Szokatlan hangvételű, erősen kritikus tartalmú cikk jelent meg a német protestáns web-magazinban, a www.pro-medienmagazin.de-ben a mai napon (2019. jan. 18) ezzel a címmel: „A média egyoldalúan tudósított a menekültekről”. A mainzi egyetem kutatócsoportja, mely Marcus Maurer kommunikációtudományi szakember vezetésével folytatott összehasonlító kutatást 2015 május-2016 január közötti időszak sajtóanyagai között, eredményeit most publikálta “Auf den Spuren der Lügenpresse”/”A hazudozó sajtó nyomában” címmel.

A mintavétel célzottjai

A kutatócsoport arról készített felmérését, hogy a jelzett időszakban a német sajtóban mennyire objektív, kiegyensúlyozott, a tényeknek és a valóságos helyzetnek megfelelő tudósítások, beszámolók, riportok jelentek meg a migránsokról. A kutatás kiterjedt olyan nagy sajtóorgánumokra, mint a Bildzeitung, a Süddeutsche és a Frankfurter Allgemene Zeitung, a Tagesschau, RTL tévék  híradásai. A felmérések adatait a kutatócsoport egybevetette a Migrációs és Menekültügyi Szövetségi Hivatal és a Szövetségi Bűnügyi Hivatal adataival.

Sajátosságok, torzítások, ellentmondások – kijózanodás?

A tanulmány első észrevétele, hogy a menekülstátuszért folyamodóknak fele férfi, jobbára fiatal. 20%-uk nő, 30%-uk kiskorú. A médiumok többsége ezt pontosan bemutatta, kivételt a Tagesschau tv híradásai képeztek, melynek híradásaiban “túlreprezentáltak” voltak a nők és a gyermekek.

A változást sok tekintetben a 2016. évi kölni szilveszter éjszaka hozta el. Míg 2015-ben mindössze csak a híradások, tudósítások 2%-a foglalkozott a menekültek bűnelkövetésével, addig ez az adat az emlékezetes szilveszter éjszakai erőszakoskodás után 3-11%-ra ugrott.  A tendencia kezdett változni, áthangolódni. A közzétett bűnügyi sajtóanyagok 90%-a már a menekültek által elkövetett erőszakról és szexuális zaklatásról, rablásról, lopásról kezdett szólni.  

Meglepően sokáig rajzolták tendenciózusan a képet pozitívre a menekültekről a nagy lapok, köztük a Süddeutsche Zeitung vagy a Frankfurter Allgemeine Zeitung, az ilyen jellegű sajtóanyagok több mint 70%-a kizárólag pozitív hangvételű volt. A Bildzeitung képezte a kivételt, amelyben negatív és pozitív események, cselekmények is egyenlő mértékben nyilvánosságra kerültek. A sajtó minden ága, mind a nyomtatott, mind az elektronikus ebben az időszakban nagyon is ellentmondásos, a valóságot nem tükröző benyomást igyekezett kelteni a menekültekről.

És a lakosság?

A lakosság részéről felmerült és gyakran nyilvánosságot is kapott kritika nem volt mindig elfogulatlan. Ám egyre élesebben szólaltak meg a kritikus hangok. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a jövőbeni hitelessége és elfogadottsága a hírszolgálatoknak és híreknek attól függ, mennyire megbízhatóak a forrásai az újságíróknak, illetve az általuk közölt információk mennyivel kiegyensúlyozottabbak, árnyaltabbak lesznek, mint a szociális média vagy más, privát bulvárlapok, felületek információi.   

Úgy tűnik, hogy az eddig a Willkommenskultur-ról elhíresült német nyilvánosság, s a közvélemény gondolkodását, elvárásait és antipátiáit megszólaltató, publikáló német sajtó kezd kijózanodni a politikai elit “lelkesültségéből”, egyoldalú menekültpártolásából. Herzlich Willkommen! – végre, mondhatná a józan magyar olvasó, csak eljön Németországban a kijózanodás kora is!

Szemleíró: Dr. Békefy Lajos PhD, a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára