A kereszténydemokrata Stágel Bence felszólalásában hangsúlyozta: az államadósság csökkentése, a gazdasági és társadalmi élet államadósság újratermelését okozó területeinek racionalizálása, átszervezése alapvető cél. Úgy fogalmazott: a beterjesztett törvényjavaslat alapján az új közfoglalkoztatási rendszer a korábbi szocialista kormányok pazarló, átláthatatlan, a munkaerő-piaci helyzeten semmit sem javító gyakorlatát válthatja fel.
    
A KDNP országgyűlési képviselője kijelentette: az állam által biztosított juttatások egyensúlyban kell, hogy álljanak az egyes emberek egyéni kötelezettségvállalásával. A hosszú távú célkitűzés az kell legyen, hogy Magyarországon többé senkinek ne legyen célja életvitelszerűen segélyekből élni, felül kell vizsgálni azon állami kiadásokat, amelyek a költségvetés legnagyobb „kifizetőhelyei”.

Stágel Bence a törvényjavaslat fontos elemének nevezete a közfoglalkoztatási jogviszonyban végezhető munkák pontos definiálását. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az előterjesztés megteremti a közhasznú munkaerő-kölcsönzés lehetőségé is, amelynek lényege, hogy a közfoglalkoztatott is kölcsönözhetővé válik a szabadpiaci munkahelyre.

Czomba Sándor államtitkár kiemelte: ma Magyarországon az óriási munkanélküliség mellett a vállalkozók sokszor nem kapnak megfelelő munkaerőt. A segélyezés ugyanakkor nem ösztönöz a munkavállalásra. Hozzátette: nagyméretű a fekete és szürkegazdaság, az a cél, hogy az elsődleges gazdaság legyen a meghatározó.
    
Kifejtette: abban egyetértés van, hogy az érintettek ne úgy lépjenek ki a közfoglalkoztatásból, ahogy beléptek. A közfoglalkoztatásra átmeneti megoldásként tekintenek, és nem végleges megoldásként - hangsúlyozta, és azt mondta, hogy az Út a munkához program nem volt életképes.

A munkaerőpiacra való visszatérés elősegítése, ösztönzése, és a segélyezés rendszerének egyszerűsítése a célja a közfoglalkoztatásról szóló jogszabály és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb törvények módosítására vonatkozó javaslatnak - emelte ki Pintér Sándor belügyminiszter az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán a parlamentben.
    
A tárcavezető kifejtette: a törvény célja, hogy egyszerűsítsék a segélyezés rendszerét, és mindenki gyorsabban visszavezethető legyen a munka világába. Azt szeretnék, hogy aki munkaképes és egészséges, dolgozzon; aki a piacon nem kap megfelelő munkát, annak azt az állam biztosítsa és a közfoglalkoztatás keretében kapjon munkabért, de nem segélyt - mondta. Hangsúlyozta: mindenkinek nagyobb esélyt kell adni a munkaerőpiacra való visszatérésre; az így járó bér kevesebb legyen, mint a piaci minimálbér, de több, mint a segély.
    
A változtatásokat ismertetve kitért arra, hogy az álláskeresési járadék 270 napról 180 napra csökkenne, s ha ez idő alatt nem sikerül munkát találni, akkor a közfoglalkoztatás keretében kell munkát és munkabért biztosítani az érintetteknek. A jelenlegi rendszert egyszerűsíteni kell - jelentette ki, jelezve: a segély a közfoglalkoztatási bér 90 százalékát nem haladhatná meg.
    
A közmunkát az állattenyésztésben, mezőgazdaságban, a természeti csapások elhárításánál, a vízgazdálkodásban is el lehetne végezni - mondta. Hozzátette: a megfelelő infrastruktúra, irányítóapparátus létrehozását is tartalmazza a javaslatcsomag, és párhuzamosan a szociális és gyámügyi törvény kisebb módosítását is előkészítették.
    
A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz a munkába való visszavezetésre, és egy képzési forma kialakításához, ehhez kell a munka törvénykönyvének változtatása is – mutatott rá, és kifejtette: az adósság csökkentése a munkanélküliség csökkentése nélkül nem lehetséges, az adósság csökkentéséhez, a szociális problémák megoldásához több, eredményesebb munkára és magasabb képzettségre van szükség. Ahol a gazdaság piaci szereplői nem tudnak munkát adni, ott meg kell jelennie az államnak, és munkát kell biztosítania.
    
A kereszténydemokrata Spaller Endre szerint a közmunkaprogram célja, hogy megszűnjön a választás segély és munka között, a munkanélküli segély időtartalmának letelte után csak a közmunka válhasson elérhetővé. Az egyéni felelősség növekedéseként értékelte, hogy aki egy évben nem dolgozik legalább harminc napot, az nem kaphat segélyt. Hozzátette: a közmunkát vidéken egyebek mellett ki kell egészíenie az otthoni gazdálkodás segítése, illetve az itt előállított termékek piacra jutásának elősegítése.
    
A  kormánypárti politikusok egyaránt frakcióik támogatásáról biztosították a javaslatot előterjesztő belügyminisztert.