A kiteljesedés időszakát követően a hungarikummozgalomnak a következő években meg kell újulnia - jelentette ki Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja szerdán az Országházban, a Hungarikumok Klubjának rendezvényén.
Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Hungarikumok Klubjának rendezvényén (Budapest, 2019.01.23. KDNP fotó: Váli Miklós)
Lezsák Sándor közölte, hogy folytatódnak a megyei és a Kárpát-medencei hungarikumvetélkedők, a versenyeket új korcsoportokkal bővítik.
Május 23-án a megyei értéktárak vezetői Lakiteleken, szeptember 21-én pedig a helyi értékek bizottságának képviselői Budapesten találkoznak - tette hozzá. Utóbbival egy időben háromnapos rendezvényen mutatkoznak be a hungarikumok a főváros közönsége előtt.
Lezsák Sándor üdvözölte, hogy a hungarikumok helyet kaptak az egyetemi képzésben, ugyanakkor sürgette, hogy az általános és középiskolai oktatásban is megjelenjenek.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a rendezvényen kijelentette, hogy a hungarikumok a magyarságra jellemző, egyedi értékeket képviselnek határokon túl is. Összefüggenek a nemzetpolitikával azért is, hiszen az utóbbi a magyarság érdekeit, előbbi pedig az értékeit testesíti meg - tette hozzá.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Sallai Éva, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője, V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány elnöke (KDNP FOTÓ: Váli Miklós)
Fazekas Sándor országgyűlési képviselő (Fidesz), a Hungarikum Bizottság korábbi elnöke hangsúlyozta, hogy hungarikumok a helyi közösségek és a nemzet egészének identitását erősítik, megjelenítve a külhoni magyarság és a velünk élő nemzetiségek értékeit is. Az értéktár 2017-re közel teljessé vált, de az ehhez kapcsolódó további feladatok még sok munkát adnak a következő évekre - fogalmazott.
A Hungarikumok Klubjának rendezvényén (Budapest, 2019.01.23. KDNP fotó: Váli Miklós)
A kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta, a hagyományok jelentőségét nemzedékről nemzedékre fölismerik, és kutatják a magyarságra jellemző értékeket. A kivételes teljesítményeket védjegyek, kitüntetések és elismerések sokasága ismeri el, a hungarikumok nyilvántartása mégsem hiábavaló, hiszen egyediségükkel csak ezek képesek a magyarságot megjeleníteni a nagyvilág előtt - hangsúlyozta V. Németh Zsolt.
A miniszteri biztos sürgette a hungarikumok ügyének összekapcsolását a kormányzati szakpolitikával, és szorgalmazta a védjegyhasználat kiszélesítését.
A rendezvényen átadták a nemzeti értékeket népszerűsítő mobilalkalmazások fejlesztéséért járó elismeréseket, valamint a Hungarikum médiadíjakat. Utóbbiakat idén Csűrös Csilla, a Kossuth Rádió szerkesztője, Sallai Éva, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője és a Városi TV Mohács szerkesztősége kapta.
***
Semjén Zsolt beszéde
Hungarikumok Klubja, Országház, 2019. január 23.
Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Vendégeink!
Örömmel fogadtam el a felkérést, hogy rövid köszöntőt mondjak a mostani rendezvényhez. Azért is, mert mint a nemzetpolitikáért felelős tagja a kormánynak úgy vélem, hogy a nemzetpolitika és a hungarikumok témaköre egybecseng, hiszen mindkettő a nemzetet helyezi a középpontba. Az egyik az érdekeit, a másik az értékeit védi.
A hungarikum törvény, mely 2012. július 1-jén lépett hatályba, így határozza meg a hungarikum fogalmát: „gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.”
És a törvény szellemében létrejött egy professzionális szervezeti egység, a Hungarikum Bizottság, majd a nemzeti értékpiramis, amely hierarchikusan, alulról építkezve települési, megyei, ágazati és külhoni nemzetrész értéktárból áll. Felette a Magyar Értéktár, a kiemelkedő nemzeti értékek őrzője és efelett maga a hungarikum, a Hungarikumok Gyűjteménye. Lehet-e ennél világosabb, demokratikusabb, a szubszidiaritás minden követelményének megfelelő rendszer?
Az első Orbán-kormány 2000-ben alakította meg a Miniszterelnökségen belül az Országimázs Központot. Csaknem húsz év távlatából elmondhatjuk, hogy az Országimázs Központ és a hungarikum-törvény rokonok, hasonló cél, hasonló érzés és hasonló szándék vezérelte megalkotásukat. Más kérdés, de roppant jellemző, hogy a 2002-ben az akkor győztes balliberális Medgyessy-kormány egyik első intézkedése az Országimázs Központ megszűntetése volt.
Akkoriban rendeztek egy parlamenti vitanapot is az imázsközpontról, aminek a jegyzőkönyvéből érdemes egy nagyon találó részt idézni:
„Képzeljünk el egy átlagos amerikai családot! A gyerek megkérdezi az apját, ki találta fel a gyufát. Az apa utánanéz a lexikonban, s annyit mond: valami magyar. Majd a gyerek nekilát megírni a házi feladatát, és megkérdezi, ki találta fel a golyóstollat. Az apa utánanéz, és válaszol: valami magyar. A gyerek délután leül a számítógép elé játszani, és mellékesen megkérdezi, ugyan vajon ki találta fel a számítógépet. Az apja utánanéz, és rezignáltan felel: egy magyar. Majd autóba ül a család, indulnak bevásárolni, és a gyerek megkérdezi, hogy „Papa, hát az automata sebváltót ki találta fel?” Az apa már félve lapozza fel a lexikont, és azt suttogja: valami magyar. Este pedig, amikor a gyerek a tévé előtt ül, és háborús filmet néz, csak úgy mellékesen megkérdezi, hogy „Mondd, apa, ki találta fel a hidrogénbombát?”. S az apja ekkor a földhöz vágja a lexikont, és ezt kiabálja: valami magyar! A gyerek pedig le sem veszi a tekintetét a képernyőről, és így felel: „Te papa, mondd, mindent a magyarok találtak ki?”
Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Vendégeink!
Ha végignézünk a hungarikumok listáján, lélegzetelállítóan gazdag és színes a kép. Ott van teljes joggal a tokaji aszú, a csabai kolbász, a busójárás, a Hortobágy, a Kodály-módszer, a Béres-csepp, Pannonhalma és a tárogató is.
És a fröccs is felkerült a hungarikumok listájára, teljes joggal. Itt még a napot is tudjuk, Fáy András 1842. október 5-én fóti pincéjébe hívta szüretre barátait. Ott volt Vörösmarty és Jedlik Ányos bencés szerzetes, az elektromotor és a dinamó feltalálója. A szüretre magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt, amit németesen spriccernek nevezett el. De ott volt Vörösmarty Mihály is, akinek ez a német szó nem tetszett, ki is találta nyomban, hogy: fröccs. Hangutánzó szó is, a dolog lényegét is tartalmazza, egyszóval tökéletes. Olyannyira, hogy ma is milliók használják. Ilyen az, amikor a fizika és a költészet találkozik.
Ebben a történetben ismerjük a feltalálót és a névadót is. De van olyan, ahol mindkettő ismeretlen, csak a mű közismert: a kovászos uborka esetében bölcs erdélyiek találták ki, hogy az uborka egy kis kenyérrel, tejsavas erjesztéssel önmagától válik savanyúsággá. Meglepő, hogy erre a gasztronómia iránt oly fogékony nagyvilág a mai napig nem jött rá és nem is ismerte fel. A másik a szalonna és a hagyma. Derék magyar szántóvetőink évszázadokon át ették, nem is sejtve, hogy a koleszterint – amiről persze fogalmuk sem volt – épp a vöröshagyma ellensúlyozza. Kedves Barátaim, van, amikor ilyen egyszerű, ami zseniális.
Tisztelt Vendégeink!
Gratulálok Önöknek, és Magyarország kormánya nevében köszönöm Önöknek, hogy őrzik és ápolják, tudják és tudatosítják egy nagy nemzet nagy értékeit, Hazánk és az egész világ javára!
