Szólád és környéke Koppány ősi szálláshelye volt, a közeli Somogyváron pedig 1091-ben Szent László alapított bencés apátságot, az a király, akiben a magyarság megtalálta nemzeti, keresztény eszméjét.

Latorcai János a szólád-nezdei erdei kápolna avatásán mondott beszédében hangsúlyozta: "rendkívüli helyzetben" vagyunk, mert a globalizáció örvénye egyre több nemzet identitását nyeli el, miközben az egyéneknek csupán a gyökértelen multikulturalizmust tudja felkínálni.
    "Ezt a folyamatot erősítik azok a törekvések, amelyek kontinensünket a nemzetek Európájából Európai Egyesült Államokká, egy olyan vízióvá próbálják változtatni, amely egyaránt tagadja a nemzeti értékeinket, hitünket és kulturális hagyományainkat" - fogalmazott a politikus.

    Kiemelte, őseink életútja, a róluk szóló történetek közös, a magyarság kollektív tudatában élő örökségünk. "Erre emlékeztetnek az új kápolnához vezető úton álló, a magyar őstörténetet, az egykori hitvilágunkat megidéző emlékművek" - tette hozzá.
    Latorcai János közölte: Attila, Koppány szobra, Csaba királyfi székely kapuja, a Magyar Táltos, a Veronika-harangláb, majd a kettős kereszt külön-külön is hangsúlyos üzenetet hordoznak, de együtt a magyarság kereszténnyé válásának szimbólumai, amelyek történelmi múltunkra, megmaradásunkra, nemzeti keresztény értékeinkre irányítják rá az ide látogató zarándokok figyelmét.

A Szóládhoz közeli Nezde-hegyen álló kápolna ötletgazdája Soós László orvos, aki újságíróknak elmondta, hogy az építés költségeit saját forrásból és felajánlásokból fedezték. Hozzátette, a hegy szakrális hely, vallási közösségek zarándokhelye, ahonnan csodálatos balatoni panoráma tárul a látogatók elé.

Fotó: MTI/Varga György