Az Országgyűlés hétfői ülésnapja kormánybiztosi tisztséget is betöltő képviselők fizetésének csökkentéséről, valamint kistérségek átnevezéséről szóló javaslatokról szóló általános vitákkal, illetve napirend utáni felszólalásokkal fejeződött be a keddre virradó első órákban.   

Martonvásárt javasolja a jelenlegi ercsi kistérség központjának Tessely Zoltán fideszes képviselő. A politikus törvénymódosító javaslatát ismertetve arra emlékeztetett, hogy a kistérségek lehatárolásakor Ercsi volt az egyetlen város, ezért ezt a települést jelölték ki központtá, holott a testületek Martonvásárra szerették volna helyezni a központot. Kiemelte: Martonvásár azonban időközben városi rangot szerzett, így az eredeti elutasítás indoka megszűnt.

A miniszterelnöki biztos tisztséget is betöltő honatyák a jövőben kizárólag a képviselői alapdíjra lehetnek jogosultak, amennyiben az Országgyűlés elfogadja Szijjártó Péter (Fidesz) és kormánypárti képviselőtársa által benyújtott törvénymódosítást. Ágh Péter, a javaslat általános vitájában előterjesztőként felszólalva úgy fogalmazott, joghézagot kívánnak betömni az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló jogszabály megváltoztatásával. A Ház várhatóan jövő héten tárgyalja a javaslathoz benyújtott módosító indítványokat.

Ágh Péter (Fidesz) II. János Pál pápa vasárnap történt boldoggá avatására emlékezett. Mint mondta a római eseménynek felekezettől függetlenül mindenki örülhetett, hiszen a történelem egyik legnagyszerűbb pápáját avatták boldoggá.

A rendőrséggel történő írásbeli megállapodáshoz kötné a polgárőrségek működését az Országgyűlés emberi jogi bizottságának közterületek rendjének fenntartását célzó javaslata. Lukács Tamás, a testület kereszténydemokrata tagja az előterjesztés általános vitájában felszólalva emlékeztetett: Gyöngyöspatán az elmúlt hetekben olyan "illetéktelen" személyek jelentek meg, akiknek a zavarkeltés volt a kizárólagos célja. Mint mondta, a jogállam nem engedheti meg magának, hogy civil szerveződések állami kontrol nélkül, a hivatalosság látszatát keltve gyakorolják a közbiztonság fenntartására irányuló állami monopóliumot. A polgárőrség ezért a javaslat alapján a jövőben csak a rendőrséggel kötött írásbeli megállapodással és - külön megállapodás nélkül - csak az alapító okiratban székhelyeként feltüntetett működési területen végezheti tevékenységét. Hozzátette: a bizottság indítványa szerint polgárőr szervezet tagja csak tizennyolcadik életévét betöltött, büntetlen előéletű személy lehet. Tállai András belügyi államtitkár rövid felszólalásában a kormány támogatásáról biztosította a javaslat előterjesztőit.

Módosítaná a kormány Budapest agglomerációjának területrendezési tervét, amelyben az elmúlt hat év változtatásait vezették át. Tállai András államtitkár a
törvényjavaslat expozéjában elmondta, 2005-ben alkották meg először a törvényt, amelyet ötévenként felül kell vizsgálni. A koncepción nem változtatnak, mert az bevált, a hat évvel ezelőtti elveket most is érvényesnek tekintik.

A kormány Btk.-módosítási javaslatára 280 képviselő szavazott igennel, 40 nemmel. Az elfogadott indítvány szerint a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban. Emellett a Btk. kiegészül a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésére vonatkozó paragrafussal, amely egyebek mellett rögzíti, hogy aki olyan, a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy a közbiztonság, a közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, ay vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy szankcionálható az is, aki a helyi polgárőrszervezet tagjának a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátását úgy szervezi meg, hogy a szervezet a polgárőrségtörvényben meghatározott együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés a jogszabály sürgős kihirdetésére kérte a köztársasági elnököt.

A KDNP-s Pálffy István szerint az országban jogos igény van a rendre, a magántulajdon védelme természetes követelmény, de ezekre a kérdésekre az szocialisták az elmúlt időszakban rossz választ adtak, vagy nem adtak választ. A "masírozók" megpróbáltak a polgárőrökhöz "bebújni", alternatív polgárőrként feltűnni, a különbség az, hogy a polgárőrök a rendőrséggel együttműködnek. Ez hiányzott a masírozóknál, ezért a cselekményük törvénytelen volt.

A jobbikos Dúró Dóra azt kifogásolta, hogy márciusban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium osztályvezetőjévé nevezték ki Sárközi Gábort, aki korábban a szocialista vezetésű oktatási tárca esélyegyenlőségi főosztályán a vesztegetéssel vádolt Borovszky Tímea helyettese volt. Egy két évvel ezelőtti szolgálati jegyzőkönyvre hivatkozva az ellenzéki politikus elmondta: Sárközivel szemben összeférhetetlenséget állapítottak meg, mivel 2008-ban 22 millió forint támogatást kapott a tárcától az a roma fiatalok tehetséggondozását célzó alapítvány, amelynek a kurátora volt. Válaszában Rétvári Bence államtitkár azt ígérte: utánajár, hol tart a támogatási ügyben indult vizsgálat. Általánosságban azt mondta: aki szabálytalanságot követ el, annak nincs helye a közszférában.

Kaufer Virág (LMP) arról beszélt, hogy az önkormányzatok jelentős része anyagi okból kényszerül átadni oktatási intézményeit egyházi fenntartásba. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában elmondta: a törvények megfelelően biztosítják azokat a jogokat, amelyek sérelmét az LMP-s képviselő számon kéri. Hangsúlyozta: a jogszabályok minden diszkriminációt tiltanak. Közölte, értesültek arról, hogy több önkormányzat valamely egyháznak ajánlja fel intézményeit, ám ennek támogatására, vagy tiltására semmilyen törvényes eszköze nincs a kormánynak. Az elmúlt nyolc év hibás intézkedései miatt sok önkormányzat forráshiánnyal küzd, ami erre készteti őket.

A fideszes Talabér Márta arról érdeklődött, hogy a kormány milyen programokkal készül az Önkéntesség Európai Évében az önkéntesség népszerűsítésére. Szászfalvi László, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára elmondta: a minisztérium számos hazai és nemzetközi programot szervezett, így májusban a többi között koordinálja a Te Szedd! elnevezésű országos szemétszedési akciót. Kitért arra is, hogy az önkéntesség népszerűsítésére Miklósa Erika operaénekesnőt, Feke Pál színészt, musicalénekest és Vajda Attila olimpiai bajnok kenust kérték fel, a kampány célcsoportjaként pedig a 30 év alatti fiatalokra tekintenek.

Tóth Csaba interpellációjában azt kérdezte: miért vásárolnak a kormány tagjainak elektronikus játékszereket. Miért van szükség közel 170 millió forint értékben, a leginkább játékra alkalmas Ipad 2-eszközökre, amikor több szempontból is krízishelyzet van az országban. Rétvári Bence a közigazgatási tárca államtitkára azt mondta, hogy munkaeszköznek szerzik be az állami vezetők számára az eszközöket. A kiadások kapcsán megjegyezte: 194 millió forintot kell visszafizetni az előző kormány elektronikus közigazgatási keretrendszerének EU-szabálytalansági eljárása miatt. Hozzátette: 11 hónapos megtérülési idővel számolnak, és havi 170 ezer forintos megtakarítást várnak a beruházástól. Takarékosabbá teszik a döntéshozatalt a papír nélküli munkavégzéssel,  olcsóbbá teszik a kapcsolattartást, egyszerűsítik az eljárást és környezetvédelmi szempontból is előre lépést jelentenek. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 249 igen, 42 nem és 2 tartózkodással jóváhagyta.

Rozgonyi Ernő a közműszolgáltatások privatizációját bírálta, s nemzetközi példákat sorolva azt mondta, Magyarországon egy köbméter víz 3 dollárba kerül, ezzel dobogós helyen áll. Ángyán József államtitkár a problémafelvetéssel egyetértett, ami történt, közelíti a hazaárulás kategóriáját. Azt ígérte, hogy vissza fogják azokat a nemzet biztonságát meghatározó erőforrásokat szerezni, amelyeket az előző kormányzat kiengedett a kezéből. A képviselő a választ elfogadta.

Firtl Mátyás arról beszélt, hogy a börtönlelkészek megbecsülése, státuszuk rendezése a társadalom érdeke is. Most közalkalmazotti státuszban vannak, holott korábban főosztályvezetők voltak. Azt szorgalmazta, hogy kapják vissza besorolásukat és lehessenek ismét köztisztviselők. Várható e téren elmozdulás? - kérdezte a kereszténydemokrata politikus. Szászfalvi László államtitkár kiemelte: a témával 2010.nyarától foglalkoznak. Egyetértett azzal, hogy az ilyen területen dolgozók megbecsülésének helyreállítása társadalmi és anyagi téren, nem egyházi, hanem társadalmi érdek. Abszurd, ami korábban történt-e téren, a besorolásuk megszüntetésével megkérdőjelezték munkájuk szükségességét, hozzátéve: nagy szükség van rájuk, munkájukra, és a kormány helyzetük rendezésében érdekelt. Az elmúlt hónapokban több egyeztetés történt az érintett felek között, az első fontos lépéseket megtették, a jogszabályi változtatásokra heteken belül sor kerülhet. A képviselő a választ elfogadta.

A Gyöngyöspatán történtek adták a napirend előtti felszólalások többségének témáját hétfőn a parlamentben. Eldőlt, hogy a Ház már hétfőn tárgyal és szavaz a kormánynak a büntető törvénykönyvet (Btk.) az "egyenruhás bűnözés" miatt módosítani javasoló indítványáról.

Pintér Sándor arról beszélt, hogy a közelmúltban a törvényesség látszatát keltve bontották meg a rendet több településen, a főszereplő Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon is a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület volt. Rámutatott: a Szebb Jövőért oda ment rendet csinálni, ahol erre nem volt szükség, mert január elseje óta mindössze 12 kis értékű tulajdon elleni bűncselekmény történt, megérkezésük nyomán azonban 17 esetben történt feljelentés. A probléma az, hogy ennek az egyesületnek van politikai háttere is, amely sajnos itt van a parlamentben, rendet hirdetve és rendetlenséget gerjesztve - mondta Pintér Sándor, aki kérte a képviselők támogatását a Btk. módosításához.

Rendet kell teremteni – mondta a fideszes Lázár János, aki hangsúlyozta, frakciója támogatja, hogy az állam fel tudjon lépni azokkal szemben, akik káoszt akarnak. Szerinte a Jobbik hasznot akar húzni a Gyöngyöspatán történtekből, védi a neonáci, szélsőséges egyesületet. Harangozó Tamás (MSZP) felszólalására felvetette: miért nem emelt szót, amikor 2006-ban neonácik masírozhattak a Hősök terén, illetve, amikor magyarok szemét lövette ki a kormány.

Érdemi társadalmi párbeszéd folytatását, valóságos megoldásokat kért a kormánytól Tóbiás József (MSZP) pr-fogások és kommunikációs trükkök helyett. Bírálta a kormány adópolitikáját, amely szerinte a gazdagokat helyzetbe hozta, a szegényeket mélyebbre taszította. Rétvári Bence államtitkár szerint a képviselő szelektíven emlékszik az elmúlt egy évben történtekre, majd hosszú felsorolásban ismertette az eddigi kormányzati intézkedéseket.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szintén Gyöngyöspatával foglalkozott. Mint mondta, egyrészt vannak deviáns életformát élő családok, akik lopnak, verekszenek, és vannak, akik erre rossz választ adva viszontfélelmlítéssel válaszoltak, de a rendőrség mindkét irányban fellép. Megjelentek szerinte politikai érdekek is, amelyek negatív kép kialakításában érdekeltek az országról. Mint mondta, bízik abban, hogy a rendőrség megoldja a rövid távú feladatokat, hosszabb távon az oktatás és a munkahelyteremtés adhat megoldást. Pintér Sándor jelezte, a válaszokat például az önvédelem kiterjesztésével is keresi a kormány, amely a közfoglalkoztatásról még ebben a félévben dönthet.