Széchenyi István szerint „szabadságát az ember rendszerint akkor becsüli, amikor már nem szabad, vagy ha szabadságát végtelen áldozatokkal vívta ki”. A legnagyobb magyar szavai rávilágítanak az igazságra, amely magyarságunk évezredes történelmét végigkísérte. Ha nem ragaszkodunk magyarságunkhoz, hitünkhöz és elveinkhez, akkor a nemzetnek itt Európa közepén, Nyugat és Kelet határán nincs jövője. 1848 márciusában az elnyomott magyar nép kezébe vette a sorsát, s nem félt vért ontani áhított szuverenitásáért, azért, hogy maga dönthessen a legfontosabb kérdésekben.
A szabadságharc drámai küzdelemben elbukott a túlerővel szemben, azonban a forradalmárok harca és a hősök áldozata nem volt hiábavaló. Az 1989/90-es rendszerváltoztatás végül visszahozta Magyarország függetlenségét. Szuverenitásunk, az őseink által ránk hagyott szabadság nagy kincs, melyet elveszíteni könnyű, visszaszerezni viszont nagyon nehéz.
A történelem úgy alakította, hogy ismét ki kell állnunk függetlenségünkért és a békéért! A nemzetközi politikai és pénzügyi nyomásgyakorlás, a hitünket és hagyományainkat veszélyeztető migráció, valamint a háború eszkalálásától sem visszariadó baloldali brüsszeli vezetés vádaskodásával szemben kell megmaradnunk higgadt, büszke és sikeres nemzetnek! Tisztelet elődeinknek, akik megmutatták nekünk az utat és példájukkal erőssé teszik szívünket!
Dr. Simicskó István
frakcióvezető