Soltész: „A nemzetért, a kereszténységért mi is harcolni fogunk" - Felavatták Mindszenty József szobrát

Leleplezték Mindszenty József bíboros-hercegprímás egészalakos szobrát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Máriapócs főterén szombaton. A kisboldogasszony napi búcsúkkal egyidejűleg megtartott ünnepségen Soltész Miklós (KDNP), a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára beszédében azt mondta, Mindszenty plébánosként és püspöki megbízottként olyan ember volt, aki - a keresztény közösségek és az egyháznak szentjeihez, példaképeihez hasonlóan - segített eligazodni a krisztusi úton és példát adott egyes élethelyzetekben.

Soltész MiklósSoltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Bíró Lajos szobrászművész alkotása előtt az államtitkár úgy fogalmazott, a bíboros templomokat, iskolákat, plébániákat épített, védte az üldözött embereket és az egyházat, felemelte szavát a második világháború vége felé Magyarországon is felerősödő zsidóüldözéssel, a rendek és iskolák bezárásával szemben, amit a hívőknek is el kellett szenvedniük.

Mindszenty József bíboros-hercegprímás leleplezett szobra, Bíró Lajos szobrászművész alkotása Máriapócson, a Kossuth téren 2018. szeptember 8-án. Mellette Kiss András (KDNP), a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés tagja, Soltész Miklós (KDNP), a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára, Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye római katolikus püspöke, Simon Miklós, (Fidesz) országgyűlési képviselő, Papp Bertalan (Fidesz-KDNP) polgármester, Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek-metropolitája, Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke (b-j). (MTI Fotó: Balázs Attila)

Mindezért cserébe a nyilasok és a kommunisták kínzatását, illetve börtöneit kapta - emlékeztetett a kormánypárti politikus. Soltész Miklós felidézve a Mindszentyről a bíróság elé állítása után 1949 februárjában, a Szabad Népben megjelent lejárató újságcikket. Azt mondta, megdöbbentőek Vásárhelyi Miklós újságíró vádjai, de a bíboros a rágalmakra, a meghurcoltatás kínjaira, a megaláztatás fájdalmaira, a börtönben elszenvedett gyötrelmekre, illetve az egyházát ért támadásokra sohasem gyűlölettel válaszolt.

„Nem a gyűlöletet, hanem a szeretetet hirdetem. A gyűlölet lávája egy évtizede elöntötte a világot, úgyhogy fuldoklunk benne ma is. Mi azonban Krisztus és az egyház szeretettanát közvetítjük mindenkor, ma is" - idézte Mindszenty szavait az államtitkár. Soltész Miklós beszédében hangsúlyozta, jó lenne ma is megszakítani „a gyűlölet fonalát".

Mindszenty-szoborPalánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye római katolikus püspöke (a szobor megszentelése közben), tőle balra Kocsis Fülöp görög katolikus érsek-metropolita, mögöttük Kiss András kereszténydemokrata megyei önkormányzati képviselő, a kép jobb szélén (takarásban) Soltész Miklós (KDNP) államtitkár (KDNP Fotó: Váli Miklós)

„Jó lenne, ha a liberális világ, Vásárhelyi Miklós utódai, veje, lánya, Mária és Dés László, Sargentinik és Cohn-Bendit-ek és a velük egyívású, szóban demokraták elveikben toleránsak, de tetteikben gyűlölködők kereszténységet, magyarságot, nemzetet megvető és gyűlölő társaságok, politikusok észrevennék, hogy ezzel nem érnek célt" - jelentette ki Soltész Miklós, majd hozzátette, a keresztények megbocsátanak minden gaztettükért, de „a nemzetért, a kereszténységért mi is harcolni fogunk az elkövetkezendő években is".

Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke arról beszélt, az emlékművek fontos állomások a hercegprímás boldoggá avatásához vezető úton, amelynek végén - a remények szerint még év vége előtt - Ferenc pápa elrendelheti az erről szóló dekrétum kiadását. Mindszenty József bíboros boldoggá avatási pere 1994-ben kezdődött, és jelenleg is folyamatban van a Vatikánban.

Emlékeztetett, halálakor, 1975-ben, nem szólalhatott meg érte a lélekharang, csak a legminimálisabb híradás szerepelt róla az egyházi és világi sajtóban. A rendszerváltásig nem mondhattak érte nyilvánosan meghirdetett gyászmisét sem, halála után azonban nem sokkal előbb külföldön, 1989 után pedig már Magyarországon is szobrokkal, emlékművekkel, róla elnevezett utcákkal és intézményekkel tisztelegtek emléke előtt.

Ezek a Mindszenty-tisztelet maradandó és értékes jelei, tanúskodnak arról, hogy a bíborosnak világi és egyházi a részről is élő emléke, tisztelete van, életszentségének híre a magyar egyházban páratlan és töretlen, nem fogyatkozott, hanem egyre gazdagodott az idő múlásával - fogalmazott a főherceg.

A római katolikus szentmisén Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke hirdetett igét, majd megáldotta a kisváros felújított római katolikus kistemploma előtt emelt köztéri alkotást.

Az ünnepségen Mindszenty József számos tisztelője megjelent, köztük közéleti szereplők, az egyházak képviselői, politikusok, a cikkben említettek mellett jelen volt például Simon Miklós (Fidesz), a választókerület egyéni országgyűlési képviselője (az alsó képen bal oldalt) és Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés kereszténydemokrata elnöke is (alsó képünkön jobbra).

Mindszenty-szobor

A hercegprímásról megmintázott szobrot annak emlékére állították, hogy a görögkatolikusok 1946. szeptember 8-án ünnepelték a római katolikus egyházzal való egyesülés 300 éves, valamint a máriapócsi kegykép első könnyezésének 250 éves jubileumát. A hetvenkét évvel ezelőtti ünnepségre mintegy 300 ezer zarándok érkezett Máriapócsra, ahol Mindszenty József emlékezetes beszédet tartott, amelyben felidézte a könnyezés eseményeit és kiemelte a kegyképhez való ragaszkodás értékét.