A kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításának részletes vitájában elhangzottakra reagálva Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára elmondta: a javaslat szakmai követelmények nem teljesülése esetén teszi lehetővé a tisztviselők menesztését, az indoklásnak pedig valósnak és okszerűnek kell lennie. Szijjártó Péter szerint bebizonyosodott: helyes volt az a gazdaságpolitika, amelynek fókuszába a munkahelyteremtés és az államadósság csökkentése került. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Magyarországot érintő nemzetközi bizalom helyreállására példaként említette: 2010 júniusa óta 23 külföldi cég döntött úgy, hogy Magyarországon fektet be.
Az úgynevezett egyenruhás bűnözés folyamatát illetve a gyöngyöspatai eseményeket feltáró eseti bizottság felállításáról szóló keddi, parlamenti vitában a kormányoldal azt hangsúlyozta, hogy az eset kivizsgálása nem tűr halasztást. A javaslatot jegyző fideszes Kocsis Máté szerint a kormány minden szükséges lépést megtett azért, hogy a magyarországi közbiztonsági állapotok javuljanak. Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságnak elnöke úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hetekben Gyöngyöspatán és más településeken is olyan helyzet alakult ki, amelynek következtében kihívóan közösségellenes magatartást tanúsító formaruhás csoportok jelentek meg ezekben a községekben. Hangot adott annak a véleményének, hogy az ilyen, jogellenesen működő csoportok törvényes felszámolásához szükség van a határozati javaslatban foglaltak elfogadására.
A képviselő, aki szerint a helyzet tisztázása nem tűr halasztást, azt mondta, egyelőre annyit lehet tudni, hogy a Magyar Vöröskereszt csoportokat akart húsvéti kirándulásra vinni, amire jóval az ünnepek előtt felkérést kaptak. Közölte, hogy ezek után más érdekcsoportok valótlanságokat állítva keltették Magyarország rossz hírét. Kijelentette, hogy nem mondtak igazat azok, akik evakuálásról beszéltek. Úgy fogalmazott, hogy az események minden jel szerint egy szervezett, előre kitervelt akció részét képezték. A határozati javaslatról szólva azt mondta, hogy annak alapján a bizottságot 12 taggal akarják felállítani. Javasolta, hogy mivel a bizottság nemzetbiztonsági kockázatot felvető adatokkal is találkozhat, ezért a tagjainak rendelkezzenek érvényes C-típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményével.
Kontrát Károly államtitkár a kormány nevében válaszolva annyit mondott, hogy támogatják az önálló indítványt és az eseti bizottság felállítását. Fontosnak nevezte, hogy derüljön fény az egyenruhás bűnözés hátterére és hogy megtudják, kik álltak az akció mögött, amelyik megpróbálta Magyarország jó hírnevét rontani.
A sporttörvényről, az állami vagyonról és a képviselők javadalmazásáról szóló törvények módosításának részletes vitájával folytatódott kedden a parlament ülése. A sporttörvény részletes vitájában az előterjesztőként felszólaló Hadházy Sándor (Fidesz) azt mondta, hogy mindenki, aki részt vesz a sportmunkában , az rákényszerül, hogy nem törvénykövető, de valamilyen módon biztosítsa a szükséges forrásokat. Hangsúlyozta, hogy ezek többnyire nem szabályos eljárásokkal történnek. Emiatt kérte, hogy a sportirányítás valamennyi részét, így a finanszírozások elosztását is bízzák a Magyar Olimpiai Bizottságra. Ezért javasolta, hogy az eredeti előterjesztést fogadják el.
Az agglomerációról, a kistérségekről és a sporttörvény módosításáról is részletes vitát folytattak a képviselők kedden a parlamentben. Tállai András államtitkár szerint egyetlen törvénnyel a problémákat nem lehet megoldani. Mint a vita zárszavában elmondta: a javaslathoz 43 módosítás érkezett, ezek közül nem támogatták azokat, amelyek a határértékek szigorítására vonatkoztak. Az agglomerációs törvénynek kettős igénynek kell megfelelnie, az önkormányzatok fejlődésének területi feltételeit kell biztosítani, illetve meg kell határozni ennek korlátait is, hozzátéve: a korábbi határértékek beváltak. A mostani javaslat megtette azokat a szükséges lépéseket, amelyek a térségi érdekek jobb érvényesítését és a területi folyamatok jobb szabályozását eredményezhetik. A vitát az elnöklő Balczó Zoltán lezárta.
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvénymódosítás részletes vitájában az előterjesztők képviseletében felszólaló Tessely Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy támogatni tudják a martonvásári kistérség megnevezést. Hozzátette, hogy a kistérségbe bevonnák Kajászót is, ami nem az ő ötletük volt, mert azt más kistérségek vetették fel. A részletes vitát Balczó Zoltán levezető elnök lezárta.
A képviselők megvitatták a kormánytisztviselők és a köztisztviselők elbocsátásának újraszabályozását célzó kormányzati előterjesztéséhez, valamint az államadósság-csökkentő alap létrehozásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat.
A kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításának részletes vitájában elhangzottakra reagálva Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára elmondta: a javaslat szakmai követelmények nem teljesülése esetén teszi lehetővé a tisztviselők menesztését, az indoklásnak pedig - az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően - valósnak és okszerűnek kell lennie. Az államtitkár a kormánytisztviselői döntőbizottsággal kapcsolatban aláhúzta: határozatait munkaügyi bíróság felülvizsgálhatja. A módosító javaslatokról jövő héten dönt a Ház.
Szijjártó Péter fideszes képviselő napirend előtt azzal kezdete felszólalását, hogy a tavaly megalakult kormánynak vissza kellett rántania az országot a szakadék széléről, az államadósság az egekben volt - 8 év alatt 53-ról 82 százalékra emelkedett -, a munkanélküliségi ráta 10 százalék fölötti szintet ért el, a 3,8 százalékosnak hazudott költségvetési hiány pedig elérte volna a 7 százalékot, ha az Orbán-kormány nem intézkedik. Szerinte bebizonyosodott: helyes volt az a gazdaságpolitika, amelynek fókuszába a munkahelyteremtés és az államadósság csökkentése került. A gazdaság átszervezésére tett lépések és az eladósodás gátjának alaptörvényben való rögzítése képesek voltak helyreállítani a nemzetközi bizalmat - hangsúlyozta a miniszterelnök szóvivője, aki a közelmúltban lezajlott sikeres kötvénykibocsátásokra is emlékeztetve kiemelte: Magyarország finanszírozása a piacról megoldott. A nemzetközi pénzügyi piacok, illetve befektetői kör bizalma visszatért, a kormány gazdaságpolitikájának iránya bevált.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Magyarországot érintő nemzetközi bizalom helyreállására példaként említette: 2010 júniusa óta 23 külföldi cég döntött úgy, hogy Magyarországon fektet be, ami mintegy 2 milliárd eurós értékben valósul meg, közvetlenül mintegy 5.450 munkahelyet létrehozva. Kitért arra, hogy a Széchenyi Terv segíti azon kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztéseit, amelyek tartósan részt kívánnak venni - ezzel munkahelyeket adva - például beszállítóként ezekben a projektekben. Munkahelyteremtő beruházásokra a kis- és középvállalkozások számára 5 milliárd forint értékben írtak ki pályázatot, ami duplája a korábbi években e célra rendelkezésre bocsátott összegnek - mondta.
Dorosz Dávid (LMP) a kolozsvári Erdélyi Magyar Kulturális Központ Magyarországról érkező támogatásának bővítését szorgalmazta és azt mondta, a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatban problémák vetődtek fel a Bethlen Gábor Alap felállítása után, amelynek eddigi munkájával kapcsolatban írásbeli kérdést intéznek majd a kormányhoz. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára egyebek között rámutatott arra, hogy a határon túliakat is bevonják a támogatásokról szóló döntéshozatalba.
kdnp.hu
Forrás: MTI
