A kereszténydemokrata szakpolitikus álláspontja szerint az Országos Bírósági Tanács visszahívási indítvánnyal élhet és ellenőrzési joga is van a hivatalvezető felett. Ez a hatalom nem kontroll nélküli, ugyanakkor sokkal rugalmasabb és nagyobb önállóságot biztosít, mint a hivatalvezetés közvetlen kormány alá rendelése – tette hozzá.  

Rubovszky György hangsúlyozta: a bírói függetlenség ítélkezési kérdés és nem hozható össze az igazgatási tevékenységgel. A bírói függetlenség azt jelenti, hogy a bíró a törvényeknek van alárendelve, ítélkezése során nem utasítható és ezt a szervezeti átalakítás nem érinti – jelentette ki.

Mint mondta, a törvényjavaslat koncepcióját támogatják, részkérdésekben ugyanakkor módosító javaslatokkal élnek majd.  

Rubovszky György arra is felhívta a figyelmet, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöki posztjának szétválasztását nem a polgári oldal találta ki, hiszen 2008-ban Draskovics Tibor igazságügy-miniszternek is ez volt elképzelése.

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a legfőbb ügyész egyetlen más szervnek sincs alárendelve, nem utasítható, csak a törvényekre kell tekintettel lennie feladatai ellátásai során. A javaslat a legfőbb ügyész jogállását, javadalmazását a Kúria –jelenlegi nevén Legfelsőbb Bíróság - elnökével közel azonos módon szabályozza – jegyezte meg a kereszténydemokrata képviselő.   

Kitért arra is, hogy a katonai ügyészek – jogállásukat megtartva – betagozódnak az ügyészi szervezetbe, és más ügyek felderítésében, vádképviseletében is részt vesznek. A katonai ügyészség önálló költségvetési címként is megszűnik.   

Változás egyrészt – folytatta –, hogy az ügyészség a jövőben nem egy "általános panaszfórum" lesz, másrészt az is, hogy megszűnik az ügyészségi nyomozói munkakör.