A hontalanokat ezen a földön mindenhol betolakodónak tekintik. Az embereket hazájuktól erőszakkal elszakítani egyet jelent szellemiségük megsemmisítésével – mondta Soltész Miklós a hazájukból elűzött németek Charta-ját idézve vasárnap Pusztavámon, a kitelepítés emlékművének megkoszorúzása után tartott beszédében.
Ma Európában és hazánkban is vannak olyanok, akik a békétlenséget szítják, más országok pénzére ácsingóznak, háborúra törekszenek. Most kell megállítani őket!
– hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Gallai Gergely, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának nemzetiségi listáját vezető országgyűlési képviselő-jelölt kijelentette, a megemlékezéssel a béke és az igazság mellett tettek hitet, hogy olyan Magyarországot építhessenek, ahol a származás közös érték és ahol büszkén vallhatják német származásukat és nyelvüket.
Amíg gyermekeink német nemzetiségi intézményekbe járhatnak, képviselőink egységben tesznek a németségért és amíg a magyar országgyűlésben dolgozhat egy német nemzetiségi képviselő, addig az egész ország németsége megmarad Magyarország dicsőségére - tette hozzá Gallai Gergely.
Törő Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, a magyarországi németek és a felvidéki magyarok elűzetése évtizedekig fájó sebeket ejtett az érintetteken. A civil szervezeteknek, a zenekarok, a kórusok és a kulturális örökséget megőrző emberek munkája hozzájárult ezeknek a sebeknek a begyógyulásához.
A második világháború végén, a kollektív bűnösség elve alapján Magyarországról 1946. és 1948. között megközelítőleg 200-220 ezer német nemzetiségű embert telepítettek ki Németországba, minden vagyonuk hátrahagyásával. Házaikba és birtokaikra Felvidékről és Erdélyből elűzött magyarok érkeztek. A Fejér vármegyei Pusztavámról 154 családot, 611 embert telepítettek ki.
