Zala megye

A KDNP Zala Megyei Szervezete

Elnök: Császár Zoltán

A KDNP Országos Elnöksége Zala megyéből delegált tagja: Sáringer-Kenyeres Tamás

Megyei szervező: Dékányné Boros Magdolna
Telefon: +36-20-558-7863
E-mail: zalaiszervezo [kukac] gmail [pont] com

Bemutatkozás

A helyi KDNP aktív falun, kis- és nagyvárosban egyaránt Zalában

„Ha valahová el akarunk jutni, jó, ha először felmérjük azt, hol is vagyunk” – kezdi értékelését a zalai kereszténydemokraták helyzetéről Sziráki István, a KDNP Zala megyei elnöke. „A zalai nép Szent István óta elkötelezettje magyarságának és a keresztény értékeknek. A gyepűn élő emberek – akik csak magukra számíthattak – óvatosak. A lelkükben élő hitet ezer éve őrzik, félik az Istent, és mindig számítottak a segítségére, de ezt nem verték nagydobra. Nem kérkedtek vele, ugyanakkor emberségük, becsületük, keresztény gyökerekből, őseik hitéből táplálkozik” – mondja.

Egyértelmű bizonyítékai a zalaiak jobboldali elköteleződésének a rendszerváltozás utáni választási eredmények is. A keresztény jobboldali politizálás sikeréhez Sziráki István szerint, már ekkor szükség volt egy olyan nagyformátumú, katalizátor-szerepet betöltő személyre, amilyen a Zalaegerszegen plébánosként dolgozó Mindszenty József volt. „Az ő kemény és bátor kiállása hatására vállalták fel nyíltan a keresztény értékeket a zalaiak” – véli a kereszténydemokraták megyei vezetője.

Bár Sziráki István szerint van még hová fejlődnie a zalai kereszténydemokratáknak, számos eredménnyel, sikerrel is büszkélkedhetnek. Hiszen a magzati embriókísérletek szabályozásának napirendre vételéért indított, a KDNP által is támogatott „Egy közülünk” akció kifejezetten sikeres volt Zala megyében, s a kereszténydemokrata közösségi rendezvényeken, falunapokon, sporteseményeken is igen aktívak az emberek. A zalai KDNP-sek célul is tűzték maguk elé, hogy a párttagságtól esetleg idegenkedő, de a keresztény értékrendet a közéletben is fontosnak tartó polgárokat megszólító rendezvényeket, illetve civil szerveződések munkáját a maga eszközeivel segítse. „A keresztény szellemiséget inkább így próbáljuk megjeleníteni, a közösséget >>megkeresztelni<<” – fogalmaz a megyei elnök.

A pártépítésnek egyébként két fő irányát tűzték ki. Egyrészt céljuk minden városban alapszervezetet életre segíteni. Így Zalaszentgróton a közelmúltban már újjá alakult a KDNP, Letenyén pedig alakulóban van. Lentiben és Nagykanizsán igen aktív a KDNP-alapszervezet, míg Zalaegerszegen és Keszthelyen megújulásra, vérfrissítésre vár – mondja önkritikusan Sziráki István, aki örömtelinek tartja viszont, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek (IKSZ) sikerült Zalaegerszegen gyökeret vernie.

Az „expanzió” másik területe a megyei KDNP-elnök szerint a falvak népének a mozgósítása lehet. „Úgy tűnik, hogy ott van esély pártszervezet létrehozására, ahol aktív az egyházközségi szervezet. Jó példa erre Sárhida és Zalaszentgyörgy” – mondja Sziráki István.

A megyében 10 KDNP-alapszervezet működik, s öt településen – Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen, Lentiben és Zalaszentgróton – van jelen az önkormányzatok képviselő-testületeiben. Összeállításunkban megnézzük, hogyan működik a Kereszténydemokrata Néppárt Zala egy-egy megyei jogú városában, kisvárosában vagy épp falun.

A mintegy 62 ezer lakosú Zalaegerszeg KDNP-alapszervezete 29 tagú, ugyanakkor, mint Varga Miklós helyi elnök fogalmaz, „nagy szükség lenne a fiatalításra is”. Erre megoldást kínálhat az IKSZ, mely igen aktív a megyeszékhelyen. A helyi KDNP az IKSZ-szel közösen osztott ételt a rászorulóknak, jótékonysági rendezvényeket (focikupa) tartott, melyek bevételeit koraszülött alapítvány, illetve gyermekotthon javára adták át. Nehéz sorsú közösségeket (gyermekotthon, anya-gyermek szálló) támogattak élelmiszer, játék és egyéb tárgyak gyűjtésével és átadásával (az IKSZ tevékenységéről bővebben keretes cikkünkben olvashatnak).

A zalaegerszegi önkormányzat közgyűlésében Dékány Endre önkormányzati képviselő vesz részt a KDNP részéről a munkában, a pártnak további két bizottsági, illetve három felügyelő bizottsági hely jutott.

Zala másik megyei jogú városa, az 50 ezres lélekszámú Nagykanizsa is aktív KDNP-szervezettel büszkélkedhet. Számos program – a grillpartitól a családi napon át a gesztenyesütéses szüreti partiig –, kirándulás a parlamentbe és Erdélybe – vagy épp jótékonysági akció – idén a Családok Átmeneti Otthona lakóinak javára – írható pozitívumként a kanizsai kereszténydemokraták „számlájára”.

Önkormányzati szinten is fontos pozíciókat vívott ki magának a párt: Dénes Sándor polgármester személyében KDNP-tag vezeti a várost, s a kanizsai közgyűlésben helyet foglal még egy kereszténydemokrata: Bedő György önkormányzati képviselő, s a KDNP delegáltjai további két önkormányzati bizottsági helyet is betöltenek.

A lenti járás székhelye, a nyolc és félezer fős Lenti város önkormányzatában is markánsan jelen van a KDNP. A 9 fős képviselőtestületből hárman tagjai a Kereszténydemokrata Néppártnak (33 %), ráadásul munkájuk meghatározó a település működése szempontjából. A három KDNP-s önkormányzati képviselő egyike, Gáspár Lívia 2006 óta tagja a testületnek, a szociális és egészségügyi bizottságot vezeti.

Civilben a Lenti Kolping Gondozási Otthon Igazgatója, az intézmény pályázati fejlesztését is menedzselte, melynek eredményeként egy új épületszárnnyal bővült az intézmény, s egyaránt nőtt az ellátotti és a dolgozói létszám is. Emellett a Lámfalussy Szakképző Intézményben óraadó tanárként képezi a jövő szociális munkásait, illetve nővéreit. Képviselőtársa, Héra József közéleti tevékenysége mellett a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Lendvai Irodájában irodavezetői feladatokat lát el, s tevékenyen vesz részt a szlovén-magyar üzleti kapcsolatok fejlesztésében. A harmadik KDNP-s képviselő Lentiben Fekete Zoltán orvos, aki a választók bizalmából már 1998 óta tagja a helyi képviselő-testületnek. Ő a Zala Megyei Közgyűlés kereszténydemokrata tagja is, 2006 óta.

„A Lenti KDNP-alapszervezet alapvető feladatának tartja a keresztény-konzervatív gondolkodás eszméinek megőrzését, terjesztését. Aktívan részt vesz tagjai révén a város közösségi életében, részt vettünk a Szent Katalin Kolping Család Egyesület által Lentiszombathelyen tartott ünnepségén és az ünnepi szentmisén. Fő célunk a KDNP-tagságának bővítése, jelenleg is folyamatban vannak tagfelvételeink. A KDNP Ifjúsági szervezetének létrehozása szintén céljaink között szerepel, melyben együtt kívánunk működni a rédicsi alapszervezettel. A KDNP lenti tagjai aktívan részt vettek a „Szedd magad!” szemétgyűjtési akcióban, a tagok Lenti egyik városrészén dolgoztak” – sorolja a helyi pártszervezet sokszínű tevékenységét Fekete Zoltánné, a Lenti kereszténydemokraták vezetője.

A KDNP zalaszentgyörgyi alapszervezete 1990-ben jött létre. Közösségi szinten aktív vallásos családfők alapították. Ahogy egyik tagtársuk, Györe Balázs szokta mondani: „Nálunk tulajdonképpen minden vasárnap taggyűlés van: a szentmisére várakozva mindig van idő röviden áttekinteni az ország és a falu legfontosabb közéleti kérdéseit.” A szentgyörgyi alapszervezet – a beszedett tagdíj terhére – anyagi támogatást nyújt a keresztény szellemiségű falubeli civil (Gyertyafény Kórus Alapítvány, Örömzene Alapítvány) szervezetek rendezvényeihez.

Tagjaik aktívak a helyi sport, kultúra, hitélet és társadalmi munka területein, így a tagság által megformált véleményre odafigyel – az egyébként hagyományosan független helyi politikusokból álló – önkormányzati képviselőtestület is. Ezen felül figyelemre méltó eredményként tartják számon, hogy a 400 lelkes kistelepülésen tevékenykedő alapszervezet az elmúlt 25 év minden belpolitikai vihara és nehézsége ellenére működik, és képes megfelelni a KDNP Alapszabályában meghatározott előírásoknak is.

A most négyszáz lelkes faluban tízfős KDNP-szervezet működik, a tagok között nyugdíjasok és fiatalok egyaránt megtalálhatók. „A jövőben szeretnénk folytatni a fiatalok bevonását, tovább erősítenénk az egyházközségi tanácsadó testülettel fennálló jó kapcsolatokat, és megnyitnánk alapszervezetünket a környező települések hasonlóan gondolkodó lakói előtt is” – mondja a jogász és közgazdász végzettségű családapa, Császár Zoltán, a helyi KDNP-alapszervezet elnöke. „A nagyapám nyomdokaiba lépve csatlakoztam a zalaszentgyörgyi alapszervezethez, majd vállaltam annak vezetését a 2014-es tisztújításkor. Családunkban hagyomány, hogy érdeklődünk a közügyek iránt, és lehetőségeink szerint próbálunk tenni is körülöttünk élőkért. Középiskolában diákszervezeti vezetőként kaptam díjat, most civilszervezeti vezetői és vállalkozásvezetői tapasztataimmal próbálok a pártszervezet hasznára válni helyi, megyei és adott esetben országos szinten” – mondja Császár Zoltán.

Sziráki István Zala megyei KDNP-elnök fájlalja, hogy kevesen vállalják fel az adott esetben feladatokkal és kötelezettségekkel együtt járó KDNP-tagságot. A külső szemlélő számára azonban, egyáltalán nem tűnik úgy, hogy – az ország más vidékeivel összehasonlítva – Zalában kevésbé lennének aktívak a kereszténydemokrata politizálás hívei.

Aktív fiatalok a kereszténydemokráciáért

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) Dén Dániel vezette zalaegerszegi szervezete igen aktív félévet tudhat maga mögött. A tavalyi év végén több jótékonysági akciót is szerveztek, illetve támogattak.

Május végén került sor a Te Tedd! 2016 – Városszépítő Akcióra, melyen a kertvárosi Bóbita játszótéren végeztünk önkéntes munkát.

2016 tavaszán közös sajtótájékoztató-sorozatba kezdtek a Fidelitas helyi szervezetével, amelyeken a fiatalok városvezetéshez intézett ötleteit, kezdeményezéseit mutatják be.

Balaicz Zoltán zalaegerszegi Fidesz–KDNP-s polgármesterrel is egyeztettek, s közösen javasolták a családok otthonteremtési kedvezményének („csok”) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése általi kiterjesztéséről, melyet a Közgyűlés támogatott. Az ifjúsági szervezetek célja, hogy könnyebb legyen a zalaegerszegi fiatal családosok saját otthonhoz jutása.

Az IKSZ és a Fidelitas közös sajtótájékoztatón számolt be a városi kerékpárút-fejlesztésére vonatkozó, valamint az Egerszeg Fesztivállal, illetve ehhez kapcsolódó további szabadidős programokkal kapcsolatos javaslataikról.

A munka nyáron sem áll meg: augusztus elején az egerszegi IKSZ is részt vesz a helyi AquaCityben sorra kerülő hagyományos jótékonysági napon tartott főzőversenyen.

 

A magyar nép tudja: Mindszenty szent

Mindszenty József a 20. század erkölcsi iránytűje volt, mert egész életében, minden helyzetben, minden előjelű diktatúrában az igazság oldalán állt, és ezzel példát mutatott nemzetének – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2016 júniusában Zalaegerszegen. A hercegprímás mind a nyilas, mind a bolsevik diktatúráknak vértanúja volt – emlékeztetett a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.

Semjén Zsolt a ferences Jézus Szíve-plébániatemplom mellett kialakított Mindszenty-kert és az egykori hercegprímás alakját felidéző szobor avatásán tartott beszédet. Mindszenty Józsefet „minden diktatúra, minden állomáshelyén letartóztatta”: Zalaegerszegen a Tanácsköztársaság kommünje, a náci uralom idején a nyilasok Veszprémben, Rákosi kommunista rendszere pedig Esztergomban – idézte föl a történelmi tényeket Magyarország miniszterelnök-helyettese. A KDNP elnöke szerint Mindszenty személyes életútja bizonyítja, hogy mind a náci, mind a bolsevik rendszer „egygyökerű és lényegileg hasonló: mind a kettő istentelen és embertelen”. A hercegprímás mindkét diktatúrának vértanúja volt – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.

Semjén Zsolt felidézte: nemcsak nekünk, magyaroknak volt meghatározó Mindszenty szolgálata, hanem egész Európa számára, mert ha nem történt volna meg az ő személyes áldozata, illetve az 1956-os forradalom vértanúsága, akkor „Nyugat-Európa beleszédülhetett volna az eurokommunizmusba”.

Francia- vagy Olaszországban „egy lépésre voltak a kommunista pártok attól, hogy hatalomra kerüljenek”, de Mindszenty és a magyar forradalom időben felébresztette az embereket – tette hozzá. Semjén Zsolt úgy értékelte, hogy: a hercegprímás „nem illetéktelenül avatkozott a politikába, egyszerűen állampolgári kötelességét teljesítette”. Az ő életében ugyanis – illegitim megszállások alatt – a „történeti alkotmány” volt érvényben, amely alapján a hercegprímás volt az ország legfőbb közjogi méltósága, ezért ő „az alkotmányból következő közjogi kötelességét teljesítette” – tette hozzá. Mindszentyt azzal is vádolják, hogy legitimista, királyságpárti volt, „de ezt legitim módon tette", mert a királyságot Magyarországon legitim módon soha nem törölték el. A második világháború utáni ideiglenes kormánynak erre nem volt felhatalmazása, és amikor az államformát megváltoztatták, hazánk szovjet megszállás alatt állt, tehát nem volt szabad döntési lehetősége a magyar népnek – érvelt a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt úgy vélte, hogy Mindszenty azért a 20. erkölcsi iránytűje, mert „minden helyzetben, egész életében, minden előjelű diktatúrával szemben a jó oldalon állt, az igazság oldalán állt, és ezáltal példát mutatott az egész nemzetének”. A magyar állam – tiszteletben tartva azt, hogy nem avatkozik szakrális kérdésekbe – mégis minden eszközzel támogatja Mindszenty József boldoggá avatását, „mert a magyar nép a hitérzéke alapján pontosan tudja, hogy Mindszenty szent” – fogalmazott Semjén Zsolt.

A szobor- és kertavató ünnepségen Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy Mindszenty 1917-ben hittanárként érkezett Zalaegerszegre, majd 1919-től 25 éven át volt a zalai megyeszékhely apátplébánosa.

„A 20. század egyik legnagyobb hatású történelmi alakja” a városban töltötte aktív éveinek jelentős részét, és nevéhez iskolafejlesztés, templomépítés, múzeum- és nyomdaalapítás is fűződik – mondta.

A polgármester hozzátette: a Modern városok program keretében Mindszenty-múzeum és -zarándokszállás is épül a zalai megyeszékhelyen, és a mostani avatással hivatalosan elindul a több mint ötmilliárd forintos városfejlesztést jelentő Mindszenty-program. A Mindszenty-kertet és a Párkányi Raab Péter szobrászművész által készített életnagyságú gránitszobrot Márfi Gyula veszprémi érsek áldotta meg. A rendezvényen köszöntőt mondott Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz), valamint Ocsovai Grácián ferences plébános.

ZA