Szente Anna, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnöke és Gaal Gergely, a Rákóczi Emlékév Testület elnöke (KDNP Fotó: Gruber Enikő)

Gaal Gergely, a Rákóczi Emlékév Testület elnöke felidézte, hogy az Országgyűlés tavaly novemberben egyhangúlag nyilvánította II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé a 2019. esztendőt.

Jenik Péter (balra), a miniszterelnök-helyettesi kabinet vezetője és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke (KDNP Fotó: Gruber Enikő)

Az emlékévet Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke kezdeményezte, 6 országgyűlési képviselő – köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, valamint Vejkey Imre és Nacsa Lőrinc kereszténydemokrata képviselők – terjesztették a Tisztelt Ház elé.

A kiállítás elkészítésében a Hadtörténeti Intézet és Múzeum nyújtott pótolhatatlan segítséget, lebonyolítását 5 tagú végrehajtó bizottság segíti.

Balról jobbra: Gaal Gergely, a Rákóczi Emlékév Testület elnöke, Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója (KDNP Fotó: Gruber Enikő)

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora arról beszélt, hogy igyekeznek a fiatalságot is megszólítani, mivel Rákóczi üzenete, mely több száz évig éltette a magyar szabadságot, ma is erőt ad a kisebbségbe került kárpátaljai magyarság küzdelmeiben. „Isten a jó ügyet nem hagyja el!” – idézte a nagyságos fejedelmet.

Lomnici Zoltán kiemelte, hogy a magyar történelem az elszakított nemzetrészek története nélkül nem értelmezhető. Kárpátaljáról indult a Rákóczi-szabadságharc, a vezérlő fejedelem Felvidéken született, de Erdélyhez is ezer kapcsolat fűzte – így személyében is kiválóan megtestesíti a magyarság összetartozását. A leghosszabb szabadságharcunk érdeme az, hogy nem lettünk a Habsburgok örökös tartománya, mint Csehország, kedvező feltételekkel tudtunk békét kötni. „Nincs olyan szabadságharc, amelynek ne lenne következménye” – hangsúlyozta.

Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója elmondta: a korábbi emlékévekhez hasonlóan Kárpát-medencei turnét szerveznek 11 előadással. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes „A Tenkes kapitánya” címet viselő kétfelvonásos, 50 szereplős, hatalmas díszletekkel gazdagított előadása Komáromtól Zentáig, Bécstől Székelyudvarhelyig látható lesz.

Bajkai István, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője „jelképnek” nevezte az idei emlékévet. A Rákóczi-szabadságharc Kárpátaljáról indult, Kárpátalja van most a legnehezebb helyzetben a magyar nemzetrészek közül. Az emlékév arra is figyelmeztet, hogy „egy vérből valók vagyunk”, együtt tudunk csak megmaradni a Kárpát-medencében. Ahogy II. Rákóczi Ferenc meg tudta mutatni ennek a nemzetnek a nagyságát és szabadságvágyát, ma a magyar miniszterelnök megszólalásai Európa vezető fórumaira is eljutnak. „Ritkák az ilyen emelkedett pillanatok a történelmünkben, meg kell becsülni őket!” – figyelmeztetett.

Gaal Gergely záróbeszédében elmondta: a kiállítás üzenete, hogy mi, magyarok mindig is szabadságszerető nép voltunk, nem tűrjük azt, ha mások el akarnak nyomni minket. És arra is emlékeztet, hogy mi, magyarok határokon átívelően is összetartozunk, nemcsak közös múltunk, hanem közös jövőnk is van!