A magyar családtámogatási stratégia fontos eleme, hogy támogassuk azokat, akik családosként szeretnének felsőoktatási tanulmányokat folytatni – erről a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára beszélt a Nagycsaládosok Országos Egyesülete Erasmus+ felsőoktatási nagyprojektjének zárókonferenciáján, pénteken Budapesten.
Varga-Bajusz Veronika a felsőoktatásban tanuló szülők támogatását célzó pályázat záróeseményén kiemelte: Magyarországon egy világviszonylatban is egyedülálló családtámogatási modell működik, ennek részeként támogatják a fiatalok ingatlanhoz jutását, biztosítanak élet- és karrierkezdésükhöz szükséges anyagi lehetőségeket, bővítik az édesanyák adómentességi programját.
A családtámogatási modell szerves része, hogy segítsük azokat, akik gyermeknevelés mellett egyetemi tanulmányokat folytatnak
– tette hozzá. Kiemelte: ezen a területen is fontos lépéseket tettek, egy éve vezették be, hogy azok a 30 év alatti szülők, akik addig önköltséges keretek között folytatták tanulmányaikat, átkerüljenek állami ösztöndíjas helyre. Az intézkedés bevezetése óta 573-an éltek ezzel a lehetőséggel.
A szülők számára kedvezményes diákhitel-konstrukciót vezettek be, amely lehetővé teszi, hogy az első gyerek születése után szüneteltethető a törlesztés, a második gyermek megérkezése után elengedik a fennálló tartozás felét, a harmadik után pedig a teljes fennmaradó összeget. A 30 év alatti anyák egy gyerekkel jogosultak a diákhitel teljes összegének elengedésére – mondta az államtitkár. Megjegyezte, az anyagi támogatás mellett fontos, hogy mások mellett a rugalmasan alakítható tanrenddel is segítség a gyermekes fiatalokat.
Az egyetemek is nagy lépéseket tettek, ma már 33 olyan intézmény van, amely bevezetett valamilyen családbarát intézkedést,
tizenöt rendelkezik családbarát hely vagy családbarát munkahely védjeggyel. Az elmúlt években hatszázmillió forint értékben támogatták az egyetemeken a gyermekfelügyeleti helyek kialakítását – sorolta a kereszténydemokrata politikus.
Közölte: amíg a kormány ezeknek a támogatásoknak a kereteit tudja megadni, addig a NOE gyakorlati szempontból megközelítve a témát végzett alapos kutatást, és hozott lére egy átfogó eszköztárat a felsőoktatásban tanuló szülők támogatására.
Herbert Gábor, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke arról beszélt, ma egy mesterszakot végző hallgató leghamarabb 24-25 évesen végez, és ha már az egyetem alatt talált párt, akkor 26 éves lesz, amikor az első gyermeke megszületik, de jellemzően ennél későbbre, a 30-as évek elejére tolódik az első gyermek vállalása.
Létezik egy másfajta út is: lehet már az egyetem alatt is házasodni, gyereket vállalni, mert a fiatalok és gyermekük életbiztonsága nemcsak a szülőkön múlik, az oktatási intézmények is figyelembe veszik ezen hallgatók sajátos helyzetét. Ehhez kívánt a projekt módszertani segítséget nyújtani – fejtette ki a NOE elnöke.
Bízik benne, a kutatás eredményei olyan muníciót biztosítanak az egyetemeknek, amelyek segítik, hogy a házas hallgatók bátrabban vállaljanak gyermeket.
Radek Waszkiewicz, az Európai Nagycsaládos Konföderáció elnöke arról beszélt, Európát demográfiai összeomlás sújtja, de ahhoz, hogy gyerekek szülessenek, stabil párkapcsolatra, házasságra van szükség. Azonban a társadalom elfelejtette a házasság fontosságát és értékét. Emellett a nőkön nagy a nyomás, hogy csak akkor értékesek, ha karriert építenek.
Az államnak az lenne a feladata, hogy olyan megoldásokat találjon, ahol a nők megbecsülve érzik magukat anyaként, és meglátása szerint ez Magyarországon az elmúlt tizenöt évben megvalósult, itt az anyaság, a gyerek, a házasság a legfontosabb értékekként van számon tartva – jelentette ki Radek Waszkiewicz.
Fontosnak tartja, hogy visszaállítsák a következő generáció hitét a családban, a hosszan tartó párkapcsolatban, a boldog házaséletben. Ez adja a projekt jelentőségét azzal, hogy segíti a felsőoktatásban tanulók gyermekvállalásának támogatását.
A NOE tájékoztatása szerint a projekt 2023 őszén indult nemzetközi partnerségi együttműködésben, a célja pedig az volt, hogy csökkentse a felsőoktatásban tanuló, gyermeket nevelő hallgatókat érintő akadályokat. A kezdeményezés olyan befogadó, családbarát megközelítéseket és megoldásokat dolgozott ki, amelyek hozzájárulnak a felsőoktatási intézmények rugalmasabb működéséhez, valamint a családos hallgatók sikeres tanulmányi előrehaladásához.
A zárókonferencián bemutatják a projekt legfontosabb eredményeit és tapasztalatait. A rendezvény célja, hogy szakmai párbeszédet indítson az inkluzív, családbarát felsőoktatás további lehetőségeiről.
