A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100 százalékos állami tulajdonban lévő, valamint azok 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere.)

A törvényjavaslat költségvetési intézménnyé alakítja át 28, jelenleg gazdasági társasági formában működő kórházat. 

Indoklásában hangsúlyozza: a gazdasági társaság, mint működtetési forma a nagyobb egészségügyi intézmények esetében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A betegellátás általános minősége, a hatékonyság, illetve a költségtakarékosság nem javult lényegesen, az működését jelenleg nagymértékben nehezíti a korábbi önkormányzati fenntartás időszakában felvett hitelek törlesztése, ezen intézmények dolgozói pedig többször kimaradtak a közalkalmazotti többletjuttatásokból.

Az átalakulás mintegy 18 ezer dolgozót érint, ők - ha továbbra is az adott betegellátó intézményben kívánják folytatni munkájukat - közalkalmazotti státusba kerülnek. A fenntartó minden munkavállalót átvesz az átalakuló intézményekbe, a benyújtott törvényjavaslat szerint az alapilletményük, az illetménykiegészítésük és a rendszeres illetménypótlékaik együttes összege nem lehet alacsonyabb a korábbi társaságnál idén január 1-jén érvényes, jogszabály, kollektív szerződés és munkaszerződés alapján járó alapbér és rendszeres bérpótlékok együttes összegénél.

Az Országgyűlés 40 nem és  222 igennel,  266 igennel, 56 nem kíséretében, tartózkodás nélkül elfogadta. 

+

A szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Németh Szilárd István, Zsigó Róbert, Wintermantel Zsolt Fidesz-képviselők önálló indítványa.)

A szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja a hazai energia-szolgáltatók erőfölényes piaci helyzetéből adódó fogyasztói adminisztratív és anyagi terhek csökkentése úgy, hogy ezeknek a terheknek jelentősebb részét az energiaszolgáltatók lesznek kötelesek átvállalni.

Indoklása szerint nagymértékben elősegítik a Fogyasztóvédelmi Hatóság energetikai területen történő hatékonyabb fellépését a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak az energetikai szolgáltatók üzletszabályzatának vizsgálatára és ellenőrzésére vonatkozó hatáskörének egyértelműsítése révén. Rendelkezni kívánja a társasházak villamosenergia-szolgáltatásból történő kikapcsolásának pontos szabályozásáról, illetve annak megnehezítéséről is.

A törvényjavaslat fontos része a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos rendelkezések megerősítése, az úgynevezett különdíjas szolgáltatások egy részének ingyenessé tétele, valamint a kiszervezések megszüntetése. Fontos célja, hogy a felmerült fogyasztóvédelmi tapasztalatok alapján tovább csökkentse a magyar családokra háruló, az energetikai szolgáltatók erőfölényére visszavezethető adminisztratív és anyagi terheket.

Az Országgyűlés 307 igennel, 11 tartózkodás kíséretében, ellenszavazat nélkül elfogadta.

+

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Bartos Mónika Fidesz-képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

A módosítás az ex lápok és szikes tavak vonatkozásában a jogbiztonság elvének maradéktalan érvényre juttatása és a tulajdonhoz való alkotmányos jog garantálása érdekében szükséges, míg a barlangokkal kapcsolatos szabályozás esetében az alacsonyabb szintű részletszabályok előírásának lehetőségét teremti meg a felhatalmazó rendelkezések útján. A javaslat célja, hogy legkésőbb 2014. március 31-ig helyreállítsa az érintett ingatlantulajdonosok, használók számára a 2003. július 18-a előtt keletkezett, indokolatlan láp és szikes tó jogi jelleg tény-feljegyzésekből fakadó potenciális hátrányokat, e jogi jellegek ingatlan-nyilvántartásból való törlése által.

Az Országgyűlés 266 igennel,  <span '="">49 nem és 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.