Szászfalvi László, a munkacsoport KDNP-s társelnöke az ülés után az MTI-nek elmondta: a szórvány, illetve a diaszpóra magyarság életében „élet és halál kérdés” a népszámlálás, hiszen mindenféle nemzeti vagy nemzetiségi érdekképviselet lehetősége attól függ, hogy milyen lélekszámban van jelen az adott területen a magyarság. Ezért nagyon fontos volt, hogy a környező országokban is az elmúlt időszakban lezajlott népszámlálások soron elérjék a legutolsó magyar embert is.

Ismertette: a tanácskozáson minden rendelkezésre álló technikát átbeszéltek, amellyel fel lehet venni a kapcsolatot az emberekkel – mondta, hozzátéve, a Covid-időszakban különösen fontossá vált az online kommunikáció és kampány.

Az elhangzott beszámolók alapján, bár mindenütt csökkent a szórványban élő magyarság létszáma, ugyanez igaz a többségi nemzetekre is.

A magyarság tehát aszórványvégvárakban, diaszpóravégvárakban él, virul, dolgozik, meg akar maradni, és ezért minden olyan lehetőséget, összefogást, együttműködést megpróbálnak működtetni, amelyek biztosítják a feltételeket ehhez

 

 – fogalmazott Szászfalvi László.

Hozzátette: a magyar kormánynak kötelessége különös figyelmet fordítani a szórványterületekre, ahogyan ezt az elmúlt 12 évben meg is tette. Ugyanakkor mindig vannak újabb és újabb kihívások, amelyekre reagálni kell.

Jelezte, a munkacsoport közvetíti az ott elhangzott javaslatokat, kéréseket a kormány felé.

Kérdésre kitért arra is: a kárpátaljai demográfiai helyzet jelenleg folyamatosan változik. A háború miatt országon belül körülbelül 350 ezer menekült érkezett a térségbe, és az elmúlt napok rakétatámadásai után számuk biztosan tovább emelkedik majd. Ezenkívül Ukrajna közigazgatási átalakítása is hátrányosan érinti a magyarságot, az eddigi szűk többség most már kisebbséget jelent.