Soltész Miklós: A kereszténység a tudomány közvetítője és a szépség megteremtője is

Több mint egymilliárd forint állami támogatásból megújult a Budapest V. kerületében lévő Egyetemi Kisboldogasszony-templom. A barokk épületet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg vasárnap szentmise keretében.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőt mond a megújult fővárosi V. kerületi Egyetemi Kisboldogasszony-templomban 2020. szeptember 6-án. Több mint egymilliárd forint állami támogatásból újult meg a barokk épület, amelyet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmise keretében áldott meg (b5). (MTI fotó: Szigetváry Zsolt)

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: az Egyetemi templom és a mellette lévő Központi Papnevelő Intézet a kereszténység élni akarásának szimbóluma, megmutatja, hogy a kereszténység nemcsak „poros múlt", hanem a tudomány közvetítője és a szépség megteremtője is.

Az államtitkár felidézte: I. Lipót császár, miután Magyarország felszabadult a török uralom alól, ígéretet tett, hogy annyi templomot építtet, ahányat a törökök elpusztítottak. Három évtizeddel később tették le az épület alapkövét, amely felépülése óta „szolgálja előbb pálos, majd egyetemi templomként hitünket".

Soltész MiklósErdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (k) szentmisét celebrál a megújult fővárosi V. kerületi Egyetemi Kisboldogasszony-templomban, amelyet a mise keretében megáldott 2020. szeptember 6-án. (MTI fotó: Szigetváry Zsolt)

Kitért arra, a rendszerváltozás után is közel három évtized telt el, hogy egy „másik pusztító időszak, a kommunizmus" bukása után részben megújulhatott a templom. „Három évtizede hittük, hogy a változás a kereszténységnek is nagy erőt ad", ma már látjuk azt is, mekkora küzdelem a kereszténység megőrzése.

Ha nem lennének kispapok, a hitet továbbadó fiatalok, minden munkánk hiábavaló lenne, mert értékeket ugyan menthetnénk, de a kereszténységet csak veletek együtt tudjuk továbbadni - tette hozzá Soltész Miklós. Erdő Péter szentbeszédében a „magyar Czestochowának" nevezte a templomot és a mellette lévő hajdani pálos kolostort. Elmondta: a templom főoltárát a czestochowai fekete Mária-kegykép másolata díszíti.

Soltész MiklósFőhajó a megújult fővárosi V. kerületi Egyetemi Kisboldogasszony-templomban 2020. szeptember 6-án. Több mint egymilliárd forint állami támogatásból újult meg a barokk épület. (MTI fotó: Szigetváry Zsolt)

Ez a Szűz Mária-ábrázolás úgynevezett hodegitria, amely arra utal, hogy Mária „vissza tudja vezetni a keresztény közösséget olyan városokba és olyan tájakra, ahonnan elüldözték. Vissza tudja hozni a hitet olyan társadalmakba, ahol az igazság, a szeretet és a Krisztusba vetett bizalom kiszáradt az emberek szívében" - fogalmazott. A bíboros reményét fejezte ki, hogy a templom, ahol nagy teológusok és szentéletű papok hívők sokaságában tartották beszédeikkel a lelket, újra erőt és kegyelmet sugároz majd mindenki számára. A részleges felújítás 2019 májusában kezdődött.

Soltész MiklósA megújult fővárosi V. kerületi Egyetemi Kisboldogasszony-templom 2020. szeptember 6-án. Több mint egymilliárd forint állami támogatásból újult meg a barokk épület. (MTI fotó: Szigetváry Zsolt)

A munkálatok során megtisztították és kijavították a toronysisak rézburkolatát, restaurálták a szobrokat, felújították a sekrestyét, kicserélték a padlóburkolatot és korszerűsítették a fűtési és elektromos rendszert. A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. A kolostort 1715-ben kezdték építeni, a templom alapkövét 1725-ben rakták le. Az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Az első szentmisét 1742-ben mutatták be az épület falai között, a tornyok 1768-ban, illetve 1771-ben készültek el. 1786-ban, a pálos rend feloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma lett, 1803-tól az egyetem és a - pálos kolostorban létesített - Központi Papnevelő Intézet közös temploma.