Az Országgyűlés hétfőn este megvitatta a világörökségről, valamint a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet létrehozásáról szóló törvényjavaslatokat, illetve az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság felállítására vonatkozó indítványt. Az 1972-ben született világörökség egyezmény a legjelentősebb eszköz földünk egyetemes természeti és kulturális örökségeinek megőrzésére – mondta a világörökségről szóló törvényjavaslat általános vitáját felvezető expozéjában Réthelyi Miklós. Hozzátette, hogy a tárgyalt törvényjavaslat ennek az egyezménynek a végrehajtását szolgálja. Magyarország, ahol nyolc világörökségi helyszín található, 1985 óta vesz részt az egyezmény végrehajtásában. Kijelentette, hogy a jelenlegi szabályozás nem képes választ adni a világörökségi illetve a várományos helyszínekre váró, a korábbitól eltérő kihívásokra. Ilyen kihívásnak nevezte az úgynevezett régi pesti zsidónegyedben, vagyis a belső Erzsébetvárosban kezdett épületbontásokat vagy a tokaji világörökségi helyszín védőzónájában tervezett szalmatüzelésű erőművet.

A fideszes L. Simon László a Mozgóképről, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődéséről szóló törvények általa kezdeményezett módosításait ismertetve azt hangsúlyozta, hogy a változtatások a már meglévő, de szétszórt archívumok összekapcsolását, illetve a nagyközönség számára is elérhetővé tételét szolgálja. Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára a kabinet támogatásáról biztosította az előterjesztőt, megjegyezve, hogy a Magyar Nemzeti Filmarchívum alapító okiratának módosításával jöhet létre az új közgyűjtemény.

A parlament döntése értelmében a jövőben csak a székhelyükön láthatják el tevékenységüket a polgárőrszervezetek. Az Országgyűlés a kormánypártok, valamint az LMP-s és a független képviselők támogatásával fogadta el az emberi jogi bizottság javaslatát, amely szerint polgárőrszervezet csak az alapító okiratban székhelyeként feltüntetett településen végezhet feladatokat. Ez alól akkor kaphat kivételt, ha a rendőrséggel vagy más állami, önkormányzati rendvédelmi, közbiztonsági szervezettel megállapodott. Módosult a szabálysértési törvény is: elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható a polgárőr, ha feladatait a polgárőrségről szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével látja el. Kiegészült a törvény továbbá a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzésének szabályozásával. Így aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, szintén elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Június 1-jétől egyszerűsödnek az intézeten kívül született gyermekek anyakönyvezésének szabályai, miután a Ház hétfőn elfogadta az anyakönyvi törvény módosítását. Az új szabályozás alapján ha a tervezett, intézeten kívüli szülés a szülő nő döntése alapján orvos közreműködése nélkül, kizárólag szülésznő jelenlétével zajlik, akkor a közreműködő szülésznő is kiadhatja az anyakönyvezéshez szükséges igazolást a szülés tényéről. Ezzel csökkennek az intézeten kívüli szülést választó nők adminisztratív kötelezettségei.

Az állami vagyonról szóló törvény hétfői módosításával ismét közvetlen, tartós állami tulajdonba került a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. részvényeinek negyede. A kormánypárti képviselők által benyújtott javaslat indoklása szerint a Herendi nemzeti tulajdonban tartása garantálja, hogy Magyarország jövő nemzedékei számára is megőrizhető legyen ez a "valós hungarikumnak" tekinthető nemzeti kincs. A Herendi Porcelánmanufaktúra a parlament határozata következtében továbbra is a munkavállalói közösség 75 százalékos és az állam negyedrészes tulajdonában működhet.

Az Országgyűlés elutasította a bunyevác népcsoport hivatalos elismerésére vonatkozó országos népi kezdeményezést. Az indítvány ellen 258-an szavaztak, míg 41, többségében jobbikos képviselő tartózkodott, hét fideszes képviselő - köztük Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója -, valamint három szocialista, tíz LMP-s és a független Szili Katalin pedig támogatta a bunyevácok kezdeményezését.

Stágel Bence azt kérdezte a Parlamentben, hogy nyújthat-e megoldásokat a készülő, új Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció a szociális szolgáltatási rendszer diszfunkcióira. Mint a KDNP-s politikus rámutatott: alapvető ellentmondást jelent, hogy a szolgáltatások döntő részénél azok biztosításának kötelezettsége a települési lakosságszámhoz és nem az adott szolgáltatásra mutatkozó tényleges helyi szükségletekhez kapcsolódik. A jelenlegi rendszer korlátozza továbbá olyan közösségi és alternatív szolgáltatások kibontakozását és széles körű elterjedését, mint például az otthonközeli, a lakhatást biztosító, valamint a gyermekvédelmi szolgáltatási rendszerek - emelte ki a kormánypárti politikus. Halász János államtitkár azt mondta, hogy az említett problémákat valóban meg kell szüntetni, ezeket megvizsgálják, és a megoldásán dolgoznak. Kiemelte, hogy szükséges a szolgáltatások megszervezésének és finanszírozásának újragondolása. Jelezte: a változtatások során az egyéni szükségleteket helyezik majd a középpontba.

Hörcsik Richárd (Fidesz) azt kérdezte a közigazgatási minisztertől, hogy hogyan haladnak a Európa Tanács egyeztetései a roma stratégia kapcsán és milyen vállalások várhatók? Balog Zoltán államtitkár elmondta: május 19-én fogadhatják el az Európai Unió szociális miniszterei a végleges szöveget, ezt követően a belügyminiszterek, az oktatási miniszterek és a külügyminiszterek is elfogadják azt, majd legvégül az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia azt. A kormány egyébként a stratégia keretein belül négy területen kíván előrelépni: munka, egészségügy, tanulás és lakhatás. Ez év végére minden tagállamnak el kell készítenie saját vállalásait, kétévenként pedig ellenőrző beszámolót kell leadni.

Habis László (KDNP) interpellációjában arról beszélt, hogy az egri Bornemissza Gergely felderítő zászlóaljat 2007-ben áthelyezték Debrecenbe. A helyőrség átszervezésével több ingatlan is felszabadult, a város pedig kérelmezte, hogy ezek egy részét térítésmentesen kapja meg az önkormányzat. Erről a korábbi kormányzatok alatt döntés is született, az átruházás kapcsán Szekeres Imre akkori honvédelmi miniszter támogatásáról biztosította az egrieket, de az ingatlanok mégsem kerültek az önkormányzat tulajdonába. Nyitrai Zsolt államtitkár válaszként közölte, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. legkorábban nyáron kezdeményezheti az átadás megkezdését és a kérelem elbírálása szerepelhet az idei előterjesztések között. A képviselő elfogadta a választ.   

Az első azonnali kérdésben Harangozó Tamás (MSZP) elmondta: pártja szerint a Fidesz által benyújtott alkotmánymódosítás-javaslat a nyugdíjak rendszerének megváltoztatásáról 600 ezer ember megélhetésének elvételét jelenti. Kontrát Károly államtitkár kérdéssel válaszolt: helyes-e, hogy negyvenéves emberek nyugdíjba vonulhatnak? Az államtitkár visszautasította vádakat és leszögezte: nem jókedvükből állnak neki az államadósság rendezésének, hanem mert ezt a helyzetet az MSZP-kormányok idézték elő. Ha valami kis felelősséget éreznek az ország és a hivatásosok iránt, akkor most csendben maradnak és támogatják a javaslatokat - mondta a szocialista képviselőnek Kontrát Károly.

Az elmúlt években nyugdíjba vonuló, az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rendőrökre, pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik az általa is kezdeményezett, a korhatár előtti nyugdíjak felülvizsgálatára lehetőséget adó alkotmánymódosítás – hangsúlyozta Lázár János napirend előtt. Magyarország nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárd forintot fordítson harmincezer életerős, munkaképes ember ellátására. Az országnak szüksége van erre a harmincezer emberre, mert hozzájárulhatnak az ország biztonságához. Hozzátette ugyanakkor: a hétvégén megjelent eltérő értelmezésekkel szemben bányászokra, vegyészekre, zenészekre nem vonatkozik indítványuk, amely szerinte egy diszkriminatív rendelkezést számol fel. Kitért arra is, azt fogják kezdeményezni, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat.
   
Háromszázmillió forintot különített el a kormány az idei költségvetésben kisiskolák újranyitására – emlékeztetett napirend előtti felszólalásában Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, hangsúlyozva: 163 településen az elmúlt nyolc évben szűnt meg az általános iskola. A kereszténydemokrata politikus felhívta a figyelmet arra: a kormánypártok a választási kampányban megígérték, hogy ahol erre igény és lehetőség van, újranyitják az iskolát. Az e célból kiírt támogatási pályázatra azonban csak tíz önkormányzat jelentkezett, ami szerinte azt mutatja, hogy a helyhatóságoknak fogy az erejük, nem bíznak a jövőben. Ezt a problémát a közoktatási törvény oldhatja meg. Hoffmann Rózsa kiemelte: a megmaradó pénzből újabb pályázati támogatást írnak ki a bajba jutott, bezárással fenyegetett iskoláknak.
   
Osztolykán Ágnes (LMP) felszólalásban arról beszélt: ezrek tüntettek az elmúlt napokban az iskolabezárások, fideszes vezetésű önkormányzatok "iskolarombolása" ellen. Kiemelte: Esztergomban például alkotmányellenes testületi döntésen döntöttek iskolabezárásról. Az ellenzéki képviselő iskolamentő alap létrehozására tett javaslatot. Hoffmann Rózsa válaszában elmondta: tömeges iskolabezárásról nem lehet vizionálni, a kormánynak pedig nincs beleszólása az önkormányzatok döntésébe. Hozzátette, a bajban lévő iskolákat - mint arra korábbi felszólalásában utalt - pályázati forrásokkal támogatják.

A szocialista Botka László szerint a kormány lerombolta a kiszámítható, megbízható és szakértő közigazgatás feltételeit. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára arra emlékezetett: az Ab az előző ciklusban háromszor minősítette alkotmányellenesnek a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatos jogszabályokat. Kitért arra is, hogy szerinte a közigazgatás szakmaiságát a Gyurcsány-kormány rombolta le, amikor megszüntette a közigazgatási államtitkári tisztséget.

Pálffy István (KDNP) kifejtette: igazságérzet és igazságszolgáltatás került szembe egymással, amikor a bíróság úgy döntött, hogy Hagyó Miklós után Hunvald György is elhagyhatja a börtönt, és akár olyan házakba is becsengethet, amelyek áron aluli eladásában a vád szerint szerepe volt. Budai Gyula kormánybiztost arra kérte, a látókörébe kerülő ügyeket a lehető legalaposabb vizsgálat után adja át az ügyészségnek, hogy a választók lássák: a kormány mindent elkövet az elszámoltatásra vonatkozó ígéretének betartásáért. Rétvári Bence államtitkár reakciójában felidézte, hogy az elszámoltatási kormánybiztos munkája mellett a parlament minden állandó bizottsága albizottságot hozott létre az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseinek vizsgálatára.

kdnp.hu
Forrás: MTI