A differenciált segítségnyújtást szorgalmazta a szegények megsegítése érdekében az ellenzék a rezsicsökkentésről szóló előterjesztés keddi általános vitájában.

Rezsicsökkentés

Varga László (MSZP) kifogásolta, hogy a szocialista kormányok idején megvalósuló gázár-kompenzáció – amely szociális alapon nyújtott támogatást, már nincs. Bírálta, hogy több önkormányzatnál komoly árnövekedés volt a közszolgáltatások területén, ennek tükrében szerinte csekély a 10 százalékos csökkentés. A képviselő sávosan osztaná el a támogatást.

Fónagy János államtitkár megismételte, hogy még a Bajnai-kormány szüntette meg azt a gázártámogatást, amiről a képviselő beszélt. Ehelyett más támogatási módot vezetett be az új kormány, amely több embert érint, mint a korábbi – tette hozzá.

Vágó Gábor független képviselő alapjaiban elhibázottnak tartotta az általános rezsicsökkentést, amely szerinte elsősorban a sokat fogyasztó gazdagoknak használ. Az LMP politikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az energiacégek profitjuk sokkal kisebb arányát forgatják vissza fejlesztésekre, mint más országokban. Programot javasolt energiakorszerűsítésre. Reagálva Z. Kárpát Dániel (Jobbik) javaslatára - ő listát készítene a privatizációról –, azt mondta: előbb egy állami vagyonleltárt kellene készíteni.

Az előterjesztő, a fideszes Németh Szilárd a vitára válaszolva azt mondta: felkérte az energiahivatalt, hogy tárja fel az Állami Számvevőszék által megfogalmazott problémákat. Hangsúlyozta: gátlástalannak tartja, hogy a fővárosi polgármesteri hivatal elérhette, rezsiköltségét ráterheljék a fővárosi fogyasztókra.

Reményét fejezte ki, hogy a PB-gázt áprilistól hatósági áron lehet árusítani a lakosság körében, majd hozzátette: javaslata egyértelművé teszi azt is, hogy a vízdíjaknak hogyan kell csökkenniük.

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát az ülésnap végéig elnapolta.

Módosítanák a Balaton-törvényt

Módosítaná a kormány a Balaton-törvényt: a javaslat könnyítené a zöldterületi átsorolást és meghosszabbítaná a településrendezési eszközök elkészítésének határidejét is. Tállai András államtitkár expozéjában kiejtette: nem átfogó módosítást terjesztettek elő, a koncepció sem változott meg, csak a legutóbbi, öt évvel korábbi felülvizsgálat óta felmerült ésszerűsítéseket, pontosításokat tartalmazza az előterjesztés. Kifejtette: a zöld területek kijelölésében szabadabb kezet kapnak az önkormányzatok, meghosszabbítják a településrendezési eszközök elkészítésére vonatkozó és a szennyvízkezelési program határidejét is.

Bóka István (Fidesz) a részletszabályok ismertetése mellett hangsúlyozta, hogy sok vélemény, javaslat érkezett a szaktárcához és a Balaton Fejlesztési Tanácshoz is, és hamarosan egy általános jellegű módosítás is időszerűvé válik. Az illegális feltöltésekkel kapcsolatban a képviselő azt mondta, a felmérés uniós forrásból hamarosan megkezdődik, és intézkedési tervet is kidolgoznak.

A szocialista Pál Béla közölte: támogatják a törvényjavaslatot, de több módosítást is hiányolnak belőle. A képviselő szerint a 2008-óta eltelt idő átfogó értékelését, az önkormányzatok által megfogalmazott tapasztalatok beépítését is tartalmaznia kellene a módosításnak, és az illegális feltöltésekkel szembeni fellépés jogi hátterét is be kellett volna foglalni a javaslatba.

Lengyel Szilvia (független) a zöldterületek átsorolásával kapcsolatban szólt, mint mondta, az átsorolás könnyítésének javaslata az értékes ingatlanoknál nem közérdekből és nem ökológiai szempontból került a módosító csomagba. Szerinte átminősítési hullám indulhat meg, ezzel tovább „erodálva” a természeti értékeket.

Pálffy István (KDNP) azt mondta, a térségben a népességfogyás és az elvándorlás az átlagosnál magasabb, ezért a stratégiának erre a problémára is választ kell adnia. Hozzátette: a vízparti rehabilitáció sok konfliktust fed fel, például azt, hogy a közlekedési projektek nem alkotnak egységes térségi rendszert. Hozzátette: egységesebb régiós turisztikai együttműködésre lenne szükség.

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, meglátása szerint a két ellenzéki frakció, az MSZP és a Jobbik is alapvetően egyetért a törvényben leírt módosítási szándékkal. Ez alól az egyetlen kivételt az LMP színeiben politizáló, független Lengyel Szilvia jelentette - mondta az államtitkár. Hangsúlyozta: a javaslat a Balaton környékén élők érdekeit szolgálja.

Ezt követően Jakab István az általános vitát lezárta.

A Világörökségről és az Istvánmezőről szóló törvények módosítása

A világörökségi területek védelmére vonatkozó előírásokat is konkretizálja a világörökségről szóló törvény, valamint a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról szóló törvényt módosító előterjesztés – mondta a javaslat általános vitájában Gulyás Dénes (Fidesz). A képviselő expozéjában felsorolta a követendő szempontokat: a látkép védelmét, az eredeti értékek megőrzését, a világörökséghez méltó környezet kialakítását. Közölte azt is: a javaslat kijelöli a védelemért felelős hatóságot, és a világörökségi helyszíneken található, állami tulajdonban lévő vagyonelemekkel kapcsolatosan a kultúráért felelős miniszternek biztosít hatásköröket.

Éles vita mellett folytatta az Országgyűlés a rezsicsökkentésről szóló előterjesztés tárgyalását kedden. Az ellenzék bírálta a kormányt a kiadásai miatt, míg a kormányoldal a többi között a szolgáltatóknál eddig termelődött profitról beszélt.

Vita a rezsicsökkentési törvényjavaslatról

Többórás, kétperces felszólalásokból álló vitában az ellenzéki képviselők a többi közt áfacsökkentést javasoltak, míg a kormánypártiak védték a rezsicsökkentési programot. Több ellenzéki politikus, köztük Gőgös Zoltán (MSZP) szerint lényegesen magasabb összegben emelkedtek az árak az elmúlt években, mint ahogy most csökkenti azokat a kormány.

Vágó Gábor független képviselő szerint az MSZP és a Fidesz is ugyanazt a „kádári trükköt” veti be, hogy rövid távú politikai haszon érdekében csökkentené a rezsit, de ennek hosszú távú következményeivel nem számol. A politikus energiatakarékossági programokat javasolt.

Spaller Endre (KDNP) szerint az MSZP csak szóban támogatja a rezsicsökkentést, külföldön viszont szidja azt.

Apáti István (Jobbik) is szólt a hőszigetelési programok szükségességéről, amelyhez megfelelő, támogatott hitellehetőségeket biztosítana.

Fónagy János államtitkár a kormányt ért kritikákra reagálva arra emlékeztetett, hogy a kabinet a kormányváltás után sávos végfogyasztói rendszert vezetett be, amellyel részben befagyasztotta a gázárakat. A lakhatási támogatási rendszer jelenleg mintegy 400 ezer háztartásnak jár - fűzte hozzá a vitában elhangzottakhoz az államtitkár.

A fideszes Mágori Józsefné azt javasolta: próbálják meg elfogadni, hogy abból a haszonból, amely az elmúlt évtizedekben a szolgáltatóknál termelődött, „valamit visszakérünk, és odaadjuk a lakosságnak”.

Frakciótársa, az előterjesztő Németh Szilárd a szocialisták felvetésére elmondta, a társasházak esetében - ahol a kiadások egy jelentős részét a közös költségben számolják el – a határozatképes közgyűlés dönthet arról, hogy mindenkinek vissza kell adni a rezsicsökkentésből származó részt.

Schiffer András független képviselő felszólalásaiban leszögezte: a rezsicsökkentés helyett hosszú távú és fenntartható energiahatékonysági intézkedésekre lenne szükség, amelyek az embereknek és az államnak is jót tennének.

Fónagy János államtitkár hangsúlyozta: a rezsicsökkentés nem az egyéb, hosszú távú intézkedések helyett van, hanem azok mellett. Hozzátette: azért van kiemelten szükség a rezsicsökkentésre, mert azonnali enyhítést jelent.

A fideszes Ékes József arra hívta fel a figyelmet, hogy a 200 százalékkal nőtt a gáz ára 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok időszaka alatt. Erre reagálva viszont az MSZP-s Gőgös Zoltán azt mondta: ebben az időszakban ennél még többel emelkedett a gáz világpiaci ára, míg 2010 óta 30 százalékkal csökkent a világpiaci ár.

Az előterjesztő Németh Szilárd úgy vélte: az a „legpofátlanabb”, amit az MSZP csinál, hiszen egyik képviselőjük kijelenti, hogy támogatni fogják a javaslatot, egy másik viszont arról beszél, hogy a javaslat „mekkora butaság”. Kijelentette: mindenféleképpen, mindenhol érvényesíteni fogják a 10 százalékos rezsicsökkentést, az „összes többi csak hablaty, mellbeszélés”.

A szocialista Nyakó István felszólalásában egy sajtóhírre hívta fel a figyelmet, amely szerint egy fideszes polgármester településén a közmunkásokat arra utasították, hogy gyűjtsenek aláírásokat a Fidesz rezsicsökkentéssel kapcsolatos aláírásgyűjtő ívére. Az előterjesztő Németh Szilárdhoz fordulva azt kérdezte: Csepel polgármestereként ő is így gyűjti-e az aláírásokat.

A szocialista Kovács Tibor szemforgató magatartásnak tartotta, hogy most azt a szemétszállítási díjat akarják 10 százalékkal csökkenteni, amelyet tavaly 30-40 százalékkal emeltek meg.   

A kétperces felszólalások közben az elnöklő Jakab István többször arra kérte a képviselőket, hogy adjanak lehetőséget az írásban előre jelentkezett képviselőknek is, hogy elmondják véleményüket. Később közölte: döntése alapján visszatérnek az írásban előre jelentkezett felszólalókhoz.

Jobbik: recesszióban legyen rezsistop!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) – aki hosszú idő után az első képviselő volt, aki normál időkeretben mondhatta el felszólalását – arról beszélt, hogy 1995-ben a szocialista kormány határozott arról, hogy 485 milliárd forintért, az akkori GDP 9 százalékáért kiárusítja a hazai közszolgáltatókat. Hol van a pénz, hol vannak a kiszivattyúzott milliárdok? – tette fel a kérdést a képviselő, aki szerint ez az ügy elszámoltatásért kiált.

A képviselő javasolta a közműszolgáltatók tényleges nonprofit cégekké átalakítását, valamint annak törvénybe foglalását, hogy recesszióban automatikus rezsistop lépjen életbe.

MSZP: igazságosabb rezsicsökkentésre van szükség!

Varga Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy igazságosabban is meg lehetett volna oldani a rezsicsökkentést, mert most azokat is támogatja a kormány, akik uszodát vagy szaunát üzemeltetnek. Szerinte fontos, hogy csökkenjenek a lakosság terhei, de ezt a terhet sokkal humánusabban, célszerűbben kellett volna elosztani. A képviselő azt javasolta, hogy a szippantott szennyvíz árában is érvényesüljön a csökkenés.

Frakciótársa Göndör István szakmailag minősíthetetlennek tartotta a javaslatot, mert az az ártörvényt nem módosítja, így elfogadását követően másnap a szolgáltatók bírósághoz fordulhatnak az ártörvény megsértése miatt.

A 10 százalékos rezsicsökkentést  törvényben rögzítő, valamint a további ármérséklést megalapozó előterjesztést vitáját kezdte el a Ház kedden. A kormány támogatta a javaslatot, míg az MSZP igazságos tehercsökkentést tartott szükségesnek.

Németh Szilárd: a további rezsicsökkentést is megalapozza az előterjesztést

Az eddigi 10 százalékos rezsicsökkentés törvényben rögzítését, a szolgáltatók „túlhatalmának” korlátozását, és a júliusra várható további árcsökkentések megalapozását célozza a rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslat – mondta a fideszes előterjesztő az Országgyűlés keddi ülésén. Németh Szilárd közölte: erősebb jogkörökhöz jut a fogyasztóvédelmi hatóság, a szolgáltatóknak pedig az előterjesztés értelmében írásban kell tájékoztatást adniuk a fogyasztóknak a 10 százalékos csökkentés tényéről, amelynek megvalósulását a fogyasztóvédelmi hatóság felé is igazolniuk kell. Hozzátette: július 1-jétől a víz- és a szemétszállítás lakossági díjai nem haladhatják meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek 90 százalékát.

A képviselő hangsúlyozta: a javaslat nyilvánvalóvá teszi, hogy a 10 százalékos csökkentés a számla egészére vonatkozik. Az előterjesztés újdonságaként említette a képviselő, hogy ha a fogyasztóvédelmi hatóság számlázással kapcsolatos szerződésszegést állapít meg, a szolgáltatónak számlánként 10 ezer forintos kötbért kell fizetnie, emellett a javaslat meghatározza a fejlesztésekre vonatkozó előírásokat, valamint az ügyfélszolgálati irodák működésének szabályait.

Németh Szilárd emlékeztetett arra: a kormányoldal egy héten belül három javaslatot nyújtott be a rezsicsökkentés megvédése érdekében. Mint mondta, adatai szerint tavaly egy átlagos, kétgyermekes család havi szinten 75 ezer forintot költött rezsire, vagyis a tíz százalékos csökkentés után ezek a családok évente 90 ezer forintot takarítanak meg. A képviselő szerint nem mindegy, hogy ez az összeg a magyar családokat, vagy a „busásan gyarapodó”, jellemzően külföldi tulajdonban lévő szolgáltatókat gyarapítja.

Úgy fogalmazott: nem mindenki osztozik az emberek örömében, nem mindenki támogatja a törekvést, a szocialisták szerinte ott támadják azt, ahol csak tudják. Hozzátette: az MSZP most is azokat a szolgáltatókat védi, akiket a privatizáció által juttatott a szolgáltató cégekhez. Felhívta a figyelmet arra is, hogy aláíró íveken kérdezik meg az embereket arról, kitartanak-e a kormány és a Fidesz-KDNP által hozott döntés mellett.

Kormány: a rezsicsökkentés független a pártállástól

Fónagy János államtitkár a kormány álláspontját ismertetve elmondta: a törvénymódosítás célja, hogy a rezsicsökkentés a vízi-közmű és a kommunális hulladékszállítás területére is kiterjessze, illetve ha a szolgáltató nem tesz eleget a rezsicsökkentés kormányzati elvárásának, akkor szankcionálható legyen. Kiemelte: a javaslat törvényi szinten szabályozza és egyértelműsíti a januártól hatályos árszabályozást. Leszögezte: a tervezet elfogadásával a rezsicsökkentés már öt szolgáltatás esetében valósul meg, a törvény pedig azt is deklarálja, hogy a 10 százalékos csökkenést a számla végösszegében kell vizsgálni.

Fónagy János úgy fogalmazott: a rezsicsökkentés nem frakciókhoz kötött, hanem valamennyi magyar háztartásra kiterjed pártállástól függetlenül. Éppen ezért szerinte „bárki, aki akár politikai elfogultságból, akár önző cinizmusból, akár feltűnésvágyból, akár fegyelmezetlenségből ezekkel a szabályokkal szemben akár megengedett, akár megengedetlen hangon szót emel, az a saját választópolgárai ellen emel szót”. A kormány ezért minden képviselőtől azt kéri, hogy ezt az előterjesztést támogassa – mondta Fónagy János.

Fidesz: össze kellene fogni ebben a kérdésben

Szabó Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy a 10 százalékos rezsicsökkentés igazságos, mert mindenki egyformán kap kedvezményt, nincs kiemelt kedvezmény. Kiemelte, hogy a most tárgyalt törvénymódosítás az óraleolvasások területén is előrelépést és szigorúbb szabályozást jelent és a javaslat elfogadásával a „lakosságot nem lehet majd kijátszani ebben a kérdésben sem”.

Ismertette: egy nyugdíjasnak havonta ezer, egy átlagos családnak pedig 7500 forintot jelent, de a fideszes politikus felkérte a „szkeptikus képviselőket”, hogy támogassák ezt a kicsi segítséget is, mert ez is több, mint a semmit. „Nem szakadékot és háborút kell szítani, hanem össze kellene fogni” – fogalmazott Szabó Zsolt.

MSZP: igazságosabb és fenntartható rezsicsökkentésre van szükség 

Lukács Zoltán (MSZP) azt mondta: „minden olyan intézkedést támogatunk, amely a Fidesz által előidézett szociális válsághelyzetben segíti az embereket”. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormányváltás óta jelentősen emelkedett azon családok száma, ahol kikapcsolták az áramot vagy a vizet. Mintegy 325 ezer embernél egyáltalán nem volt fűtés a télen – tette hozzá a képviselő, aki szerint egy átlagos családnak mintegy 100 ezer forinttal nőttek azon kiadásai, amelyeket az állami költségvetésbe kell befizetniük. Ezek közé sorolta a növekvő áfát és evát, és kifogásolta azt is, hogy emelkedett a jövedéki adó, a cégautó-adó, az illetékeket, a bírságokat.

Ugyancsak beszélt a telefonadóról, a bankadóról és azokról a különadókról, amelyeket a vállalatok a lakosságra hárítottak és arra is felhívta a figyelmet: számos helyen az önkormányzatok is növelték az adóterheket.

A képviselő kevésnek nevezte a 10 százalékot és azt mondta: az MSZP azt mondja, hogy nagyobb mértékű, igazságosabb és fenntartható rezsicsökkentésre van szükség. Hozzátette: pártja erről saját javaslatot fog a Ház elé terjeszteni. Szerinte ott kellene rezsit csökkenteni, ahol nagyobb a baj és nagyobb a szükség, figyelembe kell venni a szociális helyzetet és a fogyasztás mennyiségét is.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a rezsicsökkentést a szolgáltatók profitjából lehet megvalósítani, ami 1995 és 2011 között 1040 milliárd forintot tett ki a földgáz- és a villamosenergia-szektorban. Rogán Antal erről napirend előtt beszélt kedden az Országgyűlésben.

Fidesz: 1995 és 2011 között 1040 milliárd forint profitot termeltek a nagy energiaszolgáltatók

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtt arról beszélt, hogy a kormánypártok szerint a rezsicsökkentést a szolgáltatók profitjából lehet megvalósítani. Mint mondta, 1995 óta, vagyis a közműszolgáltatók privatizációjától kezdve 2011-ig a földgázt, illetve villamos energiát szolgáltató legnagyobb cégek összesen 1040 milliárd forint profitot „vittek haza”. Ebben az időszakban a villamosenergia-szektorban a nagyobb cégek adózott eredménye 771 milliárd, a gázszektorban pedig 267 milliárd forint volt - tette hozzá a frakcióvezető. Kijelentette: az adatok alapján tehát van olyan profit, amiből meg lehet valósítani a rezsicsökkentést.

Szerinte a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok időszaka a szolgáltatók számára „aranykor” volt, hiszen ekkor drasztikusan emelkedett a villamos energia és földgáz ára, a profit éves átlaga pedig a kétszerese volt annak, mint előtte és utána.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kormány előtt ismertek voltak ezek a számok, amikor tavaly decemberben döntött a rezsiköltségek 10 százalékos csökkentéséről. Azt mondta, a konszolidált eredményeket nézve ezek a cégek az elmúlt másfél évtizedben nem csak a magyar lehetőségeket, de az európai szinten elvárt mértéket is messze meghaladó profitot értek el. Kiemelte: a kormány támogatja a szakhatóságok intézkedéseit annak érdekében, hogy a rezsicsökkentést a szolgáltatók ne tudják áthárítani a fogyasztókra.

MSZP: közös nemzeti ügy a rasszizmus elleni harc

Steiner Pál, az MSZP képviselője az ENSZ március 21-i, faji megkülönböztetés elleni világnapja alkalmából arról beszélt, hogy közös nemzeti ügy a rasszizmus, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a kirekesztés és az emberi méltóságot sértő megnyilvánulások elleni harc. A szocialista képviselő a kormányt és a kormánypártokat kettős beszéddel vádolta, mondván, kitüntettek egy „antiszemita bértollnokot” és egy „szélsőséges szöveget ordító zenészt”, megvédik a „skizoid” Bayer Zsoltot vagy az önkormányzatokban látensen együttműködnek a „nyíltan antiszemita”, „cigánygyűlölő” Jobbikkal. Arra is kitért, hogy a magyar válogatottnak antiszemita provokációk miatt kell a héten zárkapus meccset játszania.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialisták egy héttel ezelőtt nem támogatták az Országgyűlésben a gyűlöletbeszéd elleni fellépést is magában foglaló negyedik alkotmánymódosítást.     Szerinte a szocialisták érdekeltek abban, hogy egy felszított, „már-már hisztérikus” hangulatkeltésben önmagukat ezen értékek védőjenként tüntettessék fel, miközben az első Orbán-kormány alatt jött létre a holokauszt emléknap és a dokumentációs központ is, valamint 50 százalékkal emelték a holokauszt túlélők juttatásait.

A KDNP elítéli az embriószövetek élelmiszeripari felhasználását

Stágel Bence (KDNP) napirend előtt az embriószövetek élelmiszeripari felhasználása ellen érvelt, szerinte meg kell akadályozni, hogy Magyarországon ilyen termékeket forgalmazzanak.    

Rétvári Bence szerint ebben az ügyben etikai kérdésről, az élet védelméről van szó. Közölte: a magyar hatóságoknak nincs arról tudomása, hogy multinacionális élelmiszer-előállítók ilyen adalékanyagokat használnának fel.

Jobbik: a jegybank feladata a nemzeti érdekek szolgálata

Volner János, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a jegybankot a nemzeti érdekek szolgálatába kell állítani, mert az MNB eddig a gazdag nyugat, európai bankok és államok érdekei alá rendelte a nemzeti érdekeket, a magas alapkamattal pedig kiszolgálta a külföldi befektetők igényeit. A jobbikos politikus felszólalása elején Steiner Pál szavaira reagálva azt mondta, az MSZP-nek nem az fáj, hogy zártkapus lesz a magyar válogatott Románia elleni meccse, hanem politikai haszonszerzésre használja fel az antiszemitizmus ügyét.

A képviselő felszólalására a kormány részéről senki nem reagált.