Bizony, bizony: a baljós jelek elriasztják, késleltetik, elvetéltetik a vizsgálódni szándékozó bizottságok születését. Csupán ezernyi trükk, és szavazati többség szükségeltetik hozzá. Végzetes tűzijáték. Parkolópályán. Morális válság. Digitális szakadék.
„Az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására vizsgáló bizottságot küldhet ki, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat. (Házszabály, 35. §)
Mielőtt bárki azt hinné, e passzus olvastán, hogy könnyű vizsgálódó bizottságot létrehozni a Tisztelt Házban, az téved. Téved, főleg akkor, ha összefonódó fellegek takarta vészes mulasztásokat, s azok felelőseit feltárandó bizottságot szeretnének létrehozni. Bizony, bizony: a baljós jelek elriasztják, késleltetik, elvetéltetik a vizsgálódni szándékozó bizottságok születését. Csupán ezernyi trükk, és szavazati többség szükségeltetik hozzá… - Hét parlamenti bizottság van "pillanatnyilag" alakulóban.
Végzetes tűzijáték!
A 2006. augusztus 20-i nemzeti ünnepen történt halálos tömegszerencsétlenség okait és felelőseit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kérte dr. Navracsics Tibor és Dr. Lázár János (Fidesz) 2006. augusztus 28.-án. November 31.-én „már” tárgyalta a Tisztelt Ház. December 13-án már létre is jöhetett volna a bizottság, ha a javaslatot módosító indítványokkal meg nem torpedózzák. – Több, mint két esztendő telt el az óta, „folyamatban”- bizottságnak, felelősöknek, se híre, se hamva. Emlékeztetőül: a 2006. augusztus 20-án rendezett budapesti tűzijáték öt emberéletet és több száz személyi sérülést okozott. Az indítvány szerzői indokoltnak tartják, hogy megállapítsák a tömegszerencsétlenség felelőseit, feltárják a tűzijáték megszervezésének hibáit, a kapcsolódó jogi szabályozás esetleges hiányosságait, az állami vezetőktől fokozottan megkövetelhető, az adott helyzetben elvárható magatartási szabályok megsértésének tényeit.
A vizsgálat tárgya, annak tisztázása, hogy: 1. Mely kormányzati szerv, mikor és konkrétan mire vonatkozóan indított vizsgálatot a katasztrófával összefüggésben? 2. Van-e már olyan lezárult vizsgálat, amely megnevezett akár szakmai, akár politikai felelőst a tragédiával kapcsolatban, és a megnevezett személyről később nem derült ki, hogy objektív tényezők zárják ki felelősségét? 3. Elvárható-e objektív, tényszerű és minden részletre kiterjedő vizsgálat Szilvásy György kancelláriaminisztertől, aki személyében felelős az állami ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért? 4. Rendelkeztek-e a tűzijáték megszervezésével és lebonyolításával megbízott cégek, illetve az állami ünnepségek biztosításért felelős állami szervek menekítési, terület-kiürítési tervvel? 5. Hány rendőr, biztonsági őr, szervező, illetve polgárőr felelt a nagyságrendileg másfélmilliós tömeg személyi- és vagyonbiztonságáért? 6. Hány mentőautó, rohamkocsi és mekkora mentőszemélyzet állt a szervezők rendelkezésére a helyszínen, és milyen területi megoszlásban? 7. Hány tűzoltóautó és mekkora tűzoltószemélyzet állt a szervezők rendelkezésére a helyszínen, és milyen területi megoszlásban? 8. Mikor, milyen úton, mely szerveknek és milyen tartalmú tájékoztatást adott az Országos Meteorológiai Szolgálat a várható időjárásról? 9. Ki volt, illetve kik voltak azok a személyek, akik még időben leállíthatták volna a tűzijáték lebonyolítását? 10. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök? 11. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban az állami ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért felelős Szilvásy György kancelláriaminiszter? 12. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban a katasztrófavédelmet felügyelő Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter? 13. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban Demszky Gábor főpolgármester, a Fővárosi Védelmi Bizottság elnöke? 14. Lehetőséget adott-e a Miniszterelnöki Hivatal és a Nexus Kft. között létrejött szerződés a tűzijáték átszervezésére, átalakítására, illetve más időpontra történő áthelyezésére? 15. Ki, illetve mely személyek a szakmai, valamint a politikai felelősei a tragédiának? 16. Van-e, és ha igen milyen jellegű jogszabály-alkotási kötelezettsége az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak a jövőbeni hasonló tragédiák elkerülése érdekében? A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart. |
Parkolópályán!
A vizsgálóbizottság feladata lenne az alábbi kérdések kivizsgálása és megválaszolása: 1. Miért és hogyan engedhette meg hét éven keresztül a VI., VII., VIII., majd az I., a II., a XI., valamint a XII. kerületek vezetése azt, hogy a Centrum Parkoló Kft. 10 évre megingathatatlan pozíciót szerezzen a parkolóhelyek üzemeltetésében? 2. Miért és hogyan engedhette meg e fővárosi kerületek vezetése, hogy a Centrum Parkoló Kft-vel kötött hátrányos szerződés alapján a kerületeket hét év alatt több milliárd forintos kár érje? Miként lehetséges az, hogy a kerületek a parkolási bevételnek mindössze negyedéhez jutnak hozzá, s így a Centrum Kft. a fennmaradó sok százmillió forintról semmilyen elszámolással nem tartozik hosszú évek óta? 3. Miként lehetséges az, hogy a VI., a VII., valamint a VIII. kerületi polgármesterek és alpolgármesterek kézjegyével ellátott alapító dokumentum szerint már 1999-ben életre hívott Fővárosi Önkormányzatok Parkolás-szervező Kft . hivatalosan a mai napig nem kerület bejegyzésre? 4. Miként lehetséges az, hogy Fürst György, a VI. kerület korábbi vagyongazdálkodásért felelős alpolgármestere 2002 és 2006 között annak ellenére töltötte be négy éven keresztül a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának elnöki posztját, hogy a társulás létrehozásakor rögzített rendszer szerint az elnök posztot évente mindig más alpolgármester tölti be? 5. Igazak-e azok a lapinformációk, amelyek szerint a Centrum Parkoló Kft. 2009-ben lejáró kizárólagos szerződésének meghosszabbításával kapcsolatos háttéralkuk már meg is kezdődtek, és Fürst György, a Kft. jelenlegi vezérigazgatója is e lobbi-tevékenység eredményes elvégzése céljából került 2006. ősze után a vezetői székbe? 6. Mivel magyarázható, hogy a Centrum Parkoló Kft. által alapított - s nem mellékesen 2006. őszén jelentős állami tőkeinjekcióban részesülő – Első Mobilfizetés Elszámoló (EME) Zrt. Budapesten monopolhelyzetbe kerülhetett, amíg több vidéki városban hasonló költséges cégek közbeiktatása nélkül egyszerűen a mobiltársaságokon keresztül tehet a parkolási díjat fizetni? A bizottság alakítsa ki álláspontját arról, hogy az ügyben van-e szükség jogalkotási lépésekre, az általa tett megállapításokkal kapcsolatban további kormányzati, parlamenti illetve más intézkedésekre, ha igen, úgy tegyen ezekre is konkrét javaslatot.
Morális válság…
A rendőrség az elmúlt időszakban, számos esetben nem élt, hanem visszaélt jogaival és rendelkezésre álló eszközeivel, ami gyakran kiszolgáltatottá tette az embereket. A rendőrség szakszerűtlen és jogsértő fellépéssel, bűncselekmények elkövetésével nem csupán személyi és anyagi, hanem erkölcsi kárt is okoz. Az alkotmányban és törvényekben kapott felhatalmazással visszaélve megrendítette a működésbe vetett bizalmat. Ennek helyreállítása érdekében szükséges feltárni a morális válság kialakulásához vezető folyamatokat, körülményeket, a szervezet vezetőinek személyes felelősségét, a kormányzat felelősségét, az egyes bűncselekmények pontos körülményeit, a felderítetlen bűnelkövetés arányát és a rendőrségi, rendőri bűnelkövetés megelőzésének kérdéseit. A vizsgálat tárgya a következő kérdések megválaszolása: 1. Milyen kormányzati döntések, intézkedések, mulasztások vezettek a magyar rendőrség morális válságához? 2. Milyen társadalmi, politikai, gazdasági és szervezeti okai vannak annak, hogy a közelmúltban számos, a rendőrök által elkövetett súlyos jogsértés történt? 3. Milyen miniszteriális döntések, rendőri vezetési és irányítási hibák vezettek odáig, hogy a társdalom rendőrség iránti bizalma alapvetően megrendült? 4. Milyen törvénysértő parancsokat, utasításokat kapott a rendőrség az őt felügyelő állami szervektől és tisztségviselőktől, illetve milyen törvénysértő parancsokat kaptak rendőrök a feletteseiktől, amelyek alapján egyes rendőrök már azt gondolták, hogy nekik is mindent szabad, hiszen következménye, feletteseik, illetve politikai vezetők esetéhez hasonlóan, úgysem lesz?5. Milyen kormányzati nyilatkozatok bátorították a rendőröket sorozatos jogsértéseik elkövetése során? 6. Milyen folyamatok figyelhetők meg a rendőrök által elkövetett jogsértések számának és jellegének alakulását illetően? 7. Milyen arányban kerülnek eljárási szakaszba, illetve nyilvánosságra a rendőrök által elkövetett jogsértések? 8. Hány, a rendőrök által elkövetett jogsértés maradt következmény nélkül az elmúlt években?9. Próbálták-e az állami szervek elhallgatni, és ha igen, hogyan a rendőrök által elkövetett jogsértéseket?10. Fenyegették-e rendőri szervek rendőrségi jogsértések áldozatait annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a jogsértések bejelentésére, kivizsgálására? 11. Tettek-e rendőrségi tisztségviselők olyan, a jogsértéseket tagadó vagy bagatellizálni, halogatni, illetve elhallgattatni akaró nyilatkozatokat, amelyekről később kiderült, hogy nem igazak? A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a megalakulástól számított 180 napig tart. |
Digitális szakadék
Ötpárti konszenzus (336 igen, 1 szocialista tartózkodás: dr. Karsai József ) kíséri a magyarországi digitális szakadék csökkentése érdekében „az e-Befogadásügyi” eseti bizottság létrehozását. (Benyújtva: 2008.03.31.) Molnár Béla (KDNP), dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz), Pettkó András (MDF) Márfai Péter (MSZP) és Lakos Imre (SZDSZ) indítványa már „csak” a részletes vitára és a zárószavazásra vár.
A javaslat szükségesnek látja megvizsgálni azt, hogy melyek azok a feladatok, amelyek a közigazgatás eszközrendszerével oldhatóak meg, s melyek azok, amelyeket a civil szervezetek és a gazdasági vállalkozások hatékonyabban végezhetnek el. Fontosnak és segítendőnek tartja a társadalmi önszerveződéseket, amelyek az Uniós átlagot meghaladó mértékű digitális szakadék a csökkentése érdekében létrejöttek. Felkéri a kormányt, hogy vizsgálja meg, milyen jellegű és mértékű állami támogatás, európai uniós forrás biztosítható az e-Befogadás számára. A bizottság tennivalói: - a kormány, a vállalkozások és a civil szervezetek e-Befogadás-célok megvalósítását elősegítő tevékenységének figyelemmel kísérése, véleményezése, valamint e tevékenységekkel kapcsolatos ajánlások megfogalmazása, javaslatok megtétele; - együttműködik az Európai Ügyek Bizottságával, az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottsággal, a már létrejött Közigazgatási Informatikai Bizottsággal és annak albizottságaival, az érintett hatóságokkal és a szabályozó szervezetekkel, továbbá a források felhasználásának figyelemmel kísérése érdekében a forrásgazdákkal; - fontos teendőnek tekinti a kommunikáció elősegítését, a társadalmi párbeszéd kialakulását; - feladata még az e-Befogadás program végrehajtásának folyamatos monitorozása, ennek során jelentések, állásfoglalások meghozatala az Országgyűlés számára. A Bizottság mandátuma 2010. május 1-ig tart. |
Bartha Szabó József