Hollik István (KDNP), kormányszóvivő

– Egyelőre nem sikerült megállapodni az uniós csúcspozíciók elosztásában, így az Európai Bizottság (EB) jövőbeli elnökének személyében sem. A mostani állás szerint kit tartanak a kormánypártok a legalkalmasabb jelöltnek?

– Azt biztosan tudjuk, kit nem tartunk alkalmasnak az EB élére. A csúcsjelölteket, az európai szocialisták által delegált és jelenlegi EB-alelnök Frans Timmermanst, illetve Manfred Webert, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjét sem tudjuk támogatni, hiszen előbbi megtámadta, utóbbi megsértette Magyarországot. Éppen ezért kizárt, hogy korrekt, normális kapcsolat tudna kiépülni bármelyikükkel. Sok név van a kalapban, és mi azzal tudunk együttműködni a továbbiakban, aki tiszteli az európai keresztény kultúrát, a nemzetek Európáját és hajlandó elfogadni, hogy hazánk meg akarja állítani a bevándorlást.

– Michel Barnier néppárti Brexit-főtárgyaló is köztük van?

– Igen, őt is alkalmasnak tartjuk. Nem csináltunk belőle titkot, hogy őt támogattuk öt évvel ezelőtt a jelenlegi elnökkel, Jean-Claude Junckerrel szemben. Nem nehéz azt állítani, hogy Barnier-vel most sokkal előrébb lennénk, mint Juckerrel, akinek a bizottsági ciklusa egy kudarc volt.

– A legfrissebb információk szerint Frans Timmermans még mindig versenyben van, az ő esetleges megválasztását a kormánypártok történelmi hibának tartanák. Ezek szerint még a liberálisok által támogatott Margrethe Vestager versenyjogi biztosnak is jobban örülnének?

– Mindkettejükkel az a problémánk, hogy bevándorláspárti politikusok és egy új birodalmat, az európai egyesült államokat akarják létrehozni, meg akarják szüntetni az európai nemzetek szuverenitását és egy kevert népességű Európán dolgoznak. Ezzel szemben az Európai Unió elmúlt hatvanéves történelme bizonyítja, hogy az Európai Unió csak akkor lesz sikeres, ha a tagállamok erősek és szabadok.

– Melyik pártcsalád az, amelyik a Fidesz–KDNP szerint ezzel szembe menne, és ahol a kormánypártoknak a következő ciklusban a helye lenne?

– A Fidesz–KDNP-nek ott van a helye, ahol a magyar nemzeti érdeket a lehető leghatékonyabban tudjuk képviselni. Ha ez az EPP-n belül lesz, akkor ott fogunk maradni, ha nem, akkor pedig megyünk. A lényeg, hogy a döntés a mi kezünkben van.

– Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a közelmúltban, egy német lapinterjúban azt mondta, hogy jobb a néppártban, mint azon kívül.

– Nem a néppárti tagság a fő kérdés, hanem az, hogyan tudjuk a magyar emberek akaratát érvényesíteni. Azt szeretnénk, hogy a néppárt ne a bevándorláspárti, hanem a bevándorlásellenes irányba tolódjon. Például a Timmermans EB-elnöki posztjával kapcsolatos javaslatok mutatják, hogy vannak olyan lehetséges forgatókönyvek is, amelyeket biztosan nem tudunk támogatni. Ha az EPP belemegy egy ilyen alkuba a szocialistákkal és a liberálisokkal, az számunkra elfogadhatatlan lesz.

– Ezek szerint egy ilyen esetben elhagyják a néppártot?

– Egyelőre tagok vagyunk, mindenki számára világossá tesszük a politikánkat. Egy valamit azonban le kell szögezni: mi nem egy kisdiák vagyunk, akinek a vizsgáló bizottság előtt felelnie kell. Egyenrangú félként mindenkivel hajlandók vagyunk tárgyalni, viszont a választóktól kapott felhatalmazásban nincsen kompromisszum. A magyar emberek erős mandátumot adtak arra, hogy a bevándorlásellenes álláspontot képviseljük.

– Az EPP-ből számos kritikát kaptak az utóbbi hónapokban, a Sargentini-jelentést is sokan támogatták a Néppártból. Ha végül egy, a Fidesz-KDNP által is támogatott néppárti politikus kerül az EB elnöki székébe, mi a garancia arra, hogy ő majd elnézőbb lesz a magyar kormány politikájával kapcsolatban?

– A magyar miniszterelnök és a kormány tagjai többször kifejtették, hogy mi a magyar nemzeti álláspont: a bevándorlás megállítása, az európai kultúra megvédése és az erős nemzeteken alapuló Európa építése. Ha a jövőbeli elnök elfogadja a magyar politika világos sarokpontjait – amelyekből jottányit sem fogunk engedni – akkor a jó kapcsolat feltételei adottak.

– A kancelláriaminiszter a már említett interjúban azt is mondta, vannak témák, amelyekben a balközéppel, a zöldekkel, a liberálisokkal és a néppárttól jobbra állókkal is elképzelhető az együttműködés. Ehhez szükség lehet arra, hogy engedjenek.

– Az EP-választások után megszerzett felhatalmazásunkra kötött mandátumként tekintünk, az emberek világos céllal küldtek bennünket az Európai Parlamentbe. Éppen ezért csak az olyan ügyekben tudunk együttműködni más pártcsaládokkal, amelyeket számunkra a magyar emberek kijelöltek. Ezek pedig a már említett célok: a migráció megfékezése, kultúránk megvédése, az, hogy Európát nemzetek szövetsége alkossa. Ha ebben bárki szövetségesünk akar lenni, akkor állunk rendelkezésre, ezekkel ellentétes ügyekben kizárt, hogy együtt tudjunk működni.

– Pedig egyre többet hallani, hogy a migrációnál már jóval fontosabb téma a klímaváltozás ügye.

– Mindkettő fontos ügy, és ne felejtsük el, hogy a migrációnak az egyik kiváltó oka és fő mozgatórugója éppen a klímaváltozás. Ha a mostanihoz hasonló iramban folytatódik a felmelegedés és csökken az ivóvízkészlet bizonyos helyeken, az fel fogja erősíteni a bevándorlást. Ez alapján a 2015-ben megtapasztalt migrációs hullám még csak az előszele volt annak a folyamatnak, ami előttünk áll. Ettől függetlenül is a klímavédelem, a párizsi klímacélok teljesítése mellett köteleztük el magunkat, például vállaltuk, hogy csökkentjük a károsanyag-kibocsátást, ezért is fontos az atomenergia.

– Akkor miért nem támogatja a kormány a 2050-ig szóló uniós klímatervet?

– Elkötelezettek vagyunk az ügyben, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk. Ugyanakkor, amíg nem tudjuk, mennyi forrás áll majd rendelkezésre a következő uniós költségvetésből arra, hogy – akár a karbonsemlegesség elérése érdekében – a gazdaságunkat modernizáljuk, nem tudunk a javaslatról felelősen dönteni.

– Hamarosan elfogadja az Országgyűlés a jövő évi költségvetést. Mely területek lesznek a nyertesei a 2020-as büdzsének?

– Elsősorban a családok lesznek a költségvetés nyertesei. A rendszerváltás óta egyetlen kormány sem fordított akkora forrást a családok támogatására, mint a Fidesz-KDNP kormány 2020-ban. Jövőre több mint két és félszerese lesz a családok támogatásának összege 2010-hez képest, és GDP-arányosan Magyarország fordítja a legtöbbet családtámogatásra az Unióban. A költségvetés másik nagy nyertesei a magyar embereknek munkát adó vállalkozások lesznek. Fontos a gazdasági növekedés jelenlegi szintjének megtartása, ezt segíti a célzott áfacsökkentés, vagy éppen a munkáltatói adóterhek csökkentése.

– Hamarosan újabb választás jön, az ellenzék már meg is találta a legalkalmasabb jelöltjét a főpolgármesteri posztra. Tarlós Istvánnak lesz félnivalója?

– Tarlós István nem az a félős fajta, és a munkája önmagáért is beszél. Emlékezzünk csak vissza, hogyan nézett ki Budapest 2010-ben, mennyire lerongyolódott állapotban volt, akárcsak az egész ország. Gyurcsányék egy országot tettek tönkre, Demszkyék pedig a fővárost. Ma a kormány és a főváros közös és jó munkájának köszönhetően Magyarország és Budapest is lényegesen jobb helyzetben van, amit a fővárosban élők is érzékelhetnek. A főváros épül-szépül, Európa egyik legbiztonságosabb és legvonzóbb városa, nem csak a turisták, hanem a befektetők számára is. Az ellenzéki oldalon most ugyanazt látom, mint az elmúlt tíz évben: megy a casting, a marakodás a hatalomért, a színfalak mögötti hatalmi lökdösődés. A budapestieknek nincs okuk a bizalmukat olyan jelöltekbe vetni, akik nem Budapesttel, hanem saját hatalmi érdekeikkel foglalkoznak.

– Az előválasztás láthatóan megmozgatta a fővárosiak egy részét.

– Az a benyomásom, hogy a budapestieknek csak kis százaléka tartotta fontosnak ezt az ügyet. Az ellenzéki szavazók jó része is látja, hogy az ellenzéki oldalon alkalmatlan jelöltek tülekednek, és látják azt is, hogy a kormány és Tarlós István milyen eredményeket ért el Budapesten.