Mirkóczki Ádám

Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta Mirkóczki Ádám (Jobbik) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségének megalapozott gyanúja miatt.

„Mirkóczki Ádám 2012. november 29-én 04 óra körüli időpontban a Budapest V. kerület Podmaniczky Frigyes téren személygépkocsit vezetett szeszes italtól befolyásolt állapotban, amelyet igazolt a vele szemben alkalmazott légalkohol mérő eszköz 1,31 mg/l értéke. Az eljárás során kirendelt igazságügyi orvosszakértő véleménye szerint Mirkóczki Ádám a cselekmény időpontjában alkoholos befolyásoltság állapotában volt, ezzel megszegte a KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontjában írt tilalmat.”

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013. március 19-i ülésén tárgyalta. Az ülésen megjelent Mirkóczki Ádám elmondta, hogy előző este második kisfia születését ünnepelték, amelynek során alkoholt fogyasztott. A cselekmény elkövetését a helyszínen elismerte, az ügyészségi indítvány azon részét azonban, amely szerint ekkor egyéb ellenőrzésnek nem kívánta magát alávetni, határozottan cáfolta. Elnöki kérdésre kijelentette, hogy szóba sem került a véralkohol ellenőrzési eljárás. Kérte azt, hogy a bizottság mentelmi joga felfüggesztésére vonatkozó indítványt terjesszen elő, illetve az Országgyűlés ilyen határozatot hozzon ügyében.

A Mentelmi bizottság közvádas ügyekben követett töretlennek mondható gyakorlata, hogy a mentelmi jog felfüggesztését javasolja az Országgyűlésnek, mivel ez szolgálja tekintélyének megóvását és az érintett képviselő érdeke is az, hogy ügye az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék.

Mindezekre tekintettel a Mentelmi bizottság egyhangú, 6 igen szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Mirkóczki Ádám mentelmi jogát függessze fel.

Az Országgyűlés 308 igen mellett voksoló igen ellenére, 6 tartózkodás kíséretében  elfogadta a Mentelmi bizottság javaslatát, felfüggesztette Mirkóczki Ádám mentelmi jogát. 

Simon Gábor

A legfőbb ügyész indítványozta Simon Gábor (MSZP) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését bűnsegédként megvalósított csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétségének megalapozott gyanúja miatt.

„Simon Gábor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium – akkori – általános jogkörű államtitkára megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal 2008. április 1-jétől 2008. december 3-ig terjedő időre, 2009. február 20-tól 2009. december 31-ig terjedő időre és

2010. március 4-től 2010. május 31-ig terjedő időtartamra. A megbízási szerződések tárgya a Simon Gábor részére tartandó, személyes hatékonyság növelésére, vezetői készségek fejlesztésére irányadó tanácsadás, csapatépítési tréning, coaching szupervízió és rendszeres konzultáció tartása volt. A szerződésekben foglalt feladatok elvégzéséért a pszichológus részére 2008. és 2009. években 50.000 forint + ÁFA/szakértői nap, míg 2010. évben 60.000, forint + ÁFA/szakértői nap díjazás került megállapításra. A megbízási díjak átutalására havonta került sor, miután Simon Gábor a munka elvégzését a pszichológus által készített 2008. évben »Teljesítés: Vezetői tréning« elnevezés ű iratok és számlák, míg 2009. évben a „Teljesítés igazolás szolgáltatásról” elnevezésű iratok és számlák aláírásával igazolta. A pszichológus a Simon Gábor részére tartandó vezetői tanácsadások elvégzésére vonatkozóan valótlanul tüntette fel a 2008. június 12-ei, 2008. szeptember 18-ai, 2008. október 13-ai és 2008. október 15-ei, valamint a 2009. július 31-i vezetői tanácsadást, mert ezen időpontokban Simon Gábor nem tartózkodott Magyarországon, mivel hivatalos külföldi kiküldetéseket teljesített. Az el nem végzett vezetői tanácsadások díjazásának a pszichológus részére történő kifizetésével naponként 60.000  forint, az előbbiekben írt öt napra vonatkozóan összesen 300.000 forint kár keletkezett, amely nem térült meg. Simon Gábor a meg nem történt vezetői tanácsadások teljesítésének igazolásával a pszichológusnak az előbbiekben megjelölt bűncselekmények elkövetéséhez bűnsegédként segítséget nyújtott.”

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013. március 19-i ülésén tárgyalta. Simon Gábor az ülésen egyéb hivatali elfoglaltsága miatt nem vett részt. Írásban kifejtett álláspontja szerint:

„A határozatban megfogalmazott vélelmezett vádakkal szemben az alábbi tényszerű állításokat ajánlanám a Tisztelt Bizottság figyelmébe: az SZMM jogutód képviselőjének Réthelyi miniszter feljelentésével indult a kampány ellenem. Azon a címen, hogy a tanácsadásnak nem volt fellelhető teljesítésigazolása a minisztériumban. Az erősen médiaszagú feljelentést követően a gazdasági rendőrség nyomozott, mire hirtelen előkerültek az igazolások. Ennek ellenére nem lezárták, hanem továbbították az ügyet az ügyészségnek. Az ügyészség folyamatos vizsgálatot folytatott, több szakaszban, a nyomozóügyész személyét is változtatva, amelynek során a tanúkihallgatások nem támasztották alá a lehetséges vádat. Ennek során a minisztérium minden vezető beosztású tisztségviselőjét, több munkatársát az államtitkárságon dolgozó egykori munkatársaimat meghallgatták, kivéve személyemet. Mindez azok ellenére történt, hogy a tanúkihallgatások rávilágítottak arra, hogy törvényes, szabályos, a minisztérium szabályzatának megfelelő szerződéskötés történt, amely során a tényleges teljesítés és rendszeresen túlteljesítés is megtörtént.

Új fordulatot 2012 végén vett a nyomozás, amely során a közel 3 év 200 alkalmát egyenként vizsgálva, néhány olyan alkalmat találtak, ahol a tanácsadás jelzett időpontjában külföldön tartózkodtam, de nem vették figyelembe, hogy a szerződés nem csupán az államtitkár személyét, hanem az általa irányított szervezeti egységekben dolgozók személyét is kedvezményezettként érinti. A 3 év alatt soha egyetlen alkalommal információt tőlem nem kértek, tanúként nem hallgattak ki. Egyértelműen látható szándék volt arra, hogy mint lehetséges gyanúsítottat vonjanak be az ügybe, és erre ezt a módot találták.

Önöknek pontosan tudniuk kell, hogy jogosult voltam a tanácsadásra, a szerződést a minisztérium kötötte a tanácsadóval, amely tartalmazta, Simon Gábor és az államtitkárság munkatársai felé irányuló szolgáltatást. A teljesítés nem csupán felém, hanem a munkatársak felé is megtörtént, és az ügyészség által megfogalmazott kifogás nélkülözi a szerződésben foglaltak figyelembe vételét. Ezt mutatja a szerződés tartalma és kedvezményezetti köre, valamint a vádban foglaltak közötti tartalmi eltérés. De más elemekben sem a tényeknek megfelelő a vád megfogalmazása. . .

A fentiek ismeretében úgy gondolom, hogy az ügyészség nem kellő körültekintéssel, és megalapozottsággal fogalmazta meg kiadatásomat. Ha Önök úgy gondolják, hogy mindez alkalmas méltatlan jogi eljárásra, akkor kérem, döntsenek mentelmi jogom felfüggesztése ellen.”

A Mentelmi bizottság két szocialista képviselője a legfőbb ügyész indítványát több szempontból kritizálta. Furcsának találták, hogy az indítvány a megbízási szerződésekből csak az első mondatot tartalmazza, amely az igénybevevői körnél csak Simon Gábort említi, holott a szerződések második mondata szerint a szolgáltatások igénybevételi lehetőségei az államtitkárság munkáltatói körébe tartozó alkalmazottakra is kiterjedtek. Ezen kívül utaltak még arra, hogy a kár összegénél számítási hibát is tartalmaz az indítvány. Mindezekre tekintettel az indítványt zaklató jellegűnek minősítették, ezért a mentelmi jog felfüggesztése ellen szavaztak.

A kormánypárti képviselők álláspontja szerint a bizottságnak nincs hatásköre arra, hogy a tényállást vizsgálja. A Mentelmi bizottság közvádas ügyekben követett töretlennek mondható gyakorlata az, hogy szinte kivétel nélkül mindig a mentelmi jog felfüggesztését javasolja az Országgyűlésnek, mivel ez szolgálja tekintélyének megóvását és az érintett képviselő érdeke is az, hogy az ügy az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék.

Mindezek alapján a Mentelmi bizottság 4 igen, 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Simon Gábor mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.

Az Országgyűlés 271 igennel 45 nem kíséretében, tartózkodók nélkül elfogadta a Mentelmi bizottság javaslatát, felfüggesztette Mirkóczki Ádám mentelmi jogát. 

Tiba István

A legfőbb ügyész indítványozta dr. Tiba István (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését közúti baleset gondatlan okozása vétségének megalapozott gyanúja miatt.

„Dr. Tiba István 2012. április 28-án délután kerékpárral közlekedett Balmazújváros belterületén. Figyelmetlensége miatt nem észlelte kellő időben a szintén kerékpáron közlekedő Katona Imréné sértett kanyarodási szándékát, így nekiütközött a sértett kerékpárjának. Sértett nyolc napon túl gyógyuló, törési sérülést szenvedett. Dr. Tiba István fenti magatartásával megszegte a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat.”

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013. március 19-i ülésén tárgyalta. Az ülésen megjelent  Tiba István a balesetért nagyobbrészt való felelősségét elismerve megjegyezte, hogy a sértett nem jelezte kanyarodási szándékát.

A Mentelmi bizottság közvádas ügyekben követett töretlennek mondható gyakorlata, hogy a mentelmi jog felfüggesztését javasolja az Országgyűlésnek, mivel ez szolgálja tekintélyének megóvását és az érintett képviselő érdeke is az, hogy az ügy az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék.

Mindezekre tekintettel a bizottság egyhangú, 6 igen szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Tiba István mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.

Az Országgyűlés megfogadta a tanácsot: 294 igennel 3 nem kíséretében, 4 tartózkodás mellett felfüggesztette Tiba István mentelmi jogát.

Szanyi Tibor

Szanyi Tibor egy hete, interpellációja elmondása után a világ legismertebb internacionalista jelével üzent: bal keze középső ujját felfelé tartva mutatta be, hogy a vele egyet nem értők, mit, s hogyan cselekedjenek a nagylelkűen felajánlott alsó felének hasznosítása érdekében.

Az MSZP-frakcióból érkező taps sem győzte meg Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét arról, hogy mindez így lenne rendjén. Úgy vélte: a “kirívóan sértő kifejezést használó” képviselők büntetést érdemelnek.  Először élve a Házszabály a január elsején hatályba lépett lehetőségével a lehető legnagyobb mértékű, 131 ezer forint pénzbírság kiszabását  indítványozta.

Szanyi Tibor cinikusnak, zavarosnak és önkényesnek nyilvánította Kövér László házelnök javaslatát arról, hogy a maximális pénzbírságot szabják ki rá. ”A tőlem balra ülő Jobbikos náciknak mutattam meg a szép ujjamat… A házelnök döntése - amelyet éppen a rasszizmus elleni világnapon hozott meg - azt üzeni, hogy a zsidózást, a cigányozást, a kommunistázást érthetőnek és járható műfajnak tartja, az erre adott reakció pedig büntetést érdemel. Szerintem viszont, a bűncselekményeket kivéve, a rasszizmussal szemben minden eszköz megengedhető, ezért ezután is tiltakozni fogok ellene, ha kell, szavakkal, ha kell, kézzel-lábbal!”

A T. Ház vita nélkül döntött. Kövér László indítványát a pénzbírságról elfogadta. A kormánypártok és a Jobbik képviselői igennel voksoltak, az MSZP politikusai és a függetlenek többsége nemmel.

Szanyi Tibor mosolygott, kerülve az újabb botrányt, nem dobta a Tisztelt Ház elnöki asztala elé a mellényzsebéből a minimálbért meghaladó büntetés összegét.