Az agrárkamarai és a köznevelési törvény általános vitájával, valamit részletes vitákkal és napirend utáni felszólalásokkal zárult a parlament hétfői ülése.

Megszűnik az összeférhetetlenség a megyei és az agrárkamarai elnöki posztok között

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájában az előterjesztők nevében felszólaló Varga Gábor (Fidesz) azt mondta, hogy a jogszabály a jövőben a megyei szervezetek elnökeinek biztosítana helyet az országos küldöttgyűlésben és elnökségében. Ezáltal a megyei és az országos szervezet egymással szorosan együtt tudna működni. A megyei és országos elnöki tisztségek viszont továbbra is összeférhetetlenek lennének a főigazgatóival – tette hozzá.

Arra is kitért, hogy a változtatásra azért van szükség, mert a megyei agrárkamarai választásokon a Fejér megyei elnököt országos alelnökké is megválasztották. Hozzátette, az ügyben több gazda is megkereste őket, azt kérve, hogy adjanak be módosító indítványt.

Budai Gyula a vidékfejlesztési tárca államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a képviselői indítványt. Hozzátette, hogy a hatályos jogszabály nem fogalmaz egyértelműen abban a témában, hogy a megyei agrárkamarai vezetők vállalhatnak-e tisztséget az országos elnökségben.

Lengyel Szilvia (LMP) független képviselő azt mondta: a törvénymódosítás egy ember pozícióinak az erősítéséről szól, méghozzá úgy, hogy utólag oldják fel az összeférhetetlenséget.

Gőgös Zoltán (MSZP) azt javasolta, hogy „ezt a bohózatot” hagyják abba, mert ha a kormánypárt komolyan venné a demokráciát, akkor nem a kamarai választások után nyúlna bele a törvénybe. Hozzátette: a 18 másik megyei elnök valószínűleg azért nem indult el a pozícióért, mert tisztában volt az összeférhetetlenséggel.

Magyar Zoltán (Jobbik) is azt hangsúlyozta, hogy ők is csak úgy tudnák elfogadhatónak tartani a módosítást, ha az csak a következő kamarai választáson lépne életbe.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért független képviselője azt mondta, felháborítónak tartják az egy személyre szabott törvényalkotást, és az agrárkamara eddigi átalakítását.

Módosul a köznevelési törvény

Több ponton is módosítaná Michl József KDNP-s képviselő a 2010 decemberében elfogadott köznevelési törvényt. A képviselő expozéjában a maximális osztálylétszámmal összefüggésben azt mondta, támogatja ennek bevezetését, de bizonyos esetekben a keretszám átlépését engedélyezné, hogy az érintett gyerekeknek ne kelljen másik város iskolájába iratkozniuk.

Az etika-, illetve a hittanoktatásáról azt mondta, a fakultatív hitoktatást is szeretnék a lehetőségek közé emelni. További fontos elemnek nevezte a képviselő, hogy a nemzetiségi iskolák esetében az érintett települések nemzetiségi önkormányzatának egyetértési jogot biztosítanának az iskola vezetőjének kinevezése, az intézmény költségvetésének megállapítása, átszervezése, megszüntetése esetén.

Révész Máriusz (Fidesz) azt mondta, szükség volt a köznevelés átalakítására, mert nagyon nagy különbségek voltak iskola és iskola között. Az átalakítás mértékéhez képest az eddig felmerült problémák nem jelentős súlyúak, és Michl József jó válaszokat adott a felvetődött problémákra. Hozzátette ugyanakkor, hogy a napi egy órányi testnevelésről szóló részen javítana, mert sok iskolában ez nem megoldható, és annak néptánc oktatással való kiváltásról is tovább egyeztetne.

Hiller István volt oktatása miniszter (MSZP) szerint a törvény a megszületésétől kezdve elhibázott, és emiatt folyamatosan „tűzoltó” javaslatokat kell beterjesztenie a kormányoldalnak. Szerinte álságos az a javaslat, hogy a mindennapos testnevelést néptánccal lehetne kiváltani. Úgy vélte, előírtak valamit, amiről kiderült, hogy nem lehet végrehajtani. Hangsúlyozta: soha nem volt Magyarországon olyan túlcentralizált oktatási rendszer, mint most.

A jobbikos Ferenczi Gábor azt mondta, a kormány csak látszatintézkedéseket hozott az oktatás hazafiasabbá tételére. Az ellenzéki politikus tornatermek és tantermek építését sürgette, emellett sajnálatát fejezte ki, hogy a néptánccal akarják felváltani a tornaórákat, miközben szerinte előbbit sem lehet megfelelően oktatni a tantermekben.

Hoffmann Rózsa a vitában, illetve korábban másol elhangzó ellenzéki vádakra reagálva hangsúlyozta, az új köznevelési törvény nem tette kötelezővé a hatéves gyermekek beiskoláztatását, amennyiben a szükők és szakértők úgy döntenek, továbbra is el lehet halasztani egy évvel annak időpontját. Az államtitkár emellett szánalmasnak nevezte a néptáncoktatáson gúnyolódókat. „Elég csak megnézni egyszer egy néptáncos csoportot, akik már egy, két, három éve néptáncot tanultak. Nézzük meg a gyerekeket, micsoda izmos lábuk van, micsoda sportos alkatuk van” – fogalmazott.

Az önkényuralmi jelképek használatának szankcionálásával kapcsolatos törvényjavaslat részletes vitájában nem volt felszólaló.

Napirend után elsőként Horváth László (Fidesz) kért szót, aki a Gyöngyösoroszi és a Károlytáró közötti, árvíz miatt megsérült útszakasz helyreállításáról beszélt. Ezt követően Szávay István (Jobbik) a 110 éve elhunyt cigány származású magyar nótaszerzőről, Dankó Pistáról emlékezett meg, frakciótársa, Magyar Zoltán pedig a magyar-jugoszláv határvidéken a 90-es évek elején történt háborús eseményekről beszélt. Gaal Gergely (KDNP) a katyni áldozatokra emlékezett. Közölte: a mai napig van tennivaló a tömeggyilkos diktatúrák örökségének lebontásában.

A felszólalást követően az elnöklő Jakab István lezárta az ülésnapot, a képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.

Szigorította a parlament a büntető törvénykönyvet hétfőn, így a jövőben szigorúbban büntetik a közveszély helyszínén elkövetett lopásokat. Változnak a kiemelt jelentőségű cégek felszámolásának szabályai is.

Nemzetközi szerződések kihirdetéséről döntött a Ház 

Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a magyar és szlovén kormány között kötött keretmegállapodást, amelynek értelmében a két ország a jövőben összehangolja közúti fejlesztéseit.

A képviselők 262 igen szavazattal, 29 nem ellenében és hat tartózkodás mellett jóváhagyták az Európai Unió Maliban működő kiképző műveletéhez történő további magyar katonai szerepvállalást, így a következő legfeljebb 15 hónapban tizenöt magyar katona szolgálhat az afrikai országban.

Pontosították az önkéntes munkáról szóló jogszabályt

A parlament a közérdekű önkéntes munkavállalást érintő kisebb pontosításokról is határozott. A képviselők ellenszavazat nélkül támogatták a kormány előterjesztését, amely egyebek mellett elhatárolja egymástól az iskolai közösségi szolgálatot és a közérdekű önkéntes tevékenységet. A törvénymódosítás emellett több technikai jellegű változtatást tartalmaz, amelyek alapvetően az önkénteseket fogadó szervezetek adatszolgáltatására vonatkoznak.

Szigorúbban büntetik a közveszély helyszínén elkövetett lopásokat

Módosította a parlament a büntető törvénykönyvet (Btk.), hogy szigorúbban lehessen büntetni azokat, akik közveszély helyszínén lopnak. Az Országgyűlés 309 igen és 6 nem szavazattal fogadta el a fideszes Kocsis Máté és Gulyás Gergely javaslatát.

Mind a hatályos Btk.-ban, mind a július 1-jén életbe lépő új büntetőkódexben vétség helyett bűntettnek minősül majd, ha valaki közveszély helyszínén lop. A büntetési tétel így alapesetben kettőről három évig terjedő szabadságvesztésre emelkedik, a különösen nagy értékre elkövetett lopásnál pedig tíz év a büntetés felső határa.

Változnak a kiemelt jelentőségű cégek felszámolásának szabályai

A stratégiailag kiemelt jelentőségű cégek felszámolása esetén a kormánynak – a felszámolás elrendelése után – nem egy hónapja, hanem egy éve lesz arra, hogy rendeletben kiemeltté nyilvánítsa a társaságokat. Erről hétfőn döntött a parlament a csődtörvény módosításával a fideszes Koszorús László javaslatára. Csődeljárás esetén nem változik a kiemeltté nyilvánítás ideje, a kormánynak a csőd elrendelése után továbbra is 15 napja marad a kiemelési rendelet meghozására.

A kibertér védelmére hoztak törvényt

A parlament kormánypárti szavazatokkal elfogadta az állami és az önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium indoklása szerint a jogszabály célja a kibertér védelme. A törvény különböző biztonsági szintekbe sorolja a különböző állami szervezeteket.

Pontosították a világörökségi helyszínek gondozására vonatkozó előírásokat

A világörökségi helyszínek gondozásával kapcsolatos szabályokat pontosítja a világörökségről, valamint az Istvánmező rehabilitációs programjáról szóló törvények módosítása. A Fidesz javaslatára elfogadott változtatás értelmében a világörökségi helyszínek használata és fejlesztése során meg kell őrizni azok eredeti értékeit, egységes látképét, történeti környezetbe ágyazottságát, egyedi megjelenését. A helyszínek nem károsíthatók, nem veszélyeztethető a hitelességük, és a hasznosítás során a közérdeknek megfelelő funkciót kell választani úgy, hogy zavartalanul látogathatók legyenek.

Gárdonyi-emléknap lesz október 17.

Október 17-ét, az egri vár védőinek a török seregek felett aratott győzelmének napját Gárdonyi Géza-emléknappá nyilvánította az Országgyűlés. A képviselők az erről szóló fideszes javaslatot 325 igen szavazattal, egy nem szavazat ellenében és hét tartózkodás mellett fogadták el.

A parlament felkérte az oktatásért felelős minisztert, javasolja a köznevelési intézményeknek, hogy ezen a napon Gárdonyi Egri csillagok című művével foglalkozva emlékezzenek az íróra és a magyar történelem kiemelkedő eseményére.

A határozati javaslat indoklása felidézi, hogy 2013-ban ünnepeljük Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját.

Módosul a Balaton-törvény

Módosította az Országgyűlés a Balaton-törvényt. A módosítás négyről hat évre hosszabbította a településrendezési eszközök elkészítésének határidejét. Az önkormányzatok emellett szabadabb kezet kaptak a zöld területek kijelölésében. Ugyancsak meghosszabbították – 2018 végéig – a balatoni kistelepülések szennyvízkezelési programját.

A rezsicsökkentésről, a munkahelyvédelmi akciótervről, az önkormányzatok finanszírozásáról, valamint Magyarország uniós tagságáról szóltak a képviselők az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén. A képviselők ezt követően áttértek a kérdésekre.

Jobbik: a kormány ne álljon meg a 10 százalékos rezsicsökkentésnél!

Volner János (Jobbik) a rezsicsökkentésről szólva azt mondta: már korábban is azt javasolta a kormánynak, ne elégedjen meg a lakossági árplafon bevezetésével, hanem vegye el a szolgáltatóktól a szocialisták által biztosított luxusprofitot. Szerinte 30 százalékig el lehet menni a rezsicsökkentéssel.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszában azt mondta: Magyarországon alacsony az átlagkereset, de magas a megélhetés költsége, ezért a kormánynak elsődleges kötelessége volt a rezsicsökkentés és a devizahitelek problémájának megoldása. Hangsúlyozta: adózási oldalon is megtalálták a családok támogatásának módját.

Fidesz: mik a munkahelyvédelmi akcióterv eredményei? 

Kara Ákos (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy a kormányváltáskor 474 ezer munkanélküli volt az országban, lényegesen több mint nyolc évvel korábban. Kiemelten szólt a munkahelyvédelmi akciótervről, amely célzottan segíti a munka világában hátránnyal indulókat. Arra várt választ: eddig hány emberen segített a program?

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elmondta: célzott kedvezményekkel és új adókkal is segítik a kisvállalkozókat, a hátrányos helyzetűeket. Hozzátette: jelentős az érdeklődés a programok iránt, amelyek februárban több mint hatszázötvenezer ember foglalkoztatását segítették elő.

MSZP: 100 milliárd forint hiányzik a települések finanszírozásából

Göndör István szocialista képviselő szerint a kormány szűkítette az önkormányzati feladatok körét és a finanszírozást is megváltoztatta. Szerinte az átcsoportosítások a települési önkormányzati rendszerből mintegy 100 milliárd forint hiányzik. Feltette a kérdést: miben reménykedhetnek, akik nem tudják kiegészíteni forrásaikat?

Tállai András belügyi államtitkár szerint a szocialista kormányok idején adósodtak el az önkormányzatok, akkor ugyanis finanszírozás nélkül adták a feladatokat számukra. Hangsúlyosan szólt az önkormányzati adósságátvállalásról, amelynek köszönhetően működőképes maradt a szektor – mondta. „Tiszta viszonyokat teremtettünk az önkormányzati rendszerben, a finanszírozásban” – jelentette ki.

Jobbik: megkérdezik-e az embereket az uniós tagságunk jövőjéről? 

Bana Tibor (Jobbik) egy felmérésre hivatkozva azt mondta: többen vannak azok, akik szerint inkább hátrányos az ország számára az uniós tagság, mint előnyös, illetve növekedett azok aránya is, akik szerint nem kellene erősítenie az országnak az unióval való kapcsolatát. A közösség elutasítottsága folyamatosan növekszik – jelentette ki, hozzátéve: a folyamat egész Európára jellemző. Arra várt választ: tervezik-e hogy megkérdezik az embereket az uniós tagság jövőjéről?

Navracsics Tibor miniszter szerint az unió tisztségviselői még nem dolgozták fel, hogy a közösség kibővült, és a kelet-európai országok a nyugatiaktól eltérő gondokkal, érdekekkel jelentek meg a közösségben. Alapvető problémának nevezte, hogy az unió a gazdasági válságra még nem találta meg a választ, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ő személy szerint az integráció feltételen elkötelezettje.

Kérdések - MSZP: támogatja-e a kormány az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését?

Pál Tibor (MSZP) a szociális boltokról szólva elmondta: a rászorulók számára jelentős kedvezményeket biztosító hálózat valójában az igen magas élelmiszer-áfának megfelelő mértékben csökkenti árait. Kiemelten szólt az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentő javaslatukról, amelynek köszönhetően szerinte nem kellene szociálisbolt-hálózatot működtetni.

Cséfalvay Zoltán államtitkár fontosnak tartotta, hogy a javaslatnak legyen érezhető hatása a lakosság számra, és ne terhelje a költségvetést. Szerinte az alapvető élelmiszerek áfájának 27-ről 5 százalékra mérséklése egyik feltételnek sem felel meg. A szociális boltokat továbbra is támogatandónak tartotta, és azt mondta: működésük nem keverhető össze az áfacsökkentéssel.

Jobbik: hogyan védik meg a Dunaferr dolgozóinak munkahelyeit?

Bertha Szilvia (Jobbik) azt mondta, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint a kormány tárgyalásokat folytat a Dunaferr orosz tulajdonosával a dolgozók munkahelyeinek megőrzéséről. A képviselő azt kérdezte, hogy ez milyen eredményt hozott és mire számíthatnak az alkalmazottak.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy a cég gazdasági problémáinak nyilvánosságra kerülését követően már tavaly decemberben felvették a kapcsolatot annak képviselőivel. Ennek során utóbbiak jelezték, hogy várhatóan az idei év első felében jelentős leépítéseket hajtanak végre. A kormányzat a tárgyalások során ismertette a támogatási lehetőségeket és megkezdte egy Fejér megyei munkaügyi program kialakítását.

KDNP a lakóparkok útjairól

Kalmár Ferenc András (KDNP) arról beszélt, hogy az új lakóparkok felépítése után a befektetők kevéssé érdekeltek abban, hogy az utak kialakításával és felújításával kapcsolatos terheket is vállalják. A képviselő azt kérdezte, mit tesz a kabinet azért, hogy az elkészített utakat jogszerűen forgalomba helyezzék.

Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, számos helyen lehet olyan lakóparkot találni, ahol nem fejezték be a közlekedést kiszolgáló infrastruktúrát. A megoldást eredetileg abban látták, hogy az építtetőt előzetes biztosítékadásra kötelezik, de ez megnehezítené a beruházások elindítását. Szavai szerint a problémát fontosnak tartják, ezért az ügyet ismét meg fogják vizsgálni.

Az MSZP a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatban megrendelt szakvéleményről, a Fidesz pedig a rezsicsökkentés folytatásáról kérdezte a kormányt hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések órájában. A Jobbik az állami támogatáshoz jutó offshore cégek tulajdonosi hátterének vizsgálatát sürgette.

Martonyi: a kormány nem a Velencei Bizottság jelentésével szemben rendelt alkotmányjogi szakvéleményt

Az MSZP-s Harangozó Gábor arról kérdezte a külügyminisztert, kiket kért fel - Trócsányi László párizsi nagyköveten keresztül -, hogy alkotmányjogi szakvéleményt készítsenek a negyedik alkotmánymódosításról, és milyen díjazásban részesíti őket ezért. Hozzátette: Trócsányi póttagja a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekben illetékes tanácsadó testületének, amely jelenleg is véleményezi az alaptörvény legutóbbi módosítását. Ehhez képest - folytatta a szocialista politikus – az Orbán-kormány épp a megkérdőjelezhetetlen tekintélyű Velencei Bizottság egyik tagját kérte fel arra, hogy készíttessen a Velencei Bizottságétól eltérő szakvéleményt.

Martonyi János külügyminiszter úgy válaszolt: a neves alkotmányjogászok szakvéleményét nem Trócsányi László, hanem ő kérte ki, annak nincs köze a Velencei Bizottság jelentéséhez, nem azzal szemben készül, nem „ellenanyag”, hanem a kormány és az ország érdekeit szolgálja azzal, hogy segít kiegészíteni a magyar álláspontot és orvosolni az esetleges szabályozási hibákat. Hozzátette: Trócsányi László tájékoztatta erről a Velencei Bizottság vezetőjét, aki nem emelt kifogást. A külügyminiszter az MSZP-s képviselőt arra kérte, további kérdéseit írásban tegye fel.

A Jobbik az állami támogatáshoz jutó offshore cégek tulajdonosi hátterét vizsgálná

A jobbikos Szilágyi György felidézte, hogy pártja a közelmúltban vizsgálatot kezdeményezett állami támogatást elnyerő offshore cégek tulajdonosi hátterének megállapítására. Számvevőszéki vizsgálatot is sürgettek a visszaélésgyanús eseteknél, ugyanis átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, egzotikus adóparadicsomokban bejegyzett vállalkozások több tízmilliárdos támogatáshoz jutottak.

Szavai szerint az általuk megvizsgált, támogatáshoz jutó cégek tíz százaléka offshore-hátterű. A vizsgálatot szorgalmazó jobbikos javaslatot azonban a Fidesz és az MSZP sem támogatta a parlamenti szakbizottságban – hívta fel a figyelmet Szilágyi György, a két párt érintettségét sugallva az ügyletekben.
Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta: a támogatáshoz jutó pályázók büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoznak arról, hogy megfelelnek a pályázati kiírásnak. Eszerint pedig csak átlátható szervezetek részesülhetnek támogatásban.

Az államtitkár hozzátette, több tízezer pályázat érkezik be, ezeket folyamatosan vizsgálják a döntés-előkészítésnél. Jelezte ugyanakkor, nem látja elvi akadályát annak, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálatot indítson, a párhuzamos felülvizsgálatokat viszont indokolatlannak tartja a kormány.

A kormány vizsgálja a kéményseprési díjakat

A fideszes Németh Szilárd arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon „ott fúrja és faragja a rezsicsökkentés politikáját, ahol tudja”. Hozzátette: a szocialisták a gáz árát háromszorosára, az áramét a duplájára emelték nyolc év alatt, a jelenlegi kormány viszont a szolgáltatók extraprofitjának csökkentésével mérsékli a lakosság kiadásait. Fónagy Jánost arról kérdezte, hogyan folytatódik a rezsicsökkentés.
Az államtitkár megismételte: a kormány dolgozik a PB-gáz árának, a víz- és a csatornadíjak, a szemétszállítási költségek, valamint a kéményseprési díjak csökkentésén. Ezt a munkát legkésőbb június 30-ig befejezik.

A kéményseprési díjakról szólva közölte: nem értenek egyet azzal, hogy a kémények – szakmailag egyébként szükséges - kategorizálása miatt helyenként a háromszorosára, négyszeresére nőttek a díjak. Ezt felülvizsgálják, és az indokolatlanul megemelt árakat csökkenteni fogják – jelentette ki a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára.

MSZP: baráti földosztás a Hortobágyon?

Gőgös Zoltán (MSZP) arról beszélt: a hortobágyi génmegőrző kft. felmondott egy 3 milliárd forintos uniós támogatást. Szavai szerint a problémát az okozta, hogy a vidékfejlesztési tárca vezetője bejelentette: nyolcezer hektárt magáncélra adnak bérbe. A szocialista képviselő szerint mára „nagyjából meg is van az a 38 személy, aki ezt a nyolcezer hektárt használni fogja”, így a természetvédelmi területen az Európai Unió által támogatott tájrehabilitációs legeltetési program végrehajtása helyett „baráti földosztásba kezdenek”.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára közölte: a nemzeti park igazgatósága januárban 1200 hektár védett területet hirdetett meg, ám a pályázatot érvénytelennek nyilvánították, mivel nem felelt meg a földalapkezelő előírásainak. Hozzátette: tulajdonosi jogok változása miatt újabb hatezer hektárt hirdetnek majd meg, de nincs szó arról, hogy előre meghatározták volna, kit akarnak földhöz juttatni, a pályázaton a jogszabályoknak megfelelően állattartók, családi gazdálkodók indulhatnak.

A Jobbik Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal kapcsolatos titkosszolgálati eljárásokat kifogásolt és az elektromos cigaretta használata mellett érvelt, a KDNP a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét méltatta, az MSZP pedig a vagyonőrök kötelező továbbképzésének felülvizsgálatát szorgalmazta hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.

Jobbik: Rákosi-korszakot idéző eljárások a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) ellen

Zagyva György Gyula jobbikos képviselő azt mondta, hogy a "Rákos-korszakot és a legsötétebb kommunista diktatúrát idéző" törvénytelen titkosszolgálati eszközöket vet be a jelenlegi kormányzat a HVIM ellen. A képviselő  a mozgalom tagjai elleni korábbi titkosszolgálati eljárásokról beszélt, és kitért arra is, hogy képviselőként róla is titkos adatgyűjtést végeztek, legutóbb pedig egy fiatalkorú tagjelöltet akartak beszervezni.

Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában visszautasította, hogy a képviselő a Rákosi-korszakhoz hasonlítsa a rendvédelmi szervek működését. Magyarország állami intézményei a demokratikus jogállamiság teljes tiszteletben tartása mellett működnek - közölte. Az államtitkár elmondta: 2013. március 22-én a korábbi antiszemita provokáció miatt zártkapus válogatott labdarúgó mérkőzés biztonságos lebonyolítása érdekében hajtott végre a rendőrség megelőző intézkedéseket.

Zagyva György Gyula nem fogadta el a választ és felolvasott egy telefonszámot, arra kérve az államtitkárt, ha úgy gondolja, hogy a titkosszolgálat nem követett el törvénysértést, akkor kérdezze meg az érintetteket.

KDNP: rémhír a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségének megszüntetése?

Lanczendorfer Erzsébet KDNP-s képviselő arról beszélt, hogy az elmúlt két évben közel százezer nő élhetett a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével, miközben az ellenzék már az erről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor fanyalgott és féltette a nyugdíjkasszát. A képviselő azt kérdezte: a kormány tervezi-e, hogy megszünteti ezt a lehetőséget?

Soltész Miklós szociális államtitkár kijelentette: a kabinet meg fogja tartani a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét.

MSZP: vizsgálják felül a vagyonőrök kötelező továbbképzését!

Harangozó Tamás MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy idén továbbképzésre és vizsgára kötelezték az összes, közel 80 ezer vagyonőrt, de ez inkább pénzbehajtásnak tűnik annak fényében, hogy egy 40 órás képzés szerinte nem is alkalmas a megfelelő minőségű tudás átadására, ráadásul a Belügyminisztérium még nem is tette közzé a tananyagot. A képviselő arra szólította fel a belügyi tárcát, hogy vizsgálják felül a 11 ezer forintos tanfolyami díjat, hosszabbítsák meg a szerinte tarthatatlan év végéig szóló határidőt, és biztosítsák a fizetett távollétet a vagyonőröknek legalább a tanfolyam idejére.

Kontrát Károly államtitkár válaszában arra hivatkozott, hogy szakmai egyeztetés előzte meg a javaslat elfogadását. Szerinte a képzés és a vizsga díjának megállapítása során a szaktárca arra törekedett, hogy ezt a lehető legalacsonyabb mértékben állapítsa meg. Mint mondta, az oktatás már ezen a héten megindulhat, a Belügyminisztérium egyik igazgatósága pedig értékelni fogja a képzéseket.

Jobbik: miért nem szabályozza a kormány az elektromos cigaretta használatát?  

Gyenes Géza jobbikos képviselő felszólalásában amellett érvelt, hogy az elektromos cigarettát hatékonyan lehetne használni azoknál a dohányosoknál, akik más módszerrel nem tudnak leszokni káros szenvedélyükről. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az e-cigarettát az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság biztonságosnak minősítette, miközben a magyar kormányzat dogmákat hangoztat ahelyett, hogy szabályozta volna az e-cigaretta használatát.

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közlése szerint a leszokást támogató eszközként azokat a garantált minőségű nikotintartalmú gyógyszereket ajánlják, amelyek hatékonyságát megfelelő tudományos bizonyítékok támasztják alá, és amelyeket a gyakorlat is igazol, ugyanakkor jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az e-cigaretta használatával is el lehetne érni a kívánt célt.

Az általános iskolai beiskolázásról, földvásárlásokról, a fővárosi Tüskecsarnokról és a közösségi közlekedésről volt szó az interpellációk során hétfőn a parlamentben.

Az Országgyűlés napirendjéről a képviselők a Fidesz kezdeményezésére levették a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló előterjesztés részletes vitáját.

A házelnök bejelentette, hogy Juhász Imre alkotmánybíróvá választását követően április 13-ai hatállyal lemondott a Független Rendészeti Panasztestület elnöki megbízatásáról és tagságáról. Az új tag jelölésére felkérte az emberi jogi, valamint a honvédelmi bizottságokat. Arról is beszámolt, hogy az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának közgyűlésére később kerül sor.

MSZP: lehetetlen állapotok a beiskolázás során

Hiller István mérges szülőkre, értetlenkedő iskolaigazgatókra hivatkozva arról beszélt, hogy ezekben a hetekben folyik az iskolai beiratkozás, és a kormányzati döntések nyomán gyakorlatilag megszűnt annak a lehetősége, hogy a szülők, óvodapedagógusok együtt döntsenek az iskolaérettségről. A határidőket megváltoztatták, de a következményekkel nem számoltak, így több helyen lehetetlen állapotok alakultak ki – fejtette ki a szocialista politikus. Azt kérdezte: mit tud mondani az államtitkár az érintett 15 ezer szülőnek, akik értetlenül állnak azelőtt, hogy gyermekeiket nem tudják beíratni az iskolába?

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár azt mondta: ismét olyan káoszt vizionálnak, ami az ellenzék legnagyobb sajnálatára aztán nem következik be. Nem ezekben a hetekben zajlik a beiratkozás, hanem a múlt héten két nap alatt lezajlott, és április 30-ig kell a szülőket kiértesíteni. Illene ismernie a köznevelési törvényt a képviselőnek, amely úgy szól, hogy az iskolaérettség ügyében ugyanazok a testületek mondanak véleményt, mint korábban, a szülőkkel egyetértésben. Nem igaz, hogy iskolaéretlen gyerekeket kényszerítenek az iskolapadba – szögezte le. Kitért arra is: idén összesen 109 398 férőhely vár 96 881 elsőosztályos gyermekre. A divatos felkapott iskolákba többen jelentkeznek idén is, mint ahány hely van, de ezen gyerekek sorsáról egyenként gondoskodnak.

Jobbik: az állam egyértelmű külföldi földszerzésnél sem él sokszor elővásárlási jogával

Magyar Zoltán azt mondta, szinte naponta derül ki, az állam egyértelmű, külföldi földszerzési szándék esetén sem él elővásárlási jogával. Szólt egy holland hátterű cégcsoportról, ahol szerinte komoly visszásságok vannak. Azt kérdezte, miért támogatnak évi sok 100 millióval olyan cégeket, ahol bevett gyakorlat a fekete fizetés, nem engedélyezett növényvédő szereket használnak?

Budai Gyula államtitkár azt mondta: nem tiszte megvédeni az érintett cégcsoportot, de évi 80 milliárd értékben állítanak elő mezőgazdasági termékeket, és több mint 350 embert foglalkoztatnak a térségben. Azt ajánlotta, a képviselő járja körbe az adott területet. Nehezen tudja elképzelni, hogy egy ilyen cégcsoport 23 hektár földdel akarna spekulálni - jegyezte meg a képviselő másik felvetésére. Az NFA tavaly 28 esetben élt elővásárlási jogával, idén eddig 7 esetben, e célra 2013-ban 4,5 milliárd áll rendelkezésre, s mintegy 5 ezer hektárt szeretnének megvásárolni, amit aztán haszonbérletre megpályáztatnak – jelezte.

Fidesz: befejezik a fővárosi Tüskecsarnokot?

Révész Máriusz arra volt kíváncsi, a lágymányosi Tüskecsarnok továbbépítik-e. Felidézve történetét, azt mondta, hogy 16 éve befejezetlenül és kihasználatlanul áll. Az Orbán-kormány soha nem látott összegeket biztosított tornacsarnokok, sportlétesítmények építésére - mondta, s azt kérdezte, ebben a ciklusban hány nagyobb sportlétesítményt alakítanak ki?

Simicskó István sportért felelős államtitkár azt mondta: hosszú kényszerszünet után befejezik a Tüskecsarnok építését, 5,9 milliárdot szán erre a kormány, multifunkcionális csarnokot hoznak létre, amely kulturális és sportrendezvényeknek méltó helyszíne lehet. Négyezer fős nagyterem, ezerfős lelátóval bíró uszoda, valamint korcsolyapálya épül. Közölte: 2014 év első felében a csarnok, az év második felében az uszoda is elkészül. Kitért az Istvánmezei olimpia központ-beruházásra, az Albert-stadion építésére is.

MSZP: előzetes bejelentés nélküli intézkedések a közösségi közlekedésben

Tóbiás József szerint ellenzékben a kormány azt ígérte, a kihasználatlan, és szüneteltetett vasúti vonalakat újraindítják, de 2012 áprilisától 412 járatot szüntettek meg, és a személyszállítási törvényben azt sem garantálják, hogy a kieső járatokat busszal, vagy egyéb módon biztosítják. Hozzátette: az új tarifakoncepcióról, kedvezményekről a mai napig nincsenek ismereteik, és azt kérdezte: mi indokolja, hogy előzetes bejelentés nélkül vezessenek be több százezer utas számára kedvezőtlen intézkedéseket, jegydrágításokat? 

Fónagy János államtitkár kiemelte: 2002-10 között 37 vonalat zárt be az előző kormány, 2010-ben mindenütt ahol igény volt és műszakilag lehetséges, újraindították a bezárt vonalakat, azaz 11 vonalon 385 kilométeren. Van egy-két hely, ahol szükség lenne rá, de műszakilag ezt nem tudják megtenni – jelezte, és kitért arra is: ahol a vasúti és a busz közlekedést optimalizálni lehetett, a járatokat vegyesen közlekedtetik, és a jegyeket kölcsönösen elfogadják. A személyszállítási törvény településenként legalább három járatpárt állít be, s a kiegészítő jegyek emelt szintű szolgáltatásnál vannak.    

A devizahitelesek problémáiról, az egyiptomi vallási összecsapásokról, a nyugdíjvagyonról, valamint az infláció mértékéről beszéltek a napirend előtt felszólalók az Országgyűlés hétfői ülésén.

Szalai Annamáriára emlékeztek a képviselők

Az Országgyűlés tagjai néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Szalai Annamária egykori fideszes országgyűlési képviselőre, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a médiatanács elnökére. Kövér László házelnök azt mondta: „mély fájdalommal búcsúzunk tőle, tisztelettel adózunk élete és munkássága előtt". 

Jobbik: mi lesz a devizahitelesekkel? 

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban mintegy négymillióan számítanak kártérítésre, mert bankjuk szabálytalanul foglalta le ingatlanjukat. A képviselő bírálta a jelenlegi és a korábbi kormányt, a pénzügyi felügyeletet és az ellenzéket is, amiért nem hallatta hangját időben a devizahitelesekért. A kormány számára példaként állította az Otthonvédelmi Tanács munkáját, és azt mondta: az utcán fogják követelni a kártalanítást. Szerinte a bankoknak kamatostul kellene visszafizetniük azt, amit jogtalanul vettek el a devizahitelesektől, a kormánynak pedig meg kellene hosszabbítania a kilakoltatási moratóriumot.      

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte, a kormány az elmúlt években minden olyan gazdasági és pénzügyi lépést megtett, amit megtehetett a devizaadósok érdekében anélkül, hogy veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást. Szerinte a Jobbik javaslatainak ilyen következménye lenne. Beszámolt arról is, hogy a legfrissebb adatok szerint 141 ezren vesznek részt az árfolyamgátban, vagyis az érintettek 31 százaléka. Lehetővé vált a devizakonverzió – hangsúlyozta.

A KDNP fellépne a vallási konfliktusok rendezése érdekében

Lukács Tamás (KDNP) az egyiptomi vallási összecsapásokról szólva azt mondta: kezdeményezőként kellene fellépni a vallások közötti párbeszéd megteremtése érdekében. Nem elegendő – fogalmazott –, hogy kifejezzük sajnálkozásunkat a kopt gyászszertartásnál történt brutális támadás miatt, határozottan fel kell emelni szavunkat a gyűlöletkeltés minden formájával szemben. Hozzátette: a megnyilvánulások nem csak a térség biztonságát veszélyeztetik. 

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára egyedülállónak és súlyosnak tartotta az egyiptomi helyzetet. Felsorolta azokat a fórumokat – a többi közt az Európai Uniót és az Egyházak Világtanácsát, ahol már felemelte szavát a magyar egyházi diplomácia. Ennek eredménye, hogy már az unió is fellép a kereszténység védelmében – mondta. 

MSZP: hová lett az emberek, a nyugdíjak biztonsága? 

Józsa István (MSZP) azt firtatta, ki érezheti biztonságban a nyugdíját, valamint azt: hová lett az emberek nyugdíj-megtakarítása. Kérdésével Rogán Antal fideszes frakcióvezetőhöz, Varga Mihály gazdasági miniszterhez és Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult. Szerinte ma már nincs mit jóváírni az egyéni nyugdíjszámlákon, az emberek befizetései egyszerűen eltűntek. Közölte azt is: aki a pénztárakban maradt, jelentős megtakarítást ért el, míg az állam rosszul gazdálkodott a nála lévő forrásokkal. Botránynak nevezte, hogy a Fidesz az emberek pénzét „felelőtlenül eltőzsdézte", és olyan gazdaságpolitikára pazarolta, amely sem új munkahelyeket nem tudott teremteni, sem a gazdasági növekedést nem indította el, de még az adósságot sem csökkentette megfelelő mértékben.

Soltész Miklós szociális ügyekkel foglalkozó államtitkár arra hívta fel a figyelmet: 2008-ban a képviselő is megszavazta, hogy 8 százalékkal csökkenjen az induló nyugdíjak összege, és azt is, amikor a járadék vásárlóértéke több mint 6 százalékkal csökkent. Hozzátette: az előző kormány 357 milliárd forintos hiánnyal adta át a nyugdíjkasszát.  Bírálta, hogy a szocialista kormányok nem fektették le annak szabályait, hogy akik kötelezően léptek be a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe, hogyan jutnak hozzá befizetéseikhez. 

A kormány eltörölte a nyugdíjak megadóztatásának lehetőségét, és lehetővé tette, hogy rendes nyugdíjszámítás alapján jutnak nyugdíjhoz azok, akiket a szocialisták bekényszerítettek a magánpénztári rendszerbe - mondta. 

Fidesz: rekord alacsony az infláció 

Rogán Antal (Fidesz) szerint még az elemzőket is meglepte, hogy az idei infláció mértéke valószínűleg nem haladja meg a 2,2 százalékot. 1974 óta nem volt példa ilyen alacsony inflációra – hívta fel a figyelmet. Szólt arról, hogy mivel a júliusi rezsicsökkentés az inflációs előrejelzésbe nincs belekalkulálva, az árindex még tovább csökkenhet. Beszélt a rezsicsökkentésről, és arról is, hogy ezek díjai korábban rendre az inflációnál nagyobb mértékben emelkedtek. Hozzátette: 5,2 százalékos nyugdíjemelést terveztek az idei évre, vagyis 3 százalékkal emelkedhet a nyugdíjak vásárlóértéke, mint ahogy jelentősen nőhet a béreké is. 

Cséfalvay Zoltán arra emlékeztetett: 1995-ben 28 százalékos inflációval kezelte a válságot Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter. Az államtitkár jelentős reálbér-emelkedést vetített előre az idei évre, mint mondta, ez csak a minimálbéresek esetében mintegy 620 ezer ember számára jelent előrelépést.  A rezsicsökkentés mintegy 0,8 százalékponttal járul hozzá az infláció csökkenéséhez – mondta az államtitkár.