Az Országgyűlés a szokásos napirend előtti szócsaták után hétfőn titkos szavazással dönt Juhász Imrének, a Független Rendészeti Panasztestület elnökének alkotmánybíróvá választásáról.

 (Juhász Imre 1963-ban születetett, 1986-ban szerzett jogi diplomát, 2000-ben pedig Európai szakjogász másoddiplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és ugyanott védte meg doktori disszertációját 2011 májusában. 1986. és 1992. között egyetemi tanársegéd, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, azt követően pedig egyetemi adjunktus az ELTE Állam és Jogtudományi Karának Polgári Eljárásjogi Tanszékén.

Az 1990-es évek első felében, mikor nagy számban érkeztek Magyarországra menekültek, részt vett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által irányított programban. 2006 őszén szerepet vállalt a rendőri jogsértéseket vizsgáló Civil Jogász Bizottság munkájában. A bizottság alapító tagjaként ő jegyezte a bizottság jelentésének emberi jogi tárgyú fejezetét. A 2006-os jogsértésekre adott reakcióként hozták létre 2008-ban – a rendőrség szakmai tevékenysége feletti civil kontrollként – a Független Rendészeti Panasztestületet amelynek Juhász Imre tagja, majd elnökhelyettese, 2010 júliusa óta pedig az  elnöke.

Magyarország képviseletében az Európa Tanács Rasszizmus és intolerancia Elleni Bizottságának is tagja. Két petíciót nyújtott be a szlovákiai magyarok jogfosztását kimondó Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezéséért az Európai Parlamenthez. Az utóbbit jelenleg is vizsgálja az EP petíciós bizottsága.)

Az Alkotmánybíróság tagjait  titkos szavazással választja tizenkét évre. Juhász Imre, ha megkapja az összes képviselő kétharmadának (minősített többség)  a támogatását, a 70. életévét hamarosan betöltő Holló András helyére kerülhet a Taláros Testületben.

+

Jóslás nélkül elmondható:  a hagyományokhoz híven, hangos viták, bekiabálások kísérik a folyamatban lévő, miként az újonnan benyújtott törvényjavaslatokat is. Tallózva közöttük, íme néhány.

Zárószavazáshoz érkezik a Magyarország 2013. évi központi költségvetésének módosításáról szóló törvényjavaslat.  Olyan fontos témakörökben kezdeményez számszaki változásokat, amelyek a foglalkoztatottságra valamint az önkormányzatok és az egészségügyi intézmények adósságkonszolidációjára lesznek jelentős hatással.

Milliárdok jönnek-mennek, az előterjesztés „jóslása” azonban úgy véli: ez nem akadály: a tervezett változtatások ugyan növelik a központi költségvetés hiányát, a kormányzati szektor egészében azonban ezzel azonos mértékű bevétel-növekedést eredményeznek, amelyek az államadósság számításánál figyelembe vett adósságelemek törlesztésére kerülnek felhasználásra. Ennek alapján a módosítások semlegesek az államadósság-szabály szempontjából.

A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumában létrejött megállapodás alapján a törvénymódosítás tizenegy ágazatban intézkedik a 2013. év első félévére vonatkozóan a kötelező, legkisebb és garantált bérminimum emelésével összefüggő járulékköltségek megtérítéséről. Az előzetes számítások alapján tizenegy ágazatban 259 ezer fő bérét kell megemelni,  melynek tervezett féléves költsége 10 milliárd forint. Az előterjesztés szerint mindez „egyenlegsemleges”, teljesíthető, a fejezetek közötti átcsoportosítással, melyre az ad lehetőséget, hogy a közszféra bérkompenzációjára a 2013. évi költségvetésben szereplő 89 milliárd forintos előirányzathoz képest a 2012. évi felhasználás, valamint a 2013. évi szabályozás alapján 10 milliárd forint megtakarítás valószínűsíthető.  

A benyújtott törvényjavaslat alapján a kormány egyszeri, vissza nem térítendő, törlesztési célú költségvetési támogatást nyújt az 5 ezer fő feletti helyi önkormányzatok adósságelemeinek kiváltására a 250 millió forintnál kisebb összegű adósságelemből átvállalandó rész visszafizetésére. A módosítás rendezi azt is,  hogy a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel teljes egészében az önkormányzatok bevétele legyen. Mindez 20 milliárd forintos többletkiadást jelent a központi költségvetésnek. Indoklásaként azonban hangsúlyozza: az önkormányzati adósságkonszolidáció keretében nyújtott támogatás miatti központi költségvetési hiány növelése nem jelent a teljes államháztartás szintjén hiány- és adósságnövekedést, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a központi és az önkormányzati alrendszer közötti pénzmozgásról van szó. Az uniós elszámolási rendszer szerint ugyanis ezek az ügyletek nem befolyásolják sem az adósságot, sem az egyenleget a kormányzati szektor egészére.  Az egészségügyi feladatot ellátó gazdasági társaságoknak nyújtandó 9,5 milliárd forintos támogatás döntő része szintén nem befolyásolja az uniós módszertan szerinti hiány- és adósságmutató alakulását, mivel néhány kivétellel e társaságok eddig is az ebből a szempontból releváns kormányzati szektor részei voltak.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal létrehozásával összefüggő technikai jellegű módosítások egyrészt a szervezet nevének megváltoztatását vezetik át a törvényszövegen, másrészt az önálló szabályozó szervi jogálláshoz illeszkedve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvénynek megfelelően a szervezet központi költségvetésen belüli címrendi helyét határozzák meg.

+

Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat  „csak” 14 törvény módosítását tartalmazza, amelyek tartalmilag alapvetően technikai jellegű pontosítások, ezért a kormány az Országgyűlés munkájának terhelését elkerülve, csomagba gyűjtve terjesztette be az Országgyűlés elé. A módosítások két nagy csoportba gyűjthetők.

Egyik körbe az egyes ágazati, igazgatási szolgáltatási díjak fizetésével összefüggő módosítások tartoznak A kettős díjfizetés elkerülése érdekében rögzíti azt a szabályt, amely szerint az eljárás díj illetékmentesnek minősül, ha a törvény végrehajtására kiadott díjrendelet nem tartalmaz az adott eljárás vonatkozásában díjfizetési kötelezettséget.

A másik körbe a miniszter rendeletalkotási felhatalmazását érintő módosítások tartoznak. A mezőőr, a hivatásos vadász, a halőr, a természetvédelmi őr, az erdészeti szakszemélyzet, valamint az erdővédelmi szolgálat tagja egységes megjelenésű szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt kapnak, amelynek használatához részletes szabályokat csatolnak.

+

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló javaslat célja a magyar médiaszabályozás továbbfejlesztése.  A „fel-, és bejelentések” nyomán, az Európa Tanács észrevételeiről a kormánnyal folytatott egyeztetések eredményeként a médiahatóság független feladatellátásának garanciáit kívánja tovább erősíteni.

(Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erről levélben is tájékoztatta Thorbjorn Jaglandot, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkárát, miután egyeztetett az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal. Felhívta a figyelmét arra, hogy a magyar parlament módosítja a médiatörvény azon részét, amely alkalmassági feltételeket fogalmaz meg a médiahatóság elnökére, a médiatanács elnökére és tagjaira nézve.)

A törvényjavaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke kinevezésének, illetve a Médiatanács elnöke és tagjai megválasztásának szabályait megváltoztatja. Elfogadása esetén elnöke és tagjai sem lennének újra választhatók. Az elnök kinevezés jogát a miniszterelnök helyett a politikailag semleges köztársasági elnökhöz telepíti, aki a miniszterelnök javaslatára nevezi ki, menti fel. A miniszterelnök köteles lesz kikérni a javaslattételét megelőzően a hírközlés és a média területén működő civil szervezetek személyi javaslatait, és mérlegelni is köteles lesz a javaslatokat. A szakmai feltételek is szigorodnak: így például a jelenlegi 3 éves gyakorlat helyett legalább 10 éves, a média vagy a hírközlés hatósági felügyeletével összefüggő gyakorlatot ír elő, vagy a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban Magyarországon elismert tudományos fokozatot, illetve legalább 10 éves felsőoktatási gyakorlatot követel meg.

A javaslat a média tájékoztatási kötelezettségével összefüggő követelményeket is „egyszerűsíti.” Jelenleg az úgynevezett lineáris médiaszolgáltatások, mint a rádió és a televízió, a tájékoztató műsoraikban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan kötelesek tájékoztatni. A módosítás mindebből csak a kiegyensúlyozottság követelményét tartja fenn, és elhagyja a további szempontokat megállapító kifejezéseket. Az Európa Tanács részéről egyértelmű igény volt az említett kifejezések elhagyása, mert azokat „értelmezési zavarokhoz vezetőnek” minősítette.

+

Részletes vitánál tart a szociális szövetkezetekkel összefüggő és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitája. Célja a szociális szövetkezetek foglalkoztatási lehetőségeinek szélesítése, a tagi jogviszony rendezése, a hátrányos helyzetben lévők esetében az önfenntartás, az öngondoskodás, és a közös munkában megnyilvánuló felelősségvállalás elősegítése.  Fontos szándéka, hogy elősegítse a szociális szövetkezetek megerősödését, a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek egyes társadalombiztosítási ellátására és a szociális hozzájárulási adó fizetése alóli mentesítésre. Lehetőséget kíván teremteni arra is, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból biztosítani lehessen a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2013. első félévében adódó többletterheket és az egészségügyi szolgáltatási járulék állam általi átvállalásából adódó kiadásokat. Három hónapra kizárná viszont a közfoglalkoztatásból azokat az álláskeresőket, akik nem teljesítik a gyermekük tankötelezettségével kapcsolatos kötelezettségeiket, vagy nem tartják rendben lakókörnyezetüket.

+

A változó gazdasági-jogi környezet indokolja az adó- és egyéb közterheket érintő törvények korrekcióját. Az adójogszabályok módosításai a jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslására, a jogalkalmazás egyértelműbbé tételére, a gazdálkodók működési feltételeinek megkönnyítésére, valamint az adminisztráció egyszerűsítésére irányulnak.

+

 „Finomításra” vár a hegyközségekről szóló törvény is. Indoklása szerint az idén január 1-jén hatályba lépett jogszabály néhány ponton olyan rendelkezéseket tartalmaz, ami az egyértelmű jogértelmezést nehezíti. Az előterjesztők szerint fontos lenne a hegyközségi járulék fizetésére kötelezettek körének bővítése a szőlészeti és borászati felvásárlókkal annak érdekében, hogy a hegyközségek finanszírozásának bázisát a legszélesebb alappal lehessen rögzíteni.

+

2011. január 1-jén lépett hatályba az egyszerűsített honosításra vonatkozó  törvénymódosítás, amelynek révén többszázezer külhoni magyar nyújtott be honosítási kérelmet és tett esküt. Az előzetesen elkészített hatástanulmányban valószínűsített adatoknak megfelelően napjainkban is hetente közel 4 ezer kérelem érkezik. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló mostani javaslat magukat magyar nemzetiségűnek valló személyek biztonsága, valamint Magyarország és a szomszédos országok közötti diplomáciai kapcsolatok védelme érdekében megtagadhatóvá teszi az állampolgársági kérelmekkel összefüggő, a kérelmezők állampolgárság szerinti megoszlására,  földrajzi helyére vonatkozó  adatok megismerése iránti igény teljesítését.

+

A Gárdonyi Géza emléknapról szóló határozati javaslat, nem titkolja: a jövő esztendőben ünnepeljük születésének 150. évfordulóját. Legnépszerűbb és legolvasottabb alkotása az „Egri csillagok”, amely azóta is minden magyar ember számára követendő példát mutat a hazafiasságra és hazaszeretetre. Neve e művén keresztül összefonódik az Egri vár ostromával, ezért 2013-ban születésének 150. évében, az egri vár védőinek győzelme napját, az Országgyűlés „Gárdonyi Géza Emléknappá” nyilvánítja. Felkéri az oktatásért felelős minisztert, javasolja a köznevelési intézményeknek, hogy ezen a napon Gárdonyi Géza: „Egri Csillagok” című művével foglalkozva emlékezzenek az íróra és a magyar történelem e kiemelkedő eseményére.

Nehéz elképzelni, hogy lesz olyan képviselő, - még ha Kun Béla eszméit is imádja – aki nemmel voksol majd a végszavazáskor. Bár, ki tudja…

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend. 

Hétfő

A 2009-2010. évi Nemzeti Éghajlatváltozási Programról szóló jelentés. (Szövege: PDF. Előadója: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter.) A jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. A Fenntartható fejlődés bizottsága önálló indítványa. Határozathozatal.)

Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény és módosításai kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (<span '="">Szövege: PDF.  Előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Határozathozatal.)

A Finnugor Rokon Népek Napjáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Horváth János, Fidesz-, Latorcai János, KDNP-, Gruber Attila, Fidesz-, Mandur László, MSZP-, Gyöngyösi Márton, Jobbik-, Szilágyi Péter, független képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: dr. Latorcai János Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF.  Előterjesztője: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Martonyi János külügyminiszter. Határozathozatal.. A törvényjavaslat elfogadásához az Alaptörvény vonatkozó szakasza alapján az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF.  Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.  Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF.  Előterjesztője: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Záróvita, majd zárószavazás. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Horváth István, Font Sándor, Nyitrai Zsolt, Patay Vilmos Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szöveges PDF.  Előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. Záróvita és zárószavazás.)

A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Zárószavazás.)

Döntés Mirkóczki Ádám (Jobbik), Simon Gábor (MSZP), Tiba István (Fidesz) mentelmi ügyében. (A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló ügyben az érintett képviselő a határozathozatal előtt felszólalhat és ismertetheti álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló döntéshez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A Gárdonyi Géza emléknapról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Gyimes Endre, L. Simon László, dr. Nyitrai Zsolt Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény és a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. L. Simon László, Gulyás Dénes Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF.  Potápi Árpád János Fidesz- képviselő önálló indítványa. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Kedd

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló 55/2011. (VI. 29.) OGY határozat alapján lefolytatott vizsgálat eredményeiről szóló jelentés. (Szövege: PDF. Benyújtó: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter.) A jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. Együttes általános vita a lezárásig.)

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF.  Előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita.)