Semjén Zsolt hangsúlyozta: Ha ez nem történik meg, anarchiába zuhan az ország. Ha az ország vezetői lehetnek bűnözők, akkor hogy lehet elvárni az egyszerű emberektől a törvénytiszteletet? – tette fel a kérdést.

Felszólalásában kitért arra is, hogy elkötelezettek az etikaoktatás bevezetése mellett, melynek megvalósításról kifejtette: az választható lenne, hogy felekezeti hit- és erkölcstant vagy általános etikát tanul valaki, de mindenkinek kellene valamilyen etikát tanulnia. Semjén Zsolt hozzátette: a környező államok közül Magyarország az egyetlen, ahol nincs semmilyen intézményes etikaoktatás . A gyerek felnő, leérettségizik és esszét tud írni az erdei pajzsika spórájának szaporodásáról (...), de nincs intézményes válasz arra, hogy miért ne fojtsa meg a szomszédját, ha haragszik rá – mondta a politikus.

Kijelentette, hogy Magyarország a demográfiai katasztrófa szélén tántorog.  A most meg nem született gyermeknek nem lesz gyermeke, unokája, s három emberöltő múlva a nemzet nem lesz képes reprodukálni önmagát. A megoldások között különösen fontosnak nevezte a családi adózás lehetővé tételét.
   
Semjén Zsolt azt mondta, Magyarországnak vissza kell térnie Szent István-i örökséghez, mindig akkor gazdagodtunk, amikor Magyarország hűséges volt ehhez az örökséghez. Utalva Szent István és Koppány küzdelmére, kifejtette: ha a koppányság győzött volna, a magyarság eltűnt volna. Ma Magyarországon politikai értelemben két pogány között vagyunk, vannak az ópogányok, a bukott kommunista rendszer, és van a neopogányság. Az a feladatunk, hogy a Szent István-i útról ne csússzunk le se jobbra, se balra – mutatott rá a KDNP első embere.

Martonyi János kiemelte: lesznek vitás kérdések, de a közép-európai érdek az együttműködés mellett szól. Martonyi határozott nemzetpolitikát is sürgetett. Ha meg lehet adni állandó letelepedés nélkül a határon túli magyaroknak az állampolgárságot, akkor meg kell adni – szögezte le. Martonyi János arról is beszélt, hogy Európa bajban van, a nagy intézményi reform, amelyen az unió 15 évet dolgozott, nem hozta meg a várt eredményeket. Hiányzik az egyeztetett, koordinált gazdaságpolitika is, ezt meg kellene csinálni.

Tőkés László európai parlamenti képviselő felszólalásában nemzetpolitikai rendszerváltozást szorgalmazott. Úgy fogalmazott, hogy a határok feletti nemzetegyesítés szellemében kell viszonyulnunk önmagunkhoz és Európához. Magyar integrációt kell megvalósítani a nemzetek Európájában, hozzátéve: Európának nem külön a romániai, felvidéki, délvidéki magyarokkal kell foglalkoznia, hanem a magyar nemzettel, mint az unió tagnemzetével kell számolnia.

Duray Miklós, a pozsonyi parlament képviselője arról szólt, hogy a realitások figyelembe vételével kell a határok felett a nemzetet egyesíteni, s ennek az anyagi és intézményi rendszerét meg kell teremteni. Reményének adott hangot, hogy miután 1998-2002 között sikerült az első lépéseket megtenni, 2010-től ezt folytatni lehet.
  
Balog Zoltán (Fidesz), az Országgyűlés emberi jogi és kisebbségi bizottságának elnöke szerint az elkövetkező évek sikere az erkölcsi megújuláson múlik. Az országgyűlési képviselő hozzátette: lelkileg-mentálisan is helyre kell állítani a nemzetet a konkrét problémák megoldása mellett. Kitért arra, hogy Magyarországon egy felmérés szerint a magyar lakosság jelentős része azt gondolja, tisztességgel nem lehet érvényesülni, de 40 százalék azt mondja, hogy mégis szeretne tisztességesen élni. Tisztesség a magán- és a köz világában egyaránt – fogalmazta meg hitvallását a politikus.

Kiss-Rigó László arról beszélt, hogy a magyar társadalom ma beteg. A római katolikus püspök szerint az egyházak részéről a közösségformáló erő az, ami gyógyíthatja társadalmat.
   
A Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézete, a Barankovics István Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett tanácskozáson részt vett Mádl Ferenc korábbi államfő és Szűrös Mátyás is.