A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról

A KDNP-s Michl József köznevelési törvényt módosító javaslatának fontos eleme, hogy lehetővé teszi a 27 fős maximális osztálylétszám felemelését 32 főre. Az egyházi fenntartású iskolákban – bizonyos feltételek mellett – az etika tantárgyat hittan válthatná ki, és lehetővé válna a köznevelésben 10 éves kor alatt is a kollégiumi felvétel.

A problémát a vita során alapvetően az okozta, hogy az új köznevelési törvény másként határozza meg a tankötelezettség alsó korhatárát, mint a régi közoktatási törvény. Míg korábban csak annak a gyereknek volt kötelező első osztályba menni, aki az adott év május 31-ig betöltötte a hatodik évét, jelenleg már augusztus 31. a határnap, vagyis az aznap hatéves gyerek is tankötelesnek számít. A három hónapos különbség miatt pedig átlagosan 25 százalékkal nő meg az első osztályba lépő gyermekek száma.

A törvénybe az oktatási bizottság javaslatára bekerült az is, hogy ha a mindennapos testnevelés feltételei nem adottak, akkor hetente egyszer legfeljebb két testnevelésórát összevonva lehet megtartania a mindennapos testnevelés feltételei nem adottak, akkor hetente egyszer legfeljebb két testnevelésórát összevonva lehet megtartani.

A jogszabályváltozás további érdekessége, hogy korábban az iskola vezetője volt hivatott arról dönteni – az óvoda véleménye alapján –, hogy iskolaérett-e egy hatéves gyermek, az új törvény szerint viszont erről már az óvoda vezetője dönt. Ez látszólag formaság, de nagy jelentősége lehet, hiszen jövőre már minden hároméves gyereknek kötelező lesz óvodába járnia, így az óvodáknak érdekük lehet, hogy igyekezzenek felszabadítani a férőhelyeket.

Az Országgyűlés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítását 223 igennel, 14 nem ellenében, 7 tartózkodás kíséretében elfogadta. 

A rezsicsökkentések végrehajtásáról

A törvényjavaslat fontos célja a lakosság életszínvonalának javítása, illetve annak biztosítása, hogy az emberek a rendelkezésre álló jövedelmek minél nagyobb részével szabadon gazdálkodhassanak. A lakossági terhek csökkentése, a jövedelmek felhasználásának szabadsága, a létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási tételek árának csökkentése egyértelmű és határozott társadalmi igény.

Az Országgyűlés e törvény révén biztosítani kívánja az indokolatlanul magas lakossági terhek mérséklését. Egyebek mellett rögzíti, hogy a szolgáltatók nem háríthatják át a fogyasztókra a különadókat, július 1-jével a vízszolgáltatás, a szemétszállítás és a  lakossági-gáz területén is bevezeti a 10 százalékos csökkentést, és 2014-ig be is fagyasztja az árakat.

A jogszabály tájékoztatási kötelezettséget is előír a szolgáltató szervezetek számára, hogy mennyiben tettek eleget a rezsicsökkentés előírásainak. A számla kiküldésével egyidejűleg kötelesek tájékoztatást is nyújtani a lakossági felhasználók részére.

Az Országgyűlés a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot 317 igennel, 19 nem kíséretében, tartózkodók nélkül elfogadta.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI törvény módosítása szerint „a tisztségviselő azonos agrárkamarai szervezeten belül egyidejűleg csak egy agrárkamarai tisztséget tölthet be. A területi szervezet elnöke nem lehet egyidejűleg az országos szervezet főigazgatója.”

Az Országgyűlés a törvénymódosítást 244 igennel, 100 nem kíséretében, tartózkodók nélkül elfogadta. 

Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosának a Tobin-ügyben tett lépéseivel kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés

A kormány arra kérte az Országgyűlést, hogy foglaljon állást Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosának a Tobin-ügyben ügyben tanúsított Magyarországot sértő megnyilvánulásával kapcsolatban.

A magyar kormánnyal számos ügyben vitában álló Reding március 9-én a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent interjúban azt mondta: „személy szerint nem csodálkozik azon, hogy az ír Legfelsőbb Bíróság nem hajlandó kiadni a 2000-ben két gyereket halálra gázoló Francis Tobint, mivel Magyarország számos olyan határozatot fogadott el, amelyek kérdéseket vetnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.”

Az Országgyűlési határozat hangsúlyozza: elfogadhatatlan, hogy az EU-ban egy jogerősen elítélt személy elkerülje büntetést azáltal, hogy „az állampolgársága szerinti európai uniós tagállam nem hajtja végre a másik európai uniós tagállamban hozott jogerős bírósági ítéletet”.  Elfogadhatatlan, hogy Viviane Reding „igazolhatónak tartja az elítélt személy állampolgársága szerinti európai uniós tagállam uniós alapelvet sértő eljárását tényekkel alá nem támasztott politikai vélekedése alapján”. Felhívja Viviane Reding  figyelmét arra, hogy tisztségéből származó kötelezettségeinek eleget téve tegyen meg mindent, hogy az Európai Unióban megvalósuljon az igazságügyi együttműködés, ideértve a bírósági ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását.

Az Országgyűlés 277 igennel, 53 nem ellenében, 7 tartózkodás kíséretében fogadta el  a Viviane Redinget, az Európai Bizottság alelnökét elmarasztaló határozatot, az úgy nevezett Tobin-ügyben játszott szerepe miatt.

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról

Az indítvány indoklása szerint Győr város átmenő forgalmának csökkentése, belső úthálózatának tehermentesítése, a város keleti részén létesült logisztikai park, valamint a 2014-2020 európai uniós programozási időszak fejlesztései érdekében szükséges a város északkeleti részén tervezett ún. „nagy elkerülő út” megvalósítása. A nyomvonal, mint országos főúti elem szerepel a gyorsforgalmi és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló kormányhatározatban, 2011-2016 . évek közötti megvalósítással.

A tervezett elkerülő főutat a hatályos, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi törvény nem tartalmazza. A beruházás sürgősségére tekintettel vált szükségessé az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény soron kívüli módosítása. Lehetővé teszi, hogy a területrendezési hatósági eljárás során beilleszthesse az Országos Területrendezési Tervbe, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekbe az ún. „nagy elkerülő út” megvalósítását.

Az Országgyűlés a törvénymódosítást 211 igennel, 23 nem, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról

A módosítást a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának követelménye, valamint a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adattá minősítése vezérli.  Az új szabályok szerint a magánszférának azon szereplői is, akik az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesítettek, kötelesek a kezelésükben lévő közérdekből nyilvános adatok megismerését lehetővé tenni, az adatigényléseket teljesíteni.

Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét a törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. 

Közérdekből nyilvános adatnak nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintőjuttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat.  A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a védett ismerethez - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

Az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező  szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggően - erre irányuló igény esetén  - bárki számára tájékoztatást adni. Ha a tájékoztatásra kötelezett a tájékoztatást megtagadja, a tájékoztatást igénylő a tájékoztatásra kötelezett felett törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárását kezdeményezheti.

A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog alapvető célja a közfeladatot ellátó szervek működésének, a nemzeti vagyonnal, a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának biztosítása, ily módon a nyilvánosság általi ellenőrzés megteremtése, “amely azonban nem feltétlenül azonos az ellenőrző vagy felügyeleti szerv általi ellenőrzés módjával, terjedelmével és mélységével, különösen, ha az adatigénylés ellentétes az eredeti jogalkotói szándékkal, esetleg más alkotmányos alapjogba ütközik”.  Éppen ezért az új szabályozás kimondja, hogy “a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést.”

Az Országgyűlés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítását 238 igennel, 69 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.