A szőlő és borágazat hatékonyságának növelését, az adminisztratív terhek csökkentését nevezte meg az új szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslat céljának az agrártárca államtitkára. Farkas Sándor hangsúlyozta: a magyar bor jelentősége identitásképző tényező is és országimázsalkotó. Felidézte: az eddigi bortörvény 2004-ben, az ország uniós csatlakozásakor született, azóta azonban számos változás kísérte a borászok munkáját. Például a közösségi agrárpolitika is több reformot élt meg.

A digitális tér használata ezt az ágazatot sem kerüli el, így az adminisztrációs rendszert felül kell vizsgálni – mondta.  Hangsúlyozta: az adminisztratív terhek a töredékére csökkenhetnek, így a borászok a termelésre és a piacaikra koncentrálhatnak. Olyan rendszert alakítottak ki, amely valós adatok megadására ösztönzi az érintetteket – tette hozzá.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára megnyitó expozét tart a szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 1-jén. (Fotó: MTI / Soós Lajos)

Célnak nevezte azt is, hogy a magyar borászat egy közösségként léphessen fel a jövőben. Ezért az előterjesztés a korábbi jogosultságok megtartása mellett újakat is ad a termelői közösségeknek az oltalom alatt lévő áruk kezelésére.

Az államtitkár elmondta: a javaslat kialakításakor az érintett szakmai szervezetekkel is konzultált a tárca, de más országok jó gyakorlatára is figyelemmel volt.

Fidesz: a javaslat a szakmával egyeztetve született

Font Sándor (Fidesz) hangsúlyozta: csaknem fél évig véleményezhették a szakmai szervezetek az előterjesztést.

A módosítás okaként emelte ki az áttérést az elektronikus adminisztrációra. A törvény struktúrája is megújul, csak a legszükségesebb szabályok kerülnek a törvénybe, hogy amit lehet, alacsonyabb szinten szabályozhassák – mondta.

Szólt az elektronikus pincekönyvről és arról, hogy egységes felületre lehet majd fel- és letölteni az adatokat, ami az ügyintézési határidőket is rövidíti, például a bor forgalomba helyezési idejét.

A bor is megérdemli a földrajzi védelmet, most meghatározzák, ki legyen ennek az „ügygondnoka” – mondta. Több okmány megszűnését is kezdeményezi a javaslat, az ellenőrizhetőség mégsem szenved csorbát – hangsúlyozta. Megszűnik a szőlőszármazási bizonylat vagy a borszármazási bizonylat.

Egyetlen aggályt fogalmazott meg: a jövő augusztusi hatályba lépést, mert az szerinte túl közel van a szüret időpontjához.

Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese (Fotó: MTI-archív)

KDNP: a szőlészet és a borászat nemzeti ügy

Vejkey Imre (KDNP) nemzeti ügynek nevezte a szőlészetet és borászatot. Magyarország az unió hetedik legnagyobb bortermelő országa – mutatott rá. Elmondta: pártja támogatja a javaslatot.

A javaslat céljának az ágazat átfogó reformjának törvényi megalapozását nevezte. Mint mondta, az elmúlt másfél évtizedben számtalan módosítást élt meg az előző jogszabály, amely így töredezetté vált. Az új bortörvény csökkenti a termelők és a borászok adminisztratív terheit, átláthatóbbá teszi az ágazatot, nagyobb önállóságot ad a termelőknek és bevezeti az e-pincekönyvet.

Felhívta a figyelmet a murcira, amely egy félig erjedt, szénsavas új bor. Forgalmazása eddig nagy akadályba ütközött, holott itthon és külföldön is lenne arra igény – mondta. A törvényjavaslat erről is rendelkezik: a murci számára nem ír elő forgalomba hozatali engedélyt vagy laboratóriumi vizsgálat szükségességét.