Semjén Zsolt kifejtette: a magyar nemzet három sajátos részre tagolódik, a magyarországi magyarságra, a Kárpát-medencei magyarságra és a diaszpóra magyarságára.

Nem azért van így, mert így akartuk, hanem mert a történelem viharai következtében világnemzetté váltunk, a magyarság egy része külföldre szakadt a nagyvilágba – mutatott rá. Kifejtette:

a magyar kormány feladata, hogy a kihívást lehetőséggé változtassa, a diaszpóra magyarságára, mint az anyaországi és a Kárpát-medencei magyarság melletti nemzetrészre olyan programokat találjanak ki, ami a legkülönbözőbb körülmények között élők számára is lehetővé teszi a magyar identitás megőrzését.

Semjén Zsolt felidézte: a kommunista rendszer 1990 előtt kifejezetten ellenségként tekintett a diaszpóra magyarságára amiatt, hogy jelentős részük éppen a kommunista rendszer elől emigrált. 1990 után ez megváltozott, de továbbra is egyfajta mostohagyermek maradt a diaszpóra.

Ezért gondolták 2010-ben – Répás Zsuzsanna akkori nemzetpolitikai államtitkárral közösen –, hogy létrehozzák a Magyar Diaszpóra Tanácsot, és elindítanak speciális programokat, mint a Kőrösi Csoma Sándor Program.

A miniszterelnök-helyettes a diaszpóra magyarságát egy-egy hídfőállásként jellemezte, rámutatva, rajtuk keresztül a világ legkülönbözőbb országaival tudnak gazdasági, kulturális kapcsolatba lépni.

Semjén Zsolt elmondta: a hétvégi iskolák vonatkozásában nemcsak intézményeket támogatnak, hanem hálózatokat is szerveznek.

Jelenleg 260 hétvégi iskolával állnak napi kapcsolatban, ezekben ezer szakképzett pedagógus tanítja a gyermekeket.

Kitért a hétvégi iskolák számára a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János karán indított akkreditált képzésre, amelyet eddig 74 pedagógus végzett el, 20-an mesterdiplomát is szereztek. A Rákóczi Szövetség táborainak köszönhetően ezer fiatal jöhet a diaszpórából, ami egy életre szóló élményt és megerősödést jelent számukra az anyaországgal. Idén már 250 nyertes pályázatot hirdettek kifejezetten diaszpóraprogramokra – emelte ki.

Semjén Zsolt a résztvevőknek azt mondta: Magyarországra hazajönnek, itthon vannak, Magyarország a hazájuk.

Ha baj történik, mindig van egy ország, ahová hazajöhetnek, ezért is volt kulcsfontosságú a teljes jogú állampolgárság kiterjesztése.

Példaként Venezuelát említette, ahonnan intézményes formában mentették ki a magyarokat ezres nagyságrendben. A magyar állam feladata, ha valahol egy nemzetrész, magyar közösség veszélybe kerül, akkor tudják azt, mindig, mindenkor számíthatnak Magyarországra – hangsúlyozta.

Semjén Zsolt újságíróknak beszélt arról is, hogy a határon túli magyarok azáltal tudják biztosítani az elért eredmények megőrzését, saját támogatásukat, ha részt vesznek az országgyűlési választáson április 12-én, és olyan pártra szavaznak, amely a külhoni magyarság szempontjait is képviseli. Akinek van magyarországi lakcíme, két szavazata van: egy, ahol lakik és egy a pártlistákra; a külhoni magyarok, akiknek nincs magyarországi lakcíme, a listás választáson vehetnek részt – jelezte. Hozzáfűzte:

amióta kiterjesztették a magyar állampolgárság lehetőségét az elszakított területeken élő és a világ magyarsága számára, onnantól a magyar Országgyűlés, valóban összmagyar Országgyűlés, minden magyar politikai akarata megtestesül benne.

Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott: a diaszpóraközösségek lelke a hétvégi magyar iskolákban dobog. Ahol magyar gyermek van, ott van a magyar jövő – mondta és köszönetét fejezte ki azoknak, akik külön energiát és áldozatot fordítanak a gyermekek tanítására, magyar identitásukban történő megerősítésükre.

A legfontosabb tanítás, amit adhatnak a gyermekeknek, a példaadás, amit az államtitkár nemzetépítő munkaként értékelt. Kiemelte: ezen keresztül az adott diaszpóra közösség erősödik, és ezáltal, a magyar nemzet is erős tud maradni.

Nacsa Lőrinc azt mondta: közös nemzeti érdek a hétvégi iskolák megmaradása és erősödése.

Az elmúlt 16 év eredményeit meg kell őrizni, olyan építkezés zajlik, amit nem érdemes pár másodperc alatt, mint homokvárat, lerombolni.