Néhány hét múlva Magyarországon válaszúthoz érünk, ami nemcsak az ország életére, hanem a határon túl élő magyarokra is kihathat; „a tétet felemelték kívülről – nem mi akartuk – egész Európára” – hangsúlyozta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap Bonyhádon, a Szabadság téren álló, felújított Szentháromság-szobor átadásán.
„Biztatok mindenkit, hogy amikor döntés elé kerül – legyen német nemzetiségi, aki a nemzetiségi listát támogatja, vagy bárki más –, vegye figyelembe, hogy kik azok a vezetők, akik, amikor nagy nehézség, baj van, vagy amikor örömmel kell valamit megünnepelnünk, a nemzet, a nép, a magyarság, a németség mellé állnak” – mondta Soltész Miklós.
Hozzáfűzte, vegyék figyelembe azt is, kik azok, akik „folyamatosan fanyalognak, akiknek soha semmi nem tetszik, és mindennel csak bajuk van”, olyanokra nehéz bízni az országot. „Hiszem azt, hogy a magyar emberek, az itt élő nemzetiségek józanul tudnak dönteni. Biztatom is önöket, hogy ez a józanság a jövő hónapban, húsvét után legyen meg. Most nehéz időket élünk szerte a világban, imádságra, békességre nagy szükség van” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
Beszélt arról is, hogy amikor „valamilyen szép történik, valamitől megmenekülünk, vagy valaminek az eredménye a közösséget nagy mértékben szolgálja”, vannak, akik mulatozásba kezdenek, kivetkőznek emberi mivoltukból, és vannak, voltak olyanok is, akik egy-egy ilyen eseményt megtiszteltek ünnepekkel, és adott esetben szobrok, emlékművek állításával. Ez történt 230 évvel ezelőtt Bonyhádon is – utalt az 1796-ban felállított Szentháromság-szoborra.
Azokat a történelem elfelejti, akik csak fanyalognak, másokra mutogatnak, míg azokra hosszú távon emlékezünk, akik nemzeteket, városokat vezetnek, vagy a közösségért tettek valamit
– hangoztatta az államtitkár. Megemlítette, hogy az elmúlt években Bonyhádon is sok mindent megvalósítottak, idén pedig megújulhat a helyi evangélikus gimnázium, a német közösségi ház, és a németség kitelepítésére emlékező Anyai fájdalom című szobor.
Csibi Krisztina, a térség fideszes országgyűlési képviselője, képviselőjelölt arról beszélt, hogy a hét méter magas, barokk alkotás jelképpé vált Bonyhádon az eltelt több mint két és egyenegyed század alatt.
A szobrot Felföldi László pécsi megyés püspök áldotta meg, aki azt mondta, hogy a 18. század járványai és tűzvészei után ma „szellemi, lelki járvány és tűzvész” van, és nincs más lehetőség, mint összefogni. A püspök elmondta XIV. Leó pápának a leszerelésért és a békéért mondott imádságát.
A műemlék építményt Walter József bonyhádi orvos állíttatta. A mészkőből készült, copf stílusú elemeket is tartalmazó, késő barokk kompozícióban az oszlop tetején a Szentháromság-szoborcsoport, lejjebb Szent Péter és Pál, József, Mária és Rozália, a két oldalon Szent Flórián és Sebestyén szobra látható. A párkányon helyezték el az Immaculata-szobrot.
A Szentháromságot 1934-ben és az 1980-as években is felújították. Ezúttal húszmillió forint kormánytámogatással konzerválták az eredetinek tekinthető felületeket, javították a kőanyagot, eltávolították a korábbi, helytelen kiegészítéseket és pótolták a plasztikai hiányokat. A projekt keretében felújították a kovácsoltvas kerítést, és rendbe hozták a szobor környezetét is.
