Kedden reggel fél 8-kor sem fejeződött be az Országgyűlés hétfői ülése; a képviselők éjjel negyed háromkor kezdték meg a munka törvénykönyvének részletes vitáját. Az ülésteremben mindvégig többségben lévő MSZP-frakció a vita során többször is amellett tette le voksát, hogy a Ház mintegy száz szakaszban tárgyalja az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokat. Az ülést levezető Ujhelyi István azonban ebből egyet tudott lezárni az első öt órában.

Részletes vita a szakképzésről

A munka törvénykönyvének részletes vitája előtt került sor a szakképzésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok ismertetésére. Sós Tamás (MSZP) azt kezdeményezte, hogy az előterjesztés ne 2012 januárjától, hanem csak 2013 elejétől lépjen életbe. Frakciótársa, Kiss Péter egyebek mellett arról szólt, hogy a megyei munkaerőpiac nem tud megfelelő megrendelést adni a szakképzés számára. A szocialista politikus szerint ezért ezt a feladatot regionális szintre kellene emelni. Ferenczi Gábor (Jobbik) elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot, amely szerinte sérti a gyermekek jogait azáltal, hogy kiszolgáltatja őket a munkaerőpiac igényeinek. Kaufer Virág (LMP) hangsúlyozta, nem szabad lemondani a lemaradó társadalmi rétegek gyerekeiről, ezért a szegényebb családok gyermekei számára is biztosítani kell a piacképes szakmák elsajátításának lehetőségét. Czomba Sándor belügyminisztériumi államtitkár válaszában azt mondta, nem lát indokot a törvény hatályba lépésének elhalasztására.

Reggelbe nyúló vita a munka törvénykönyvéről

Összesen mintegy száz szakaszban nyílt meg a munka törvénykönyvének részletes vitája, miután az üléstermében keddre virradó éjjelre kialakult szocialista többség leszavazta az Országgyűlés elnökének azon indítványát, hogy egy vitaszakaszban folytassa le a módosító javaslatok tárgyalását. A parlamentben - a Gúr Nándor (MSZP) által kezdeményezett gépi szavazás alatt - 26 képviselő tartózkodott éjjel negyed háromkor, közülük 8 kormánypárti politikus támogatta az egy vitaszakaszban történő vitát, míg 15 szocialista nemmel voksolt, további 3 képviselő pedig tartózkodott. Kormánypárti politikusok a későbbiekben többször kezdeményezték, hogy a Ház még egy szakaszban tárgyalja a javaslatot, azonban ehhez nem tudták megszerezni az elegendő többséget.

A vita első öt órájában hivatalosan kizárólag a javaslat első három, a törvény célját meghatározó paragrafusához benyújtott javaslatokról vitatkoztak, a képviselők azonban a teljes előterjesztésre, illetve a kormány és az ellenzék más területeket érintő politikájára is kitértek. Az MSZP-frakció tagjai ezalatt egyebek mellett a törvény alapvető céljait kifogásolták, kétségbe vonva, hogy ezáltal bővülhet a foglalkoztatás, míg kormánypárti politikusok adatokkal próbálták cáfolni ezt, kiemelve az új törvénykönyv tervezetének pozitív hatásait.

Józsa István (MSZP) azt kérte a Fidesztől, hogy tegyék fel népszavazásra a törvényjavaslatot, ha ezt nem teszik meg, akkor az MSZP fogja ezt kezdeményezni.

Szocialista képviselők közül többen - így például Lamperth Mónika, Gúr Nándor és Józsa István is - méltatlannak nevezték, hogy a parlament a hajnali órákban, a televíziós közvetítési időn kívül kénytelen tárgyalni ezt a szerintük rendkívül fontos törvényjavaslatot. Lukács Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese hasonló okokból a vita elnapolását kezdeményezte.

Az ellenzéki pártok többször kritizálták a javaslatot, mondván, a munkavállalók és az érdekképvideletek nehezebb helyzetbe kerülnek, ha elfogadják az előterjesztést. A kormánypárti képviselők erre úgy reagáltak, hogy a munkavállalókat védi az új javaslat, amely csökkenti az adminisztrációs terheket is.

A fideszes Horváth Zsolt ezekre a felvetésekre válaszolva azt mondta, a parlamenti képviselőknek egész nap ugyanolyan komolyan kell tudniuk hozzászólni az előterjesztésekhez, hiszen az Országgyűlés csak korlátozott időtartamban tudja napirendjére tűzni a javaslatokat. A vitában Horváth Zsolt kifogásolta, hogy nem ismertetheti az egészségügyi bizottság által benyújtott módosító javaslatot.

Lukács Zoltán (MSZP) erre úgy válaszolt, ha egy vitaszakaszban tárgyalták volna meg, akkor sem fért volna bele az időbe a hétszáz módosító javaslat megvitatása. Hozzátette: ha (a fideszes képviselőnek) még mondanivalója van a vitához, akkor javasolja a frakcióvezetőjének, hogy napolják el a vitát, erre az MSZP-frakció készen áll. "Nem kell ilyen módon törvénykezni, normális menetben kéne ennek a háznak működnie, és akkor nem állnának elő ilyen helyzete" - mondta.

A vitát egy tanácskozási- és több technikai szünettel is megszakították. Az egyik ilyen pihenő alatt Ujhelyi István az MTI kérdésére elmondta: reggel nyolc órakor Lezsák Sándor veszi át az ülés vezetését, így az ő feladata lesz eldönteni, hogy miként folytatódjon a parlamenti munka, amennyiben nem ér véget a munka törvénykönyvének részletes vitája. Kiemelte: nem tudja mi fog történni, eddig ugyanis nem sok példa volt hasonlóra, így precedensre nem tud majd hivatkozni a házvezetés. "Egy biztos, hogy el kell kezdődnie a keddi ülésnapnak, de közben pedig az ellenzéknek joga és kötelezettsége, hogy a részletes vita minden egyes benyújtott módosító javaslatához elmondhassa és elmondja véleményét" - fogalmazott, az Országgyűlés szocialista alelnöke.

A vita reggel hét óra után is folytatódik.

Az Országgyűlés keddi ülésnapja az előzetes tervek szerint reggel nyolc órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal, majd a nemzetgazdasági miniszter jövő évi zárszámadáshoz fűzött zárszavával, illetve a 2012-es büdzsé fő számainak elfogadásával folytatódhat.

A hírközlési hálózatról, valamint a költségvetésben korábban zárolt összegek fel nem használásáról szóló általános vitákkal folytatódott a Parlament hétfői ülése keddre virradó éjszaka.

A Fidesz a hírközlési hálózat létrehozását segítené

A Fideszes Koszorús László önálló képviselői indítványként terjesztette be a villamos energiáról szóló törvényjavaslat módosítását, amellyel a Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekt keretében kialakítandó Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) létrehozásának elősegítését célozta meg. Előterjesztői expozéjában azt mondta, az infrastruktúra alapját a Magyar Villamos Műveknél (MVM) lévő optikai gerinchálózat képezné. Az indítvány törölne bizonyos kifejezéseket az érvényben lévő törvényből, amelyek törvényi szinten az egységes elektronikus hírközlési hálózatvagyon megbontását, és az átviteli rendszerirányító részére történő tulajdonba adását írnák elő. Bencsik János államtitkár szerint a javaslat lehetővé teszi, hogy a gerinchálózat hatékonyan használhassa fel az MVM optikai vagyonát, és figyelembe veszi az üzem- és ellátásbiztonsági szempontokat is.

MSZP: kormányzati javaslatként kellett volna beterjeszteni a javaslatot

Baja Ferenc (MSZP) azt mondta, a működés hátterét sem az Országgyűlés, sem az informatikai bizottság nem ismeri, dönteni viszont kell róla, mert az elektronikus gerinchálózat szerződése év végén lejár, de tovább kell üzemeltetni. Hangsúlyozta, ez az a rendszer, amely biztonságosan összeköti a kormány és az állam összes intézményét, adatbázisát, és az unióval is ennek segítségével kommunikálnak. Elmondta azt is: nem tudni, hogy a nemzeti gerinchálózat hogyan fog működni, és bár a javaslat szakmailag megalapozott, az problémát jelent, hogy egyéni képviselői indítványként terjesztették be. Emiatt a "kormányzati felelőtlenség miatt" nem támogatják a javaslatot - mondta.

LMP: csak feltételezések vannak az üzemeltetés költségeiről

Jávor Benedek (LMP) szintén azt hangsúlyozta, hogy méltó lett volna a téma arra, hogy kormányzati előterjesztésként adják be a parlamentnek. Hozzátette: csak feltételezések vannak az üzemeltetés költségeiről, viszont tisztába kell tenni, hogy a kormánynak milyen tervei vannak az MVM Zrt.-vel. A javaslat mellett szól, hogy a benne foglalt cél, a gerinchálózat egységes irányítása támogatható.

Jobbik: állami felügyeleti adathalmaz jön létre "szuperrendőrséggel" együtt

A Jobbikos Z. Kárpát Dániel arra tért ki felszólalásában, hogy vannak mögöttes jelenségek, amelyekre érdemes rávilágítani amellett, hogy az előterjesztés alapvetően támogatható. A képviselő ijesztőnek nevezte, hogy olyan állami felügyeleti adathalmaz jön létre, amely növelhetné a hatékonyságot, de egy "szuperrendőrség" létrehozásával együtt már kétségesek a hatások. Kitért arra is, hogy a célra elkülönített 10 milliárd forint "kétes" helyre került.

A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az általános vitát.

A kormány nem engedné elkölteni egyes zárolt összegeket

A kormány előterjesztése szerint nem engedné elkölteni az alkotmányos fejeztek, illetve a médiatámogatás előirányzatainál a korábban zárolt 12,6 milliárd forintot. Czomba Sándor államtitkár expozéjában kifejtette: erre a 2011. évi költségvetés három százalékos hiánycéljának elérése érdekében kerül sor. Nyikos László (Jobbik) szerint fűnyíró elven nem szabadna összegeket elvonni a fejezetektől, mivel ezek a költségvetési vita során megszavazott sarokszámok. Frakciótársa, Novák Előd hangsúlyozta: bár csak pár mondatos határozati javaslatról van szó, a közmédiának nagy szüksége lenne erre a pénzre, hiszen nem rég írtak ki egy több milliárdos pályázatot hitelkeret biztosítására.

Az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az általános vitát.

Késő éjjel fejeződött be a határozathozatal a parlament hétfői ülésnapján; a képviselők megszavazták a korhatár előtti nyugdíjak eltörlését, és új polgárőrtörvényt is hoztak.

Még idén Kúria-elnököt választ a Ház

Még idén megválasztja a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnökét a parlament - az erről szóló, a fideszes Gulyás Gergely kezdeményezte alkotmánymódosítást fogadta el az Országgyűlés. A parlament honlapján szereplő összesítés szerint a képviselők - az LMP kezdeményezésére név szerinti szavazással - 259 igen szavazattal, 111 nem ellenében fogadták el a még hatályos alkotmány módosítását. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatón közölte, a parlament várhatóan három héten belül választja meg a Kúria, valamint az újonnan létrejövő Országos Bírósági Hivatal elnökét, akiknek személyére Schmitt Pál köztársasági elnök tesz javaslatot. Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslat rögzíti, hogy Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, aki egyben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is, a megbízatása az alaptörvény hatálybalépésével, vagyis 2012. január 1-jével megszűnik.

Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak

Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak, január 1-jétől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam. Ugyanakkor az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok csak a nyugdíjemelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadóval (szja) csökkentett összegű ellátást kaphatnak a következő évtől, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség szenior állományába. A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről rendelkező kormányjavaslatot - amelyről az MSZP-frakció név szerinti voksolást kért - a kormánypártok képviselői támogatták, míg az ellenzék nemet mondott arra. A már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, a fegyvereseknél szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és 2012-től ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak, akik erre jogot szereztek. A megszüntetés alól kivételt jelent a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye, őket továbbra is megilleti az öregségi nyugdíj.

Új polgárőrtörvényt alkotott a Ház

A jövőben csak akkor működhet egy polgárőr egyesület, ha az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást kötöttek, továbbá ha tagjai az Országos Polgárőr Szövetségnek, valamint országosan egységes formaruhát viselnek. Az ezt szabályozó új polgárőrtörvényt hétfőn 286 igen szavazattal, 44 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. A új jogszabály szerint 2012 januárjától a polgárőr szervezetek nem folytathatnak politikai tevékenységet, működésük politikai pártoktól független. A törvény meghatározza a polgárőr-egyesület által kizárólagosan végezhető alapfeladatokat is, így a közterületi járőrszolgálatot, a figyelőszolgálatot és a jelzőőri feladatokat.

Létrejön a mezőgazdasági termelők kockázatközössége

Az Országgyűlés hétfőn létrehozta a mezőgazdasági termelők kockázatközösségét, amely egységes kárfelelősségi rendszert határoz meg a gazdáknak. A képviselők 296 igen szavazattal, 37 nem ellenében fogadták el az ezt tartalmazó, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter által benyújtott törvényjavaslatot. Az előterjesztésre kizárólag a Jobbik frakciója, illetve a szocialista Puch László és Pál Tibor mondott nemet. A új kockázatkezelési rendszer két pilléren nyugszik: a kibővített kárenyhítési rendszeren és egy díjtámogatással segített piaci biztosítási konstrukción. Utóbbi azon termelők számára áll rendelkezésre, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat.

A határozathozatalokkal folytatódott a parlament ülése, a képviselők a késő estig tartó szavazáson elfogadták a plázastop január elsejei bevezetéséről, a bíróságok igazgatásának átalakításáról, valamint az új ügyészségi törvényről szóló javaslatokat is.

Plázastop január elsejével

Megtiltotta január 1-jétől a háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését az Országgyűlés. A jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat 258 igen szavazattal, 108 nem ellenében fogadta el a parlament. A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, figyelembe véve a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleményét. A bizottságnak vizsgálnia kell a tervezett kereskedelmi építmény környezetre gyakorolt hatását, valamint az érintett település és környékének kereskedelmi ellátottságát. A részleteket a kormány rendeletben állapíthatja meg. A kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben.

Több pénzt kapnak a parlamenti frakciók

Az ideinél több pénzből gazdálkodhatnak jövőre az országgyűlési képviselőcsoportok. A parlament erről a jövő évi költségvetést megalapozó törvények elfogadásával döntött. A frakciók a működésükkel járó kiadásokra továbbra is kapnak havonta 5,8 millió forintot, ez huszonöt képviselő alapdíjával egyenlő. A kormánypártok ezen felül eddig képviselőnként az alapdíj 55 százalékának megfelelő összeget vehettek igénybe, az ellenzéki pártok pedig 85 százaléknyit. Ez emelkedik most kis mértékben, 60, illetve 90 százalékra, míg a független képviselők munkájuk segítéséhez az alapdíj összege helyett annak 105 százalékát kapják ezután. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legnagyobb parlamenti frakció, a Fideszé az eddigi 414 millió forint helyett nagyjából 445 millió forintból gazdálkodhat jövőre. A szocialista frakció idei támogatását 207 millió forintban határozták meg, ez jövőre 190 millióra csökken, mivel októberben tízen elhagyták a képviselőcsoportot. A KDNP-frakció 131 millió forintból, a Jobbik az idei 178 millió helyett 185 millióból, az LMP pedig 105 helyett körülbelül 107 millióból gazdálkodhat 2012-ben.

Átalakul a bíróságok igazgatása

Januártól elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. Az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 105 nem ellenében fogadta el a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvényt. Eszerint a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT-elnök igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnek, akit az államfő jelölésére a parlament választ meg kétharmados többséggel. Az OBH elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli és véleményezi, igazgatási feladatot azonban nem végez. A testület a Kúria elnökéből és 14 bíróból fog állni. A Kúria elnöke - akit az OBH-elnökhöz hasonlóan még idén megválaszthat a Ház - igazgatási jogköröket nem gyakorol majd. Baka Andrást, az LB elnökét egy elfogadott módosító indítvány alapján pályázat kiírása nélkül a Kúria tanácselnökének kell kinevezni. A bírósági rendszer négyszintű marad: a Kúria és az ítélőtáblák alatt megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és - 2013. január 1-jétől - járásbíróságok helyezkednek el.

Elfogadta a Ház az új ügyészségi törvényt

A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat - rögzíti az ügyészségről szóló sarkalatos törvény. A jogszabályt 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyta jóvá a parlament, majd elfogadta az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is. A változtatásokkal az ügyészi szervezetet irányító legfőbb ügyész - a közjogi méltóságokhoz hasonlóan - hivatalos és magánprogramjain is személyi védelemre lesz jogosult. Az új szabályozás lényeges eleme, hogy megszűnnek és január 1-jétől az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak a katonai ügyészségek, a katonai ügyészek pedig - e jogállásukat megtartva - 2012. január 1-jével a katonai büntetőeljárásra tartozók mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében és vádképviseletében is részt vesznek majd.

Rögzítette az NKA bevételeit a Ház

Az Országgyűlés megszabta a Nemzeti Kulturális Alap bevételeit, valamint az abból felhasználható miniszteri keretet. A képviselők 308 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 40 tartózkodással fogadta el L. Simon László és Puskás Imre fideszes képviselők erről szóló előterjesztését. A kormánypárti képviselők mellett a Jobbik és az LMP frakció tagjai is támogatták a javaslatot, míg az MSZP politikusai tartózkodtak. Az ötöslottó szerencsejáték járadékadójának 90 százalékából, a kulturális adó teljes összegéből, költségvetési támogatásból valamint a központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközökből és egyéb befizetősekből származnak az Nemzeti Kulturális Alap bevételei az erről szóló törvény módosítása értelmében. A kulturális adó részleteit az adótörvény tartalmazza, amely a pornográf tartalmú termékek után 25 százalékos befizetési kötelezettséget rögzít.

A pszichiátriai betegekről, a húsok tárolásáról és a foglalkoztatottság alakulásáról is kérdeztek a képviselők a parlamentben.

A pszichiátriai  betegek érdekében szólalt fel a Jobbik

Sneider Tamás (Jobbik) arról beszélt, hogy Magyarország kiugróan magas a mentális betegségek száma, miközben a pszichiátriai fekvőkapacitások tekintetében a 23. helyen állunk Európában. A képviselő hozzátette, hogy a nemzetgazdasági tárca állítólag három milliárdot spórolna a mentális problémával élők közösségi alapú szolgáltatásain, miközben reálértéken számolva négy százalékkal csökkentenék a szociális célú szolgáltatások forrásait is. Halász János államtitkár a kormány céljának nevezte, hogy a közösségi ellátására szorulókat, köztük a pszichiátriai és szenvedélybetegeket saját otthonukban segítsék az önálló életvitel fenntartásában. Leszögezte, hogy senkit sem hagynak az út szélén. A politikus azt mondta, hogy a közösségi ellátások finanszírozása során a megváltozott szakmai tartalomhoz kell forrásokat biztosítani. A kormányzat elkötelezett az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet kialakítása mellett - tette hozzá.

A fagyasztott húsokról érdeklődött a Fidesz

Pócs János (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy a vidékfejlesztési tárca miért indított társadalmi konzultációt a fagyasztott húsokról. Kardeván Endre államtitkár kiemelten fontosnak nevezte, hogy jó minőségű élelmiszerek kerüljenek a boltokba. Hangsúlyozta, hogy habár az EU nem készített az ügyben szabályozást, de a fagyasztott húsok minősége a fagyasztás idejével arányosan romlik. Elmondta, hogy a társadalmi konzultáció során beérkezett eredményeket most értékelik, azok alapján teszik meg javaslatukat.

LMP: csökken a foglalkoztatottak száma

Kaufer Virág (LMP) azt mondta, hogy a szeptemberi adatok szerint az elmúlt évben 1,1 százalékkal csökkent a legalább öt fős vállalkozásoknál és költségvetési intézményekben foglalkoztatottak száma. Hozzátette, hogy a nők és a fiatalok körében nőtt a munkanélküliség. A politikus szerint a jövő évi költségvetési tervezet is jelentős létszámcsökkentést ír elő az államigazgatásban, miközben az új munka törvénykönyve is ronthatja a mutatókat. Cséfalvay Zoltán válaszként közölte, hogy a 15 és 64 év közöttiek esetében az egy évvel korábbi adatokhoz képest a 36 ezer fővel bővült a foglalkoztatás. Hozzátette, hogy a közszférában csökken a foglalkoztatottak száma, de eközben a versenyszférában folyamatos a növekedés.

A  felvidéki  magyar vállalkozó ügyéről, a metrókocsikról, az útdíjakról, Esztergom problémáiról és Csillebércről volt szó az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Fidesz: mit tehet a kormány a szlovákiai magyarok érdekében?

Gruber Attila azt kérdezte Boldoghy Olivér felvidék vállalkozó esete kapcsán, hogy mit tehet a kormány, a szlovákiai magyarokat ne érje hátrányos megkülönböztetés magyar állampolgárságuk miatt. Martonyi János külügyminiszter válaszában kiemelte: az ügy ismét és újólag rámutatott arra, hogy a kormánynak egyes esetekben nagyon határozottan és erélyesen fel kell lépnie a magyar állampolgárok jogainak védelme érdekében. Legyen szó azokról akik évek, évtizedek óta magyar állampolgárok, vagy azokról, akik az állampolgársági törvény tavalyi módosításával szereztek magyar állampolgárságot. Most ezt teszik - mondta, hozzátéve: a Fico-kormány és az akkori szlovák parlament által elfogadott "választörvény,"  a szlovák alkotmányba is ütközik. Hozzátette: a kérdést kétoldalú keretek között is felvetik, és minden lehetséges jogi eszközt igénybe kell venni, hogy ez a sérelmet orvosolják, mind a felvidéki vállalkozó, mind bárki más esetében. Jelezte: 16 olyan, magyarokat érintő esetről tudnak, melynek során az alkotmánnyal és az európai értékekkel ellentétes módon a szlovák állampolgárságuktól megfosztanák az érintetteket.

MSZP: politika fékezte a metrókocsik üzembe állítását?

Pál Tibor az utóbbi időben történt metrókocsikat érintő tűzesetek kapcsán arról szólt, hogy a szerelvények elhasználódtak, állapotuk nem megfelelő. Az előző városvezetés elkezdte az új metróvonal építését, elindult az új metrókocsik beszerzése a korábbi vonalakra, az eljárást, az üzembe helyezést azonban nagyon sokan fékezték. Szerinte nem feltétlen műszaki problémáról volt szó, és azt kérdezte, ugye nem a politika fékezte a folyamatot? Cséfalvay Zoltán államtitkár felidézte, hogy a korábbi eljárásban az Alstrom nem kapta meg a típus engedélyt, ennek oka, hogy a fékrendszer biztonságos működését nem bizonyították. Az Alstrom idén augusztusban új kérelmet nyújtott be, a korábban kifogásolt fékrendszert pedig módosították. Hozzátette: nem politikai, hanem szakmai döntés született a közlekedési hatóság részéről.

Jobbik: megfelelő tájékoztatást a csillebércihez hasonló esetekben!

Kepli Lajos  azt kérdezte Csillebérc kapcsán, hogy valóban sugárszennyezés történt-e vagy hisztériakeltés zajlik. Mint a jobbikos képviselő mondta,  veszélyes, amikor ezeket az eseteket "túllihegik", és pánikkeltésre utazva politikai tőkét kovácsol valaki. Fontos, hogy a közvéleményt megfelelően tájékoztassák az ilyen esetekben - mondta. Illés Zoltán államtitkár azt mondta, hogy semmiféle határérték-túllépés, sugárszennyezés nem történt. Azt ugyanakkor nem tartotta hangulatkeltésnek, ha valaki erről beszél, ír, vagy a média hírt ad róla. A hatósági ellenőrzés során kiderült, hogy az illetékes cég nem jelentette a  harminc százalék feletti kibocsátást, ezért működésüket felfüggesztették - közölte.

Az LMP az útdíjak változására kérdezett rá

Az LMP-s Scheiring Gábor arra kérdezett rá: mikorra tervezi a kormány a használatarányos útdíj bevezetését és az erről szóló társadalmi, valamint parlamenti vita megkezdését. Arra is választ várt: megszünteti-e a kormányzat a négynapos autópálya-matricát? Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta: a jövő évi útdíjakról még zajlik a kalkuláció, egyelőre nem született döntés. A korábbi évek tapasztalata azonban az, hogy gyakran a kivetett díjak nem biztosították a fedezetet az út karbantartására - mondta. A négynapos matricáról szólva kijelentette: Európában ez ritkaságnak számít. Ahol mégis létezik rövid időtartamra érvényes matrica, ott is minimum egy hétre kell ilyet váltani.     

Az MSZP az esztergomi képviselőtestület esetleges feloszlatását firtatta

A szocialista Lukács Zoltán - kifogásolva, hogy a kormányzat két törvényjavaslatot is benyújtott Esztergom problémáinak rendezéséhez kapcsolódóan, utóbbival korrigálva az előbbit - arra várt választ: feloszlatják-e az esztergomi képviselőtestületet? Mint mondta, a közgyűlés valóban törvénytelenül és alkotmányellenesen működik, ezért szerinte célszerű lenne újraválasztani azt. Szabó Erika államtitkár válaszában elmondta, milyen hosszadalmas, törvényileg megalapozott eljárásnak kell megelőznie egy képviselőtestület feloszlatását. Ehhez ki kell kérni az Alkotmánybíróság véleményét, ennek alapján, a kormány javaslatára az Országgyűlés hozhat döntést. Az alkotmányellenes működés szerinte akkor merül fel, ha a testület egyáltalán nem működik, nem gyakorolja jogait és kötelezettségeit.

Jobbik: miért "szent" a Tesco?

A jobbikos Z. Kárpát Dániel arra várt választ: hajlandó-e a kormányzat sérteni a multinacionális érdekszövetségeket? A képviselő bírálta a felügyeletet, amiért a szerinte gyakran hibás vagy romlott termékeket árusító Tescóra kevés, semmilyen visszatartó erővel nem bíró bírságot szab ki. Cséfalvay Zoltán államtitkár elmondta, hogy 2003 januárja óta a Fogyasztóvédelmi Hatóság összesen 1483 határozatot adott ki a Tescóval kapcsolatban, ezért vitatta, hogy "szent tehénként" kezelnék az áruházláncot. A bírságok együttes összege megközelítette az 1,5 milliárd forintot - tette hozzá.

A vasutasok utazási kedvezményeiről és a Leader-program jövőjéről szóló interpellációkkal, majd azt követően az azonnali kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés ülése.

Jobbik: adják vissza a vasutasok menetkedvezményeit

Korondi Miklós (Jobbik) a vasutas munkavállalók menetkedvezményeivel kapcsolatban szólalt fel. Az előző MSZP-SZDSZ kormány rendelete szerint ugyanis a 2009 november 1-e után egy 100 százalékos vasúti tulajdonban lévő vállalattól nyugdíjba vonuló dolgozók nem kapnak kedvezményes utazásra jogosító arcképes igazolványt. Az ellenzéki politikus szerint ez a "vasutasság szerzett jogainak meggyalázása", ezért a rendelet visszavonására szólította fel a kormányt. Fónagy János államtitkár válaszában leszögezte: a rendelet szövegét még a kihirdetése előtt megismerték a vasutas szakszervezetek is és egy kivétellel nem kifogásolták azt. Szerinte ha visszavonnák a rendeletet, akkor a kedvezmények kiutalása végrehajthatatlan lenne, vagyis a jelenleg még kedvezménnyel rendelkezők is elesnének a juttatástól. Emlékeztetett arra is, hogy jelenleg több mint 300 ezer fényképes igazolvánnyal kedvezményesen utazó vasutas van Magyarországon. Az említett dolgozók vállalatai pedig szerződést köthetnek a MÁV Starttal a kedvezmény fenntartása érdekében.

Jobbik: a kormány államosítani akarja a Leader-programot

Varga Géza (Jobbik) szerint a kormány rossz hírét kelti a Leader-szervezeteknek, miközben a gyanús Leader-csoportokkal szemben nem intézkedik. A jobbikos politikus szerint bár a kormány el akarja venni a Leader címet a nonprofit szervezetektől, de közben nem ír ki új pályázatokat az új csoportok létrejöttére. Így az új Leader-akciócsoportok leghamarabb március-áprilisban jöhetnek létre, ami azt jelenti, hogy  2000-2500 pályázat kezelése áll le és 100 Leader-alkalmazott kerül az utcára. Varga Géza szerint a kormány már a Leader-program államosítására készül. V. Németh Zsolt államtitkár válaszában elmondta: a kormány 2010 őszén felülvizsgálta a Leader-programot és intézkedéseket hozott a költségtakarékosság és az egyszerűség jegyében, illetve a korrupció felszámolása érdekében. A gyanús csoportokkal szemben az eljárások elindultak és jelenleg is zajlanak - tette hozzá. Az államtitkár elmondta azt is: a Leader-csoportok átalakítása megfelel az uniós elvárásoknak.

MSZP: miért kell emelni a környezetvédelmi termékdíjat?

Szabó Imre (MSZP) az első azonnali kérdésben azt kérdezte a kormánytól: ha "a gazdasági szabadságharc elbukott, akkor miért van szükséges az újabb sarcok kivetésére"? Miért kell az új termékdíj-törvény, ami 12 milliárdos emelést jelent, és ami 500 százalékkal emelik a rádiótelefonok utáni díjat? Az ellenzéki politikus szerint nyilvánvaló, hogy a gyártók és kereskedők a fogyasztókra fogják átterhelni a díjemeléseket, miközben ez egyáltalán nem szolgál környezetvédelmi célokat, hanem pusztán pénzbeszedés. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában hangsúlyozta: Magyarország uniós irányelveknek megfelelően készítette és módosítja a termékdíjról szóló törvényt, amelynek célja a hulladékgazdálkodási kiadások és bevételek felmérése és a két tétel egyensúlyba helyezése.

Jobbik: feloszlatja-e végre a kormány az esztergomi önkormányzati testületet?

Vágó Sebestyén (Jobbik) arról beszélt, hogy az esztergomi önkormányzati intézmények állami kézbe vételéről szóló törvényjavaslat indoklásában a benyújtó kormánypárti képviselők az esztergomi önkormányzat alkotmánysértő működéséről írnak, ugyanakkor a kormány és az esztergomi kormánypárti képviselők mégsem hajlandóak megtenni az első lépést a testület feloszlatása érdekében. Szabó Erika államtitkár válaszában leszögezte: Esztergomban a rendkívül nagy adósság veszélyezteti az önkormányzati feladatokat és ha az adott önkormányzat nem képes ellátni feladatait, akkor az államnak van módja az intézmények saját irányításba vételére. Nem cél, hogy ezek az intézmények veszélybe kerüljenek és egy "feloszlatás hónapokig elhúzná az intézmények sorsát", a mostani javaslat azonban azonnal megoldaná a problémát - mondta Szabó Erika.

LMP: zöld fordulatot a hulladékgazdálkodásban!

Szilágyi László zöld fordulatot sürgetett a hulladékgazdálkodásban. Azt mondta, hogy így akár 5-10 új munkahelyet lehetne teremteni kistérségenként, egyszerű feladatok ellátására, amelyet szakképzetlenek is el tudnának látni. Az építési és bontási hulladékot is be lehetne gyűjteni, műanyaghulladékból kis beruházással új termékeket lehetne előállítani - mondott példákat, s azt kérdezte az ellenzéki képviselő, mikor következik be a fordulat. Illés Zoltán egyetértett az elmondottakkal. Az államtitkár szerint az előző kormányok idején semmi nem történt e téren. Szükség van új hulladékgazdálkodási törvényre, ez most tárcaközi egyeztetésen van - jelezte. Szólt arról is, hogy a jövő évre vonatkozó gyűjtési és hulladékhasznosítási terv elkészült, és 2013.december 12-ig a nemzeti hulladék-megelőzési programot is elkészítik.

Az önkormányzati vagyon sorsáról, a katasztrófavédelemről és az eváról is kérdeztek a képviselők a parlamentben, az interpellációk során.

MSZP: mi lesz az önkormányzati kórházak sorsa

Kovács Tibor (MSZP) arra utalt, hogy a parlament múlt héten döntött a korábban önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi intézmények állami tulajdonba vételéről. A politikus azt akarta megtudni, hogy a kormány mit szeretne tenni ezekkel az intézményekkel. Megjegyezte azt is, hogy az elfogadott módosító indítványokból kiderül, kirúgják az intézmények vezető tisztségviselőit is, miközben csak a dolgozók egy részét veszik át. A képviselő egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy hány kórházat akarnak jövőre bezárni, illetve, hogy mitől lesz az új rendszer költséghatékonyabb. Szócska Miklós államtitkár azt felelte, most folynak és március végére fejeződnek be az arról szóló egyeztetések, hogy milyen típusú ellátásra van szükség ahhoz, hogy a lakossági szükségletekhez igazodó rendszer jöjjön létre. Hangsúlyozta, hogy a helyi döntéshozók bevonásával zajló konzultációk lezárása után minden kérdésre választ tudnak adni. Annyit viszont leszögezett, hogy nem a kórházak bezárásáról, hanem funkcióváltásról van szó.

A dunaszerdahelyi magyarverésről kérdezett a Jobbik

Szávay István (Jobbik) arra emlékeztetett, hogy 2008. november 1.-jén Dunaszerdahelyen a helyi DAC és a pozsonyi Slovan Bratislava mérkőzésén a szlovák rendőrök megverték a helyi csapat szurkolóit, köztük Magyarországról érkezett drukkereket is. Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a rendkívül durva rendőri beavatkozásnak máig tisztázatlan a háttere. Hangot adott annak a véleményének is, hogy a szlovák félben továbbra sincsen meg a szándék és az akarat az incidens tisztázására. Emlékeztetett arra, hogy a rendőri atrocitás a Fico-Slota kormány nevéhez fűződik, de időközben Szlovákiában is kormányváltás történt. Az új magyar és szlovák miniszterelnökök 2010 nyarán megállapodtak abban, hogy a felek az ügyet az illetékes szervek egyeztetésére bízzák.

Fidesz: milyen katasztrófavédelmi tapasztalatokat gyűjtött a kormányzat

Borbély Lénárd (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy milyen tapasztalatokat sikerült szerezni a katasztrófavédelemről szóló jogszabály bevezetése óta. Egyúttal rákérdezett, hogy hogyan értékelik az országos katasztrófavédelmi gyakorlat eredményét. Tállai András államtitkár válaszként arról beszélt, hogy a kolontári vörösiszap-ömlés után feldolgozták a megelőzési, védekezési és helyreállítási tapasztalatokat és ezek bekerültek az új jogszabályokba. Kiemelkedően fontos nóvumnak nevezte, hogy a törvény integrálta a korábban önálló polgári védelmi, tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kérdésköröket. Hozzátette, hogy emellett kidolgozták a végrehajtást biztosító kormányrendeleteket és miniszteri rendeleteket, amelyek az év elején lépnek hatályba.

LMP: az állam felélheti az önkormányzati vagyont

Szilágyi Péter (LMP) arról a gyanújukról beszélt, hogy az állam fel akarja élni az önkormányzati vagyont, miközben azzal párhuzamosan bezárják azokat az intézményeket, amelyeket feleslegesnek ítélnek. Szabó Erika államtitkár megalapozatlannak nevezte a kérdésben foglalt gyanút. Elmondta hogy most készítik elő a vagyontörvényt amelynek rendelkezései az állami tulajdonba vett vagyontárgyak esetében irányadóak lesznek. Hangsúlyozta, hogy sem privatizációról, sem államosításról nincsen szó.

A NIBEK-et bírálta az MSZP

Harangozó Tamás (MSZP) a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) tervezett felállítását úgy értékelte, hogy a kormányzat a XXI. századi technológiákat kihasználva akar egy új "Nagy Testvért" létrehozni. Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszként hangsúlyozta, hogy a NIBEK nem végezhet titkos információgyűjtést, jogszerű működését pedig az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának ellenőrzési joga is garantálja.

MSZP: mi alapján tartották meg az evát?

Lampert Mónika (MSZP) azt akarta megtudni, hogy mit tartalmaz az a hatástanulmány, amely alapján a kormányzati oldal az eva megtartásáról döntött. Egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy azt miért nem lehet nyilvánosságra hozni. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, a frakcióval folytatott egyeztetések során a kormányzat elfogadta azt az álláspontot, hogy nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni egy széles körűen elterjedt adózási módot. Hozzátette, a nemzetgazdasági tárca fenntartja azt az álláspontját, hogy az eva nem ösztönzi kellően a beruházásokat és nem kedvez a foglalkoztatásnak sem.

Az ország gazdasági helyzetéről, a miniszterelnök nyugdíjasokhoz írt leveléről, és a Budapest II. kerületi időközi választás eredményéről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés ülésén.

KDNP: a politikai osztálynak egységesen kell fellépni

A kereszténydemokrata Harrach Péter a Moody's leminősítésével kapcsolatban tette fel a kérdést: indokolt volt-e a hitelminősítő döntése. Hozzátette: a kormány által a gazdaság rendbetételére használt eszközök egy része kiválthatta a bankok ellenállását. Harrach Péter az ellenzéki pártoknak is feltette a kérdést: miért nem gyakorolják a közös nemzeti felelősséget. Mint mondta, ilyenkor az összes pártnak egységesen kellene fellépnie. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt emelte ki, hogy a kormánynak folytatnia kell a megkezdett szerkezeti átalakításokat. Ennek fontos területei között említette az egészségügyet, az oktatást, az önkormányzatokat vagy az adórendszert. Felhívta a figyelmet arra is, hogy két másik jelentős hitelminősítő elismerte az ország deficitcsökkentési lépéseit, és azt is, hogy a nehézségek jórészt a külső tényezők romlásával magyarázható.

MSZP: Orbán Viktornak inkább lemondólevelet kellene írnia

A szocialista Lukács Zoltán a miniszterelnök nyugdíjasokhoz írt levelét bírálta, amelyben Orbán Viktor garantálta a nyugdíjak értékállóságát. A politikus szerint azonban ez eddig sem valósult meg, példaként hozta azokat az áremeléseket, amelyek leginkább az idősebbeket sújtják. A többi közt azt kifogásolta, hogy a levél kiküldésének 170 millió forintos költségét a nyugdíjkassza állta, és azt is, hogy a korrekció megállapításakor nem a nyugdíjas fogyasztói kosárral számoltak. Úgy vélte: a miniszterelnöknek és a nemzetgazdasági miniszternek inkább lemondólevelet kellene küldenie a nyugdíjasoknak. Nem kerülhetők meg a strukturális átalakítások - hangsúlyozta válaszában Soltész Miklós államtitkár. Hozzátette: az idősek minden évben megkapják a nekik járó nyugdíjkorrekciót, még az előző kormány által szabályozott elvek alapján. Beszámolt arról is, hogy januárban 4,2 százalékos emelésre számíthatnak az idősek, amelynél a novemberi emelés mértékét is figyelembe veszi a nyugdíjkassza. Soltész Miklós emellett azt is kifogásolta, hogy a szocialista kormány a távozása előtt számos képviselőjének tette lehetővé a korhatár előtti nyugdíjba vonulást.

Jobbik: a kormány az IMF 2008-as elvárásait hajtja végre

Balczó Zoltán (Jobbik) szerint a Széll Kálmán Tervbe foglalt intézkedések az IMF 2008-as elvárásain alapulnak. Szerinte azonban ideje lenne a valódi gazdasági szabadságharc elkezdésének, amely segíti a kis- és közepes vállalkozásokat. Mint mondta, nem az államadósságot kellene csökkenteni, hanem a belső fogyasztást emelni, az IMF-fel pedig arról kellene tárgyalni: hogyan kerülje el az ország, hogy olyan helyzetbe kerüljön, mint Görögország. A képviselő ehhez átütemezné az ország hiteleit. Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: a gazdasági szabadságharc azt jelenti, hogy a kormány és az Országgyűlés maga hozza meg a döntést arról, hogyan kívánja megoldani az előző kormány által előidézett problémákat. Felhívta a figyelmet a gazdaságpolitika eredményeire, és arra is, hogy Európa egyre mélyülő válságba kerül. Mint mondta, a legtöbb ország kialakított magának védőhálókat, erre Magyarországnak is szüksége van.

Fidesz: a választók megértették, hogy meg kell őrizni az egységet

Kósa Lajos (Fidesz) a hétvégi budapesti, II. kerületi időközi választás eredményét ismertette, ahol a Fidesz-KDNP jelölje, Láng Zsolt szerzett országgyűlési mandátumot. Beszámolóját hosszú taps követte. Mint mondta, a fideszes jelölt a balliberális oldal politikai hadjárata ellenére nyerte meg a választást. Szerinte az eredmény annak köszönhető, hogy a választók megértették: stabil politikai vezetés szükséges az ország jelenlegi problémáinak megoldásához. Példaként említett olyan országokat, amelyek vezetése kevésbé erős, szerinte ezekben a védekezés is nehezebb feladat.