Átfogó megállapodást kötött a kormány az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH). A dokumentumot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija írta alá hétfőn Budapesten, a Karmelita kolostorban.
Semjén Zsolt (KDNP), miniszterelnök-helyettes beszédet mond a kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség között létrejött megállapodás aláírása alkalmából a Karmelita kolostorban (Budapest, 2019.11.18. KDNP fotó: Váli Miklós)
Semjén Zsolt kiemelte, a magyar állam két dolgot ismer el a szerződés megkötésével: a hagyományait őrző zsidóság történelmi tradícióit, illetve azt a jelenlegi és jövőbeni szolgálatot, amelyet az EMIH a magyarországi zsidó közösség reneszánszáért tesz.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija beszédet mond a kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség között létrejött megállapodás aláírása alkalmából a Karmelita kolostorban (Budapest, 2019.11.18. KDNP fotó: Váli Miklós)
Elmondta: Magyarországon mind a három zsidó irányzatot - a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz), a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséget (MAOIH) és az EMIH-et - a legmagasabb fokon elismerik, de a megbecsülés „következő, anyagi és szimbolikus értelemben is legmagasabb" foka, amikor a kormány az adott felekezettel külön szerződést is köt.
David Lau, Izrael askenázi főrabbija beszédet mond a kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség között létrejött megállapodás aláírása alkalmából a Karmelita kolostorban (Budapest, 2019.11.18. KDNP fotó: Váli Miklós)
A Mazsihisszel még a első Orbán-kormány idején megállapodtak, és azt a szerződést aláírta a MAOIH akkori vezetője is, az EMIH-hel kötött megállapodással pedig a magyarországi zsidóság teljességét elismerik - tette hozzá. Semjén Zsolt kiemelte: a megállapodás értelmében az EMIH által létrehozott és fenntartott intézményeket ugyanaz a finanszírozás illeti meg, mint a hasonló feladatot ellátó állami intézményeket.
Oberlander Báruch Budapesti Ortodox Bét Din főrabbija beszédet mond a kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség között létrejött megállapodás aláírása alkalmából a Karmelita kolostorban (Budapest, 2019.11.18. KDNP fotó: Váli Miklós)
A szerződésben a kormány az EMIH-re bízza a holokauszt következtében „elárvult" vidéki intézmények felújítását, megőrzését és azt, hogy ezeket élettel töltsék meg. Rögzíti továbbá, hogy a kormány támogatja a Milton Friedman Egyetemet. Az intézmény a zsidó tudományosság fellegvára lehet, emellett a nem zsidóknak is közvetíti a zsidó értékeket - ismertette a miniszterelnök-helyettes.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija (b1) és Semjén Zsolt (KDNP), miniszterelnök-helyettes aláírják (b2) a kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség között létrejött megállapodást (Budapest, 2019.11.18. KDNP fotó: Váli Miklós)
Hangsúlyozta: a magyar zsidóság „történelmileg és napjainkban is elszakíthatatlan része az országnak". Trianon után a magyar nyelvű zsidóság jelentős része is a határon kívülre szorult, és az EMIH nagy segítséget nyújt ezeknek a zsidó közösségeknek a megerősítésében és a kapcsolattartásban velük. Köves Slomó arról beszélt: az EMIH 2004-es megalakításának legfontosabb célja az volt, hogy a zsidóság értékeit megmutassa és „élettel megtöltve elérhetővé tegye" minden magyarországi zsidónak.
Oberlander Báruch Budapesti Ortodox Bét Din főrabbija (b1), Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija (b2) , Semjén Zsolt (KDNP), miniszterelnök-helyettes (b3) és David Lau, Izrael askenázi főrabbija (b4) aláírják akormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség között létrejött megállapodást (Budapest, 2019.11.18. KDNP fotó: Váli Miklós)
Kitért arra: Kovács András 2018-ban megjelent, a zsidóság körében végzett kutatása igazolja, hogy az EMIH 15 éve tartó munkája „meghozta gyümölcsét". Ez a kutatás egy húsz évvel ezelőtti felmérés megismétlése volt. A kutatásból kiderült, hogy míg húsz évvel ezelőtt a zsidó közösség aktív, zsinagógába járó tagjainak 70 százaléka a szülei szokásait követte és csak 30 százalékuk volt „visszatérő", vagyis nem zsinagógába járó szülők zsinagógába járó gyermeke, addig ma ez az arány éppen fordított.
A kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség között létrejött megállapodás aláírása a Karmelita kolostorban (Budapest, 2019.11.18. KDNP fotó: Váli Miklós)
Emellett, míg húsz éve a zsidó identitást meghatározó legfontosabb tényezők között a holokauszt emléke szerepelt, ma ezt „megelőzi a zsidó hagyomány értékeinek megőrzése és a szubjektív zsidó életérzés" - mondta. Köves Slomó hozzátette: a kutatásban résztvevők több mint 80 százaléka mondta, hogy az EMIH munkája elengedhetetlen a zsidó közösség újjáépítéséhez.
A kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség között létrejött megállapodás aláírása a Karmelita kolostorban (Budapest, 2019.11.18. KDNP fotó: Váli Miklós)
Az EMIH vezetője megköszönte a kormány támogatását, megjegyezve, hogy a munka tartalmi része az ő felelősségük, de sikeréhez elengedhetetlen a kormány nyitottsága. David Lau, Izrael askenázi főrabbija kiemelte: a megállapodás egyszerre biztosítja a múlt értékeinek megőrzését és ad útmutatást a jövő építéséhez.
A kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség között létrejött megállapodás aláírása a Karmelita kolostorban (Budapest, 2019.11.18. KDNP fotó: Váli Miklós)
Meglátása szerint Magyarország az állampolgáraival is jót tesz, amikor szerződést köt a zsidó szervezettel, hiszen az emberek azt látják, hogy a régi értékek őrzésének van értelme és célja, egymás kölcsönös elismerése érték, és ezzel egy konfliktusoktól mentes, békés jövőt építését segítik. David Lau hétfőn megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Oberlander Báruch Budapesti Ortodox Bét Din főrabbija (b1), Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija (b2) , Semjén Zsolt (KDNP), miniszterelnök-helyettes (b3) és David Lau, Izrael askenázi főrabbija (b4) aláírták akormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség között létrejött megállapodást (Budapest, 2019.11.18. KDNP fotó: Váli Miklós)
A találkozóról azt mondta: megtapasztalhatta, hogy a kormányfő különösen fontosnak tartja a múlt tiszteletét és a múltból építkezve kíván egy szebb jövőt építeni. Az egyházi törvény szerint bevett (vagyis legmagasabb jogi besorolású) egyházzá az a bejegyzett egyház válhat, „amellyel az állam a közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást kötött".
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija (b1) és Semjén Zsolt (KDNP), miniszterelnök-helyettes (b2) a kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség között létrejött megállapodás aláírásán (Budapest, 2019.11.18. KDNP fotó: Váli Miklós)
Azon egyházak, amelyek - mint az EMIH is - a jelenleg hatályos törvény életbelépését megelőzően is bevett egyházak voltak, ilyen megállapodás nélkül is megtarthatják bevett egyházi státuszukat, ugyanakkor kérhetik a kormánytól a megállapodás megkötését. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség lehet vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház és bevett egyház. Utóbbi kategóriába 32 egyház tartozik.
