagodásáért mindenki megtette a magáét. Az állam az intézményi és anyagi feltételek biztosításával, de a tisztelet és megbecsülés a nemzetiségek illeti, ugyanis ezekkel a keretekkel élve őrzik meg kultúrájukat – fűzte hozzá.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Semjén Zsolt szavaihoz is kapcsolódva óriási változásnak nevezte, hogy egyre többen merik felvállalni Magyarországon a nemzetiségüket.
Erre a tendenciára utalva úgy vélekedett: Magyarország ezzel azt üzeni a közép- és kelet-európai nemzetek vezetőinek, hogy a nemzetiségek nem ellenfelek, hanem gazdagítják, sokkal inkább erősebbé teszik azt az országot, amelyben élnek. Nincs más lehetőségünk Közép- és Kelet-Európában (…), mint őket erősíteni, segíteni és támogatni – hangoztatta.
Nemzetiségekért-díjban azok részesülhetnek, akik a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végeznek.
Nemzetiségekért-díj átadása: a Nemzetiségekért-díj elismerést az idén tizenhárom ember, illetve szervezet vehette át. A díjazottak között van Batyi Róbert, a SziRom szimfonikus romazenekar vezetője, Dechandt Antal képzőművész, Jónás Judit színművész, színházalapító, Kimpián Péter nyugalmazott román nemzetiségi rádiós szerkesztő, Papageorgiu Andrea festőművész, a Tabán Szerb Folklór Egyesület és Taragyia Györgyné Klaics Emília nemzetiségi újságíró, szerkesztő. (Budapest, 2019.12.17. KDNP fotó: Váli Miklós)
Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (b) és Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök helyettes (k) átadja a Nemzetiségekért-díjat (Budapest, 2019.12.17. KDNP fotó: Váli Miklós)
A magyar kormány 1995. szeptember 21-én döntött arról, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért-díjat is. 2012. április 16-án az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért-díjnak nyilvánította. Az elismerést az alapítása óta 198-an kapták meg.
A Nemzetiségekért-díj elismerés díjazottjai:
Ábel János – a komlói és baranyai német közösségben végzett tanítói és közösségépítő munkája, valamint a helyi, a megyei és az országos német nemzetiségi közéletben betöltött tevékenysége elismeréseként;
Batyi Róbert – a klasszikus zene területén végzett tevékenységével a roma tehetségek felkarolásáért és társadalmi szerepvállalásáért;
Bonev Jordán – a hazai bolgár oktatásban, hitéletben, valamint a bolgár katonasírok megőrzése révén a Bulgária és Magyarország közötti kapcsolat megerősítéséért végzett fáradhatatlan munkájáért;
Dechandt Antal – képzőművészeti alkotásain keresztül a hazai német nemzetiség történelmi múltjának bemutatásáért és a magyar-német közösségi együttélésben vállalt szerepéért;
Gáspárné Kerner Anna – a nemzetiségi közéletben és nemzetiségi pedagógusként végzett munkájáért és emberséges, példamutató magatartásáért;
Jónás Judit – a hazai színházművészet területén elért sikereivel a roma kultúra és közösségi élet megismertetéséért és társadalmi elfogadásáért;
Kimpián Péter – a Magyar Rádió szerkesztőjeként a hazai románság életének, néprajzi hagyományainak, történelmi múltjának bemutatása révén nemzetisége kulturális önazonosságának megőrzéséért;
Nagy Mária – a piliscsévi folklórhagyományok megőrzéséért, a Komárom-Esztergom megyei és az országos szlovák közösség kulturális fennmaradásáért, valamint közéleti szerepvállalásáért.
Papageorgiu Andrea – a hazai görögök kulturális teljesítményének hírnevét erősítő festőművészetben elért sikereiért;
Tabán Szerb Folklórcentrum Egyesület – a magyarországi szerb néptánc- és népdalkincs bemutatásával és népszerűsítésével nemzetiségi hagyományaik megőrzésében vállalt negyedszázados teljesítményéért;
Taragyia Györgyné Klaics Emilia – a dél-magyarországi horvátok vallási és közösségi életében betöltött jelentős szerepéért;
Varga Erika – a roma viseleti hagyományok megismertetéséért, megőrzéséért, valamint hazánkban és külföldön történő népszerűsítéséért;
Wolfart Jánosné – a hazai német középfokú és felsőfokú oktatásban szerzett közel öt évtizedes elévülhetetlen érdemeiért.
