A képviselői pénzbírságot tiszteletdíj-csökkentésre változtató javaslat általános vitájával, majd korábban tárgyalni kezdett javaslatok részletes vitáival ért véget az Országgyűlés e heti második ülése.

Halgazdálkodási törvény

Baráth Zsolt (Jobbik) a vitában a tavaszi halászati tilalom bevezetését szorgalmazta, álláspontja szerint a szaporodási időszakban a tevékenységnek semmi keresnivalója nincs a természetes vizeken. Javasolta továbbá azt is, hogy az állami horgászjegy díjának megváltása alól ne a 70 év felettiek, hanem a nyugdíjkorhatárt elérők mentesüljenek.

A korhatár csökkentésével egyetértett Gőgös Zoltán (MSZP) is, emellett arról beszélt: a horgászvizsga érvényességét nem tartja indokoltnak megszüntetni, a turistajegy kiadását viszont fajta- és szabályismereti vizsgához kötné.

Tapolczai Gergely (Fidesz) azt kezdeményezte, hogy az állami horgászjegy díját a mozgáskorlátozottaknak és a hallássérülteknek se kelljen megfizetniük.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta: a jogszabály kapcsán többé-kevésbé konszenzus alakult ki, és az összességében számos új lehetőséget nyújt a horgásztársadalomnak.

Pénzbírság helyett csökkenthetik a képviselők fizetését

Rubovszky György, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke ismertette azokat a törvénymódosításokat, amelyek eredményeképpen pénzbírság helyett havi tiszteletdíjuk csökkentésével szankcionálhatnák az ülést a házelnök szerint megzavaró képviselőket. A kormánypárti politikus a vitában úgy fogalmazott, a tiszteletdíj csökkentése a fegyelmezetlen és rendetlen képviselőket sújthatja.

Ezt megelőzően több ellenzéki képviselő is egybehangzóan bírálta a házelnöki bírság intézményét. A szocialista Józsa István, a jobbikos Novák Előd és a független Szilágyi Péter is alkotmányellenesnek nevezte a képviselők bírságolását, mivel azzal szemben nem kérhetnek jogorvoslatot, sőt még csak fel sem szólalhatnak az erről szóló döntés elfogadása előtt.   

Részletes viták

Az ülésnap végén hat korábban tárgyalni kezdett javaslat részletes vitáját is lebonyolította a parlament. Az előterjesztések többségében nem alakult ki komoly vita, a képviselők jórészt korábban ismertetett javaslataikat mutatták be, például a kormány aktuális egészségügyi és oktatásügyi módosításai kapcsán.

A Margitszigetet a XIII. kerülettől a főváros irányítása alá helyező javaslat részletes vitájában Szilágyi György (Jobbik) támogatható elképzelésnek nevezte a lépést, és azt kezdeményezte, hogy a turisztikai fejlesztések érdekében a Margitsziget mellett az Óbudai-sziget, vagyis a Hajógyári-sziget is kerüljön a fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá.

Tóth József, a XIII. kerület szocialista polgármestere ugyanakkor durva közigazgatási beavatkozásnak nevezte a Margitsziget fővároshoz rendelését, és a rendelkezés visszavonását kérte a kormánytól.

Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára kiemelte, a törvénymódosítás csak a Margitsziget közvetlen irányításáról szól, és nincs szó más területekről, emellett visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az indítvány a kerületek megszüntetését célozza.

A rendészeti tárgyú jogszabályváltozások vitájában a jobbikos Staudt Gábor és Józsa István között alakult ki kisebb szóváltás azt követően, hogy előbbi képviselő a magyarországi menekültek számának csökkentése mellett érvelt, amit a szocialista politikus rasszistának, fajgyűlölőnek minősített.

Az ülést az esti órákban felváltva vezető Balczó Zoltán és Lezsák Sándor valamennyi vitát lezárta.

Napirend után három kormánypárti képviselő szólalt fel: Csóti György (Fidesz) a horvátországi magyar kisebbségnek kért nagyobb támogatást a zágrábi kormánytól, míg frakciótársa, Horváth János, a Ház korelnöke Illyés Gyula Szekszárd felé című versét olvasta fel, a kereszténydemokrata Pálffy István pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a számok alapján Magyarországnak biztosan ki kell kerülnie az uniós túlzottdeficit-eljárás alól.

Lezsák Sándor ezt követően lezárta az ülésnapot, a parlament szerda reggel folytatja munkáját.

Több mint négy órán keresztül beszéltek a képviselők a tavaly októberben tárgyalni kezdett új földtörvény módosító javaslatairól kedden délután a parlamentben.

Vita az új földtörvényről

A részletes vita végéhez közeledve Bencsik János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi birtokszerkezet rögzítése a túlnyomó többségben külföldi tulajdonban lévő mezőgazdaságiüzem-tulajdonosokat hozza helyzetbe.

Magyar Zoltán (Jobbik) úgy vélte: a jogszabály nem ad védelmet a spekulációs célú földvásárlókkal szemben a lakcím előírásával, szerinte az érdekelt külföldiek már rég bejelentkeztek Magyarországon.

Szabó Rebeka független képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy – mint fogalmazott – egy mezőgazdasági bizottsági módosító indítvánnyal írták át a jogszabályt. Bírálta azt is, hogy a javaslatból kivették a foglalkoztatási kötelezettséget, mert az szerinte a mezőgazdasági feketemunka kifehérítését szolgálata volna.

Gőgös Zoltán szocialista képviselő is úgy látta, hogy a jogszabály elbocsátásokat eredményez majd a mezőgazdaságban. Elmondta azt is: az állattartást csak közösségi módon tudja elképzelni a falvakban, és hangsúlyozta, Franciaországban például tízszeres illetéket fizet az, aki nem saját maga műveli a földet, míg a fiatalok illetékmentességet kapnak. Szerinte érdemes lenne ezeket a szabályokat is átvenni.

Hanó Miklós (Fidesz) úgy vélte: a hazai gazdákat be kell vonni a feldolgozóiparba is, hogy tőkeerőssé válhassanak. Turi-Kovács Géza (Fidesz) hangsúlyozta: ami nem szerepel a jogszabályban, annak benne kell majd lenni az üzemtörvényben. Fontosnak tartotta, hogy készüljön egy nyilvántartás a tulajdoni viszonyokról, önkéntes de kötelező földbevallás alapján. Azt mondta: e nélkül nem lehet szabályozni a kérdést. Ángyán József (Fidesz) a családi gazdaságok szerepét hangsúlyozta.    

Győrffy Balázs (Fidesz) közölte: a helyi közösségek kezébe óriási erőt ad, hogy a földbizottságoknak vétójoguk van, az aprófalvas térségben azonban nem életszerű ilyen bizottságokat fenntartani – mondta.

Szabó Rebeka független képviselő azt kérdezte, hogy a földbizottságoknak valóban nincs a hosszú távú haszonbérleteknél vétójoga, és ha igen miért van ez így.

Ángyán József szintén azt mondta, valóban érthetetlen, hogy a földbérletekhez nincs hozzászólási joga a helyieknek. Régen az is szerepelt a szabályozásban, hogy egy érdekeltség 25 százaléknál többet nem szerezhet meg egy településen, ez most eltűnik a tervezetből – jegyezte meg.   

Miért tűnt el generálisan a foglakoztatás? – tett fel egy újabb kérdést, majd a kormány vidékstratégiáját említette. Hozzátette: a birtokmaximum ugyan 1200-ról 1800 hektárra nő, de a családi „összeszámítás” valóban eltűnik?

Vágó Sebestyén (Jobbik) szerint az, hogy valaki életvitelszerűen hol tartózkodik, „nagyon gumi meghatározás”, amit nagyon nehéz ellenőrizni. Megjegyezte: nehéz lesz ellenőrizni, nem külföldi spekulánsok által szerzett földekről van-e szó.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta: szomorúan tapasztalja, hogy a törvényről és annak fő szempontjairól kevés hangzott el a vitában. Szabó Rebekának javasolta, hogy járjon be a parlamentbe, ő hétfőn már válaszolt a feltett kérdésekre.

Varga Géza (Jobbik) szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy sehol nincs leírva a helyi földbizottságok vétójoga. Aggályos az is, hogy a településen a jogi személyiségek körébe ki tartozik valójában. Szerinte annak kellene ide tartoznia, aki a helyi gazdaság szereplője.

Frakciótársa, Kiss Sándor (Jobbik) közölte, a törvény nem rendelkezik arról, kik lesznek a bizottságok tagjai. Hozzátette: attól tart, hogy nem lesz objektív a tagok kiválasztása, és ez visszaélésekre ad lehetőséget.

Örvendi László (Fidesz) azt mondta, hogy a földtörvény szigorúbban foglalkozik a földek forgalmával és használatával, mint a korábbi jogszabályok. Eddig a földhivatalok ellenőrizték a jogszabályban leírtak betartását, most viszont megjelenik a helyi földbizottság és a mezőgazdasági igazgatási szerv is. Az előbbit a helyi gazdálkodói közösség fogja megválasztani és rendkívül fontos feladata lesz – jelentette ki. A földbizottság tagjai nem vehetnek részt saját és hozzátartozóik ügyeinek tárgyalásán – hívta fel a figyelmet.

A részletes vita végén Budai Gyula mondott zárszót a kormány nevében. A kabinet képviselője élesen bírálta az ellenzéki képviselőket, amiért szerinte szakmaiatlan felszólalásaikban politikai és személyes vádaskodást folytattak. Budai Gyula arra kért mindenkit, adjon esélyt az új földtörvénynek, hiszen az a magyarországi agrárium érdekeit szolgálja majd.

Az ülést vezető Latorcai János lezárta a tavaly júliusban benyújtott, majd októberben tárgyalni kezdett javaslat részletes vitáját. Az Országgyűlés így várhatóan következő ülésén dönthet az előterjesztéshez benyújtott több mint kétszáz módosító javaslatról, köztük a parlament mezőgazdasági bizottságának azon változtatásairól, amelyek nagy terjedelemben újraírják a kormány eredeti elképzeléseit.

A hulladékgazdálkodási törvény általános vitája után a tavaly júliusban benyújtott új földtörvény részletes vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése. A javaslatot több alkalommal bíráló fideszes Ángyán József azt vetette fel, hogy a mezőgazdasági bizottság módosító javaslata teljesen átírta az eredeti előterjesztést, ezért az lenne a tisztességes megoldás, ha új általános vitát tartanának.

Hulladékgazdálkodási törvény

Varga Zoltán (MSZP) arról beszélt:  nem igaz, hogy szinte minden önkormányzatnál privatizálták ezt a közszolgáltatást. Kiemelte azt is, hogy sok vidéki településen jelenleg is gondot okoz a szelektív hulladék gyűjtésével és kezelésével, így a kormányzatnak ezt a problémát is kezelnie kellene.

Illés Zoltán a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte a hozzászólásokat. Úgy fogalmazott: „az a sok gyalázat, ami 2010 előtt történt, az eredményezte, hogy igenis az emberek bizalmából, a hazát szolgálva szakmaisággal is és ugyanakkor politikai eltökéltséggel is újrarendezzük a dolgokat pontosan a közszolgáltatás területén a hulladékgazdálkodásban” azért, hogy az emberek érdeke érvényesüljön. Ezt pedig szerinte az állam jeleníti meg, mert az állam is lehet jó gazda és tudja úgy a szakmaiságot megvalósítani, hogy az a nemzet érdekét szolgálja. Leszögezte: a munkának lesz folytatása, hogy „a teljes rendszer ebben az időszakban kiépüljön”.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát elnapolta.

Földtörvény

Ángyán, Bencsik: teljesen átírta a javaslatot a mezőgazdasági bizottság módosítója

A fideszes Ángyán József és Bencsik János egyaránt arra hívták a fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági bizottság földtörvényhez benyújtott módosító javaslata „zárójelbe teszi” a kormány eredeti előterjesztését. Ángyán József, volt agárügyi államtitkár, aki az elmúlt időszakban többször is a bírálta a javaslatot, azt mondta: meglepetten szembesültek azzal, hogy a kormány által összeállított, de bizottsági módosítónak nevezett anyaggal, egy teljesen új földtörvény került be az Országgyűlés elé, ezért az egyetlen tisztességes megoldásnak azt tartotta, ha a kormány visszavonja az eredeti javaslatot és újra kezdik az általános vitát.

Elképesztőnek nevezte, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén a kormány a bizottsági módosítón kívül nem támogatott egyetlen más módosító javaslatot sem, a testület elnöke pedig a több mint 200 előterjesztést együtt tette fel szavazásra. Azt is felvetette, hogy az eredeti szöveghez nincs értelme kapcsolódó módosító indítványt benyújtani, de kérdés, hogy a bizottsági módosítóhoz a házszabály szerint lehet-e. Az elnöklő Lezsák Sándor erre reagálva jelezte: a módosítókhoz lehet beadni a kapcsolódó módosító indítványokat.

Ángyán József felhívta a figyelmet arra: a törvényjavaslat deklarálja, hogy a nagy érdekcsoportok kikerülnek a szabályozás alól, ugyanakkor még nem ismerik az integrált mezőgazdaság-szervezésről szóló normaszöveget.   

Később, több felszólalásában a képviselő a helybeliség kérdését vetette fel, szerinte ugyanis lehetőség lesz arra, hogy egy cég áttegye üzemközpontját, az így áttelepült vállalkozások pedig jogosultak lesznek 20 km-es körzetben a földekre. Mint mondta, ez volt az egyik botrányköve az állami földbérleti pályázatoknak is. A kormány azt mondja, hogy a kis-közepes családi gazdaságok irányába akarja átalakítani a birtokstruktúrát, de hogy vihető ez keresztül, ha a 15-20 évre megkötött földbérleti szerződések érinthetetlenek, és ezeket zömében tőkés társaságok, nagy magángazdaságok használják – tette fel a kérdést.

MSZP: a kísérőtörvények nélkül értelmezhetetlen a javaslat

Gőgös Zoltán (MSZP) úgy vélte, a kísérőtörvények – az üzemszabályozási és az integrációs törvény – nélkül értelmezhetetlen és nem igazán tárgyalható a földtörvényről szóló javaslat, amit ezért vissza kellene vonni. A képviselő példa nélkülinek tartotta, hogy a mezőgazdasági bizottság módosítójával új törvényt alkottak.   

Fidesz: a tulajdonjogra vonatkozó törvényt időben el kell fogadni

Turi-Kovács Béla (Fidesz)azt mondta: a kisgazdák alapállása szerint egyetlen földforgalmi törvénnyel nem lehet elindítani az agrárreformot. Hangsúlyozta: az üzemtörvénynek, a földtörvénynek, az integrációról szóló törvénynek és a mezőgazdasági társas gazdaságokról szóló törvénynek egy kódexben kell megjelennie, de most azért támogatja, hogy a földforgalmi törvényt külön tárgyalják, mert szorít a határidő, a tulajdonjogra vonatkozó szabályokat el kell tudni fogadni kellő időben, hogy megvédjék a magyar termőföldet.

Jobbik: a kormány a nagyobb gazdaságok felé nyitja a terepet

Varga Géza (Jobbik) szintén méltatlannak tartotta a javaslat előterjesztésének folyamatát, frakciótársa Magyar Zoltán pedig arra kérte a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárát, hogy kapcsolódjon be a vitába. Varga Géza szerint a kormány a javaslattal a nagyobb gazdaságok felé nyitja a terepet.

Képviselői hozzászólásokkal folytatódott a hulladékgazdálkodási törvény általános vitája kedden az Országgyűlésben.

Illés Zoltán: volt egyeztetés a szakmai szervezetekkel

Illés Zoltán felszólalásában a vezérszónoki beszédekre reagálva badarságnak, butaságnak és szakmaiatlanságnak nevezte a Jobbik álláspontját, amely szerinte a hulladékégetést szorgalmazná. Hangsúlyozta azt is, számos egyeztetés zajlott a szakmai képviseletekkel, amelyeken kiderült, hogy számtalan esetben nincs egyetértés a szakmán belül sem. A környezetügyért felelős államtitkár élesen bírálta az ellenzéki képviselők felszólalásait és a kialakult helyzetet is, valamint kiállt a törvényjavaslat mellett.

Kitért arra is: „a konténerek nem emelhetők az égig, az igazi szelektivitás az ajtótól-ajtóig tud megvalósulni”, és aki azt állítja, hogy a szelektív hulladékgyűjtés kevesebbe kerül, mint az ömlesztett leöntés, „az hazudik”. Utalva az esetleges szárazságra feltette a kérdést: ha nincs víz, a vízlépcső mit csinál?

Fidesz: a regionális rendszerek nem váltották be a reményeket

Schmidt Csaba a javaslattal összefüggésben kiemelte: súlyos problémát jelent a hulladék kezelése, és a regionális rendszerek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

A fideszes politikus hozzátette: van olyan település, amely a Duna mentén helyezkedik el, és mégis olyan társuláshoz csatlakozott, amelynek központja Várpalotánál van. Ezért nem a településeket hibáztatta, azt mondta, nem volt központi irányítás, hogyan kell megszervezni a hulladékgazdálkodást. Utalva a korábbi jobbikos hozzászólásra leszögezte: tudomásul kell venni, hogy a magyar emberek azt mondják, elsődleges az egészségük. A törvény olyan szabályozási rendszert alakít ki, amelynek segítségével az érintettek környezetkímélő megoldásra ösztönzik a szolgáltatókat. Megjegyezte: ma még nincs érvényben a törvénynek az a pontja, amely rögzíti, hogy 2014-től nonprofit formában látható el a közszolgáltatás. Semmiféle profit megszerzésére nem lesz mód azonban ezután sem, ha ilyen adódna, azt vissza kell forgatni e területre – jelezte.

Államtitkári és képviselői hozzászólások

Illés Zoltán azt mondta a jobbikos Kepli Lajosnak, hogy „az égetőlobbi szekerét tolja”. Az államtitkár szerint a hulladékégető ugyanúgy generálja a hulladékot, mint a szemétlerakó. Németország és Svédország feleslegesen megépítette az ilyen égetőket, ott állnak feleslegesen, Németországban magát a lerakást pedig betiltották – jegyezte meg. Azt mondta, „érdekellentétben vannak a lerakással”, ezért van a lerakási járadék.

Kepli Lajos  úgy reagált, hogy akárhányszor olyan megoldást vetnek fel, amely akár a jelenlegi, akár a korábbi kormányok érdekeivel ellenkezik, az a vád éri őket, hogy valamely lobbi érdekét képviselik. Higgyék el, nincs így – fogalmazott. Egy hulladéklerakót nem lehet másra használni, mint lerakásra, az mindig igényli a hulladékot – fejtette ki.

Varga Zoltán (MSZP) kiemelte: az elmúlt időszakban a jelenlegi kormánypártok voltak azok, amelyek ahelyett, hogy önkormányzati ügyekben segítették volna a kormányzást, minden lépést megakadályoztak, még akkor is, ha előre vitte volna a társulások ügyét.

Az LMP-ben politizáló független Szél Bernadett szerint a javaslatban megalkotott minősítési rendszer nem szolgálja a kitűzött célokat, viszont növeli a bürokráciát és az adminisztrációra szánt költséget. Kiemelte: lehet, hogy egy közszolgáltató szervezet megkapja a legjobb minősítést, de az alvállalkozókkal szemben nincsen minőségi követelmény. Úgy vélte: a multik bent maradnak a rendszerben, csak a háttérben fognak a tevékenykedni. Szerinte végül mindig az emberek húzzák a rövidebbet, az ő rezsijük fog nőni. Hiányolta a hatástanulmányokat.    

A PM politikusa, a független Szilágyi László úgy vélte: a javaslat a piac újrafelosztása. „Itt a hulladékgazdálkodás elsimicskásítása történik” – fogalmazott. Felvetette: ha egy központi szerv mondja meg ki lehet szolgáltató, és egy másik szerv határozza meg, hogy mennyi a díj, akkor kérdés, hogy mennyi mozgástere marad a felelősséggel bíró önkormányzatnak. A képviselő túlterjeszkedésnek tartotta ezt a fajta állami szerepvállalást, amely szerinte kiiktat minden kontrollmechanizmust.

Illés Zoltán szakállamtitkár úgy reagált: a minősítés tekintetében szükség van az adminisztrációs kötelezettségekre, mert ezt másképpen nem lehet megcsinálni. Azt is hangsúlyozta: igenis az állam akarja megmondani, ki végezhet közszolgáltatást. Hozzátette: nem kellett volna 1990-től privatizálni ezt a területet, most viszont visszaállítják azt a rendet, amelyben hatékonyság, költségtakarékosság és környezettudatosság van. Szerinte a közszolgáltatásban, ahogy nyugaton, úgy Magyarországon sincs helye a piacnak, a versenynek és a profitnak.

Hosszas kétperces felszólalásokból álló éles vita alakult ki Szilágyi László egy felvetése alapján, hogy miért rúgták ki a minisztériumi szakembergárdát. Illés Zoltán erre reagálva azt mondta: valóban mindenkit kirúgott, akik csalárd módon, szakmaiatlanul, törvénytelenül jártak el, akik síboltak. Szilágyi László szerint viszont meglett a következménye a szakemberek kirúgásának, hiszen olyan rossz törvényt fogadtak el, amit most öt hónappal a hatályba lépése után már korrigálni kell. Azt is felvetette: ha valóban csaló gazemberek dolgoztak a minisztériumban, akkor miért nem indult ellenük büntetőeljárás. Ezt vetette fel a jobbikos Kepli Lajos is, akinek a felszólalását Illés Zoltán úgy kommentálta: „nem csináljon úgy, mintha hülye lenne”. Az elnöklő Lezsák Sándor emiatt arra kérte az államtitkárt, vonja vissza ezt a kijelentését.

Az államtitkár úgy vélte, olyan dolgok történtek a minisztériumban, amelyek jogilag nem tetten érhetők, bíróság elé nem vihetők.

A hulladékgazdálkodási törvény általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése. Illés Zoltán államtitkár expozéjában leszögezte: korszakalkotó törvényjavaslatról van szó.

Kormány: korszakalkotó törvényjavaslat a hulladékgazdálkodási jogszabály módosítása

Illés Zoltán a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára előterjesztői expozéjában hangsúlyozta: a jövőben a szakmai szempontok mellett a hulladékgazdálkodási szolgáltatás biztonsága és minősége is hangsúlyos szerepet kap a szolgáltató kiválasztásánál és ehhez segítséget is kapnak az önkormányzatok.

Kiemelte: a törvényjavaslat „korszakalkotó”, hiszen a célja, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység során kerüljön előtérbe a hosszú távú fejlődés, az új technológiák felhasználása, a fenntartható fejlődés megvalósítása, a gazdasági és környezetvédelmi hatékonyság növelése, illetve a közszolgáltatók ösztönzése a minél magasabb szolgáltatási színvonal elérésére.

Ennek érdekében a szolgáltatókat három minősítési kategória (A-B-C) és három minősítési osztály (1-2-3) alapján rangsorolják. A kategóriák a hulladékkezelés komplexitását jelzik, az osztályok pedig a szolgáltatás minőségének javítását célzó funkciókat mutatják és ezek alapján az önkormányzatok könnyebben választhatnak magasabb szintű szolgáltatót, akiket viszont ösztönöznek a jobb szolgáltatás nyújtására - mondta Illés Zoltán.

Hozzátette: a javaslat egységes, differenciált, objektív felelősségi rendszert alkot meg és a javaslat elkészítését hosszú egyeztetés előzte meg. Hangsúlyozta: a legalacsonyabb minősítést bármely, jelenleg is hulladékgazdálkodást végző cég megkapja. Illés Zoltán kifejtette azt is: nem tart attól, hogy a törvényjavaslat hatására kivonulnak külföldi szolgáltatók Magyarországról és így gondot okozhat a szolgáltatások ellátása, mivel egy „500-600 milliárd forintos éves szintű üzletről van szó”.

Fidesz: hosszú távú gondolkodásra vall a koncepció

Sebestyén László (Fidesz) szerint a kormány előre felépített, átgondolt koncepció alapján halad afelé, hogy 2014-től átlátható ellenőrizhető, színvonalas szolgáltató rendszer működhessen Magyarországon. Kiemelte, hogy a javaslat szerint a szemétszállítással foglakozó cégeket egységesen kialakított feltételrendszer alapján minősítik majd, de az önkormányzatoknak nem a legmagasabb kategóriába sorolt céggel kell szerződést kötniük, hanem kiválaszthatják a helyi adottságoknak legmegfelelőbb vállalkozást. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Magyarországon a szemét 70 százaléka megy a lerakóba, addig ez az arány Ausztriában mindössze 3 százalék, Németországban 1 százalék.

A jelenlegi rendszert fenntarthatatlannak nevezte, szerinte ugyanakkor a javaslat olyan osztályozási rendszert alakít ki, ami arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy ne csak lerakókat építsenek, hanem válogassák szét és hasznosítsák újra a hulladékot.

Az MSZP nem támogatja a javaslatot

Szabó Imre (MSZP) azt mondta: a társadalmi egyeztetés, a szakmai megalapozottság és az előkészítés hiánya miatt az MSZP-frakció nem támogatja a javaslatot. Szerinte az államtitkár úgy beszélt a témáról, mintha az előző kormányzati ciklusban nem indultak volna programok a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, holott nem most kezdődött el egy korszak.

A képviselő indokolatlannak tartotta, hogy a javaslat szerint 2016-ig a cégek minősítését csak egy évre adják meg, ezért kérdéses, hogy tud tervezni 3-5-10 évre egy cég, és azt sem lehet tudni, hogy sikertelen újraminősítés esetén mi lesz a vállalati kötelezettségek és a befektetések sorsa. Úgy vélte, a kormánynak először a rendeleti oldalt kellett volna végiggondolnia, majd egy év tapasztalata alapján kellett volna módosítania a törvényt.

KDNP: változtatás nélkül nem emelhető a szelektív hulladékgyűjtés aránya

Nagy Andor, a KDNP nevében támogathatónak tartotta a javaslatot és arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nagyon alacsony, alig 10 százalék  a szelektív hulladékgyűjtés aránya, holott néhány éven belül ezt 50 százalékra kellene emelni, amit a rendszer megváltoztatása nélkül nem lehet elérni.

Nem tartotta helyesnek, hogy az országban településenként, éves szinten nagy különbségek vannak a szemétdíjban. Elmondta, hogy javaslat A-tól C-ig minősítené a cégeket, és 1-től 3-ig sorolná be a szolgáltatás minőségét, ugyanakkor a rendszer nagyon helyesen egy gazdálkodó szervezetet sem rekeszt ki a közszolgáltatás végzéséből, mert minden cég alanyi jogon megkaphatja a legalacsonyabb minősítést. Kiemelte azt is, hogy az előterjesztés eleget tesz a köztársasági elnök felvetésének és biztosítja a cégeket minősítő szervezet elleni jogorvoslat lehetőségét.

Jobbik: hibás hulladékgazdálkodási koncepció mentén dolgozik a kormány

Kepli Lajos, a Jobbik nevében a jelenlegi formájában nem támogatta a javaslatot, amely szerinte a hulladék törvény toldozásáról-foldozásáról szól. Úgy vélte: hibás hulladékgazdálkodási koncepció mentén dolgozik a kormány. Mint mondta, tavaly radikálisan megemelkedtek a szemétszállítási díjak, majd a kormány ehhez képest egy mindössze 10 százalékos rezsicsökkentésről döntött, miközben a szolgáltatás színvonala változatlan és a hulladék fő iránya a lerakó marad.

Kijelentette: a Jobbik teljesen más hulladékgazdálkodási koncepció mentén képzeli el a jövőt, és a lerakóról történő elteléssel a hulladékok energetikai célú hasznosítását, a hulladékkezelés és a távhő szolgáltatás összekapcsolását tűzi ki célul. Hangsúlyozta azt is: amíg a lerakási szemléletű hulladékgazdálkodás nem változik, addig minden rezsicsökkentési kísérlet erőtlen marad.

Az MSZP a minisztériumi zárolásokat kifogásolta, a KDNP a keresztények elleni atrocitásokról beszélt, a Jobbik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér magyar közösségi tulajdonba kerülése mellett emelt szót, a Fidesz pedig a kormány devizahitelesek érdekében tett lépéseit sorolta fel napirend előtt kedden az Országgyűlésben.

MSZP: a kormány végleges elvonásokkal foltozgatja a költségvetést   

Tukacs István (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány a költségvetést zárolásokkal, végleges elvonásokkal foltozgatja. Kifogásolta, hogy a 92 milliárd forint zárolásáról szóló kormánydöntés a jövő évre is szól, ami szerinte azt jelenti, hogy ezt a összeget véglegesen kivonják a költségvetésből. Szembetűnőnek nevezte, hogy az egészségügyet, az oktatást és a szociális ellátást felölelő Emberi Erőforrások Minisztériumát több mint 17 milliárd forintos elvonás érinti.   

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta: minden remény megvan arra, hogy a hiány 3 százalék alatt marad és a zárolásokra nem lesz szükség. Emlékeztetett arra, hogy tavaly is volt vita az Európai Unióval a hiánnyal kapcsolatban, Brüsszel nem hitte el, hogy három százalék alatt lesz a hiány, végül aztán mégis Magyarországnak lett igaza. Kitért arra is, hogy Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.   

KDNP: erősödik a keresztényeket érő diszkrimináció Európában

Stágel Bence (KDNP) arról beszélt, hogy a keresztényeket érő atrocitások, diszkriminációs folyamatok száma folyamatosan nő Európában, és ez együttes fellépést igényel az uniós intézmények részéről. Példaként említette, hogy számos kórházban a munkaviszony megszüntetésével jár, ha az orvosok vagy nővérek nem hajlandóak elvégezni vagy közreműködni abortusz végrehajtásában. Felháborítónak tartotta azt is, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság helyben hagyta a svéd bíróság döntését, amely elítélt négy, homoszexualitást kritizáló szórólapokat osztogató embert. Szerinte jogi nonszensz, hogy míg a keresztény tanítás kritizálása a szólásszabadsághoz tartozik – jogilag helyesen – ugyanakkor a homoszexualitásról szóló egyházi tanítás kifejtését vagy megvédését homofóbiának ítélik a nemzetközi jogvédő szervezetek.

Hölvényi György egyházügyi államtitkár azt mondta: valóban létezik a keresztények hátrányos megkülönböztetésének fogalma, de ezt nem szabad összetéveszteni a vallásüldözéssel. Az államtitkár fontosnak tartotta, hogy felhívják a figyelmet a hátrányos vallási megkülönböztetésre és jelezte, hogy a magyar kormány támogat minden olyan intézkedést, amely biztosítja az egyenlő bánásmódot minden vallási csoport számára, munkában, a civil- és a közéletben, itthon és Európában.

Jobbik: lesz-e magyar közösségi tulajdonú reptér?

Bertha Szilvia (Jobbik) azt kérte a kormányt, hogy valljon színt, lesz-e nemzeti légitársaság, illetve visszakerül-e a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér magyar közösségi tulajdonba. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány nem tesz eleget a Malév csődjét vizsgáló bizottság munkája alapján elfogadott országgyűlési határozatnak, ezzel szemben nemzeti légitársaságként kezeli és mindenben támogatja azt a Wizz Airt, amely nem fizet adót Magyarországon. 

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára jelezte: a Fidesz ellenzéki pártként is ellenezte, hogy korábbi MSZP-SZDSZ-kormány eladja a repteret és ezzel ma sem értenek egyet. A magyar kormány továbbra is alapvető feladatának tekinti, hogy nemzeti kompetenciába, magyar nemzeti közösségi tulajdonba visszaszerezze a repteret – jelentette ki.       

Fidesz: a kormány az emberek jelentős részét kiszabadította az adósságcsapdából

Puskás Imre (Fidesz) arról beszélt, a kormányváltás után tett intézkedésekkel ma már az emberek jelentős részét kiszabadították a devizahitelek adósságcsapdájából. Mint mondta, a kormányváltás után azonnal leállították a devizahitelezést, moratórium alá vonták a kényszerértékesítést, a végtörlesztés lehetőségével pedig 170 ezer családot segítettek, ami a devizahitelek 24 százalékát jelentette. Elmondta azt is, hogy a rögzített árfolyamon történő fizetéssel eddig 150 ezer devizahiteles élt, hétfőn pedig úgy döntött az Országgyűlés, hogy időkorlát nélkül lehet ehhez csatlakozni.

Fónagy János államtitkár válaszában szintén a kormány devizahitelesek érdekében tett lépéseit sorolta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az időkorlát eltörlésétől függetlenül érdemes minél előbb jelentkezni az árfolyamgát igénybevételére, tekintettel arra, hogy az árfolyamrögzítés záró időpontja 2017. június 30, így minél később köti meg az ügyfél a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szerződést, annál rövidebb ideig tart a rögzítés időtartama.