Hét parlamenti bizottság kapott zöld utat ahhoz, hogy mindenféle maszatos ügyekben vizsgálódjanak. Tették, s teszik is volt, bár azt túlzás lenne azt állítani, hogy látványos eredménnyel, - lévén a bizottságokban kormánypártiak és ellenzékiek fele-fele arányban kutakodnak, így felelősöket, leleplezéseket szorgalmazó témákban aligha születhet közösen elfogadott jelentés. A bizottságok feladatait rögzítő országgyűlési határozatokban szereplő „költői kérdések” azonban - a beterjesztők jóvoltából - fölöttébb beszédesek.
A bizottság feladata a fejlesztéspolitikai források felhasználása feletti országgyűlési ellenőrzés biztosítása. A bizottság megbízatása 2010. április 30-ig tart. |
Együtt Egymásért, - egy-másért…
A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések megválaszolása: 1. Mikor és milyen körülmények között jegyezték be az Alapítványt, mikor és milyen körülmények között vált az közhasznú szervezetté? 2. Milyen eredménnyel zárult az ORFK szervezett bűnözés elleni egységénél a Földesi-Szabó László által vezetett nyomozás, amely az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítványt” (a továbbiakban: Alapítvány) létrehozó, Jakubinyi György elleni, hamis váltókkal - több százmillió forintos - csalás vádjával indult? 3. Milyen körülmények között került sor Jakubinyi Györgynek - az igazságügyminiszter által javasolt - köztársasági elnöki egyéni kegyelemben részesítésére? 4. Milyen közhasznú tevékenységet végzett, illetve végez az Alapítvány? 5. Milyen üzleti csoportokkal és gazdasági társaságokkal került kapcsolatba az Alapítvány? Milyen üzleti érdekek és politikai kapcsolatépítési tendencia figyelhető meg az Alapítvány tevékenységében? 6. Milyen forrásból származó pénzek szétosztását végezte és végzi az Alapítvány? 7. Milyen körülmények között nyújtott segítséget az Alapítvány egy részvénytársaságnak, hogy 1,4 milliárd forint értékű élelmiszersegélyt kereskedelmi forgalomban értékesítsen? 8. Milyen körülmények között és milyen engedélyek alapján hozott forgalomba az Alapítványt irányítása alatt tartó személyek köre külföldről - az esetek többségében Távol-Keletről - származó élelmiszereket Magyarországon? 9. Milyen körülmények között minősítette segélyszállítmánynak és vámkezelte vám- és áfamentesen a vámhatóság az Alapítványhoz külföldről érkező élelmiszereket? 10. Igaz-e, hogy a külföldről segélyszállítmányként érkezett élelmiszereket magyarországi áruházláncokban értékesítették? 11. Mekkora összegű vám- és áfafizetés alól mentesültek az élelmiszer importálói azáltal, hogy segélyszállítmányként tüntették fel a behozott élelmiszereket? 12. Milyen információk (megalapozott gyanú) alapján rendelt el nyomozást a VPOP az Alapítványnál az élelmiszersegélyek ügyében? 13. Milyen célból és kinek az utasítására tettek látogatást a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál? 14. Az Alapítvány ellen megindult vizsgálatról tudomást szerezve milyen jelentést tett a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztje? Milyen lépéseket tett a Nemzetbiztonsági Hivatal a jelentéstételt követően? 15. Milyen engedélyezési (ellenőrzési) eljárást követően vált lehetségessé aktív nemzetbiztonsági tisztek közreműködése az Alapítvány működésében? 16. Vizsgálta-e az Alapítványt a Nemzetbiztonsági Hivatal, munkatársainak az Alapítvány kuratóriumában történő szerepvállalását megelőzően? 17. Ellenőrzi-e a Nemzetbiztonsági Hivatal volt alkalmazottainak az üzleti világban történő szerepvállalását? Adott esetben felhívja-e a figyelmüket, hogy tevékenységükkel bűncselekmény elkövetésének részesévé válhatnak? 18. Az Alapítvány működtetői az ellenük megindult nyomozás megindítását követően milyen politikai jellegű kapcsolatépítésre törekedtek? Mely személyek irányába tettek „behálózási,” „befolyásolási,” lépéseket? Milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Alapítvány tagjainak Szilvásy György kancelláriaminiszter irányába történő kapcsolatépítési törekvése? 19. Hogyan, mikor és milyen céllal kerültek az Alapítvánnyal kapcsolatba a polgári nemzetbiztonsági szolgálat irányításáért felelős miniszter, Szilvásy György testvérei, Szilvásy István és Szilvásy Péter, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója, Galambos Lajos? |
A közélet tisztasága iránti fokozott igény szükségessé teszi a jelenlegi és a korábbi kormányzati ciklusokban történt ingyenes vagyonjuttatások (ingatlanok, költségvetési támogatás) körülményeinek vizsgálatát, az esetleges szabálytalanságok, szabályozatlanságok, a jogi, illetőleg politikai felelősség feltárását, mely vagyonjuttatásokat olyan államháztartáson kívüli szervezetek részére biztosították, amelyek nem szerepelnek címzetten vagy összefoglaló néven az éves költségvetési törvényben. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hoz létre az 1998-2006 közötti költségvetési éveket érintően, az Országgyűlés, a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok hatáskörében hozott döntéssel, államháztartáson kívüli szervezetek részére történt ingyenes vagyoni juttatásokkal (beleértve a felsorolt szervezetek fejezeti kezelésű előirányzatai terhére nyújtott költségvetési támogatásokat és az állami tulajdonú ingatlanok tulajdonba adását is) kapcsolatos eljárások szabályszerűségének kivizsgálására. A vizsgálóbizottság feladata a következő kérdések megválaszolása,: - a költségvetési támogatások tekintetében: 1. A vizsgálat tárgyához kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználása mennyiben tükrözte a költségvetési törvényekben, költségvetési fejezeti szabályzatokban meghatározott célokat? 2. Hogyan alakult a pályázati és egyedi támogatások aránya? Ki döntött erről, és milyen indokok alapján? 3. Hogyan működött a pályázati és az egyéni támogatások esetében a döntés-előkészítés, a döntéshozás? Milyen szinten, milyen szabályozás alapján, kik döntöttek a támogatásokról? 4. Milyen mértékben volt biztosított a döntés-előkészítés folyamatában a támogatást kérők információs igényének kielégítése? 5. Milyen mértékben vonták be az érintetteket a döntéshozatalba? Milyen mértékben volt biztosított a felhasználás során a nyilvánosság, átláthatóság? 6. Milyen mértékben volt lehetőség a döntési folyamat során a kérelmezők számára a hibajavításra (hiánypótlásra)? 7. Az egyes fejezetek az érintett előirányzatok felhasználásához milyen szervezeti-intézményi hátteret hoztak létre, az hogyan működött, az intézményrendszer mennyiben felelt meg az előzetes elvárásoknak? 8. Milyen mértékű, arányú és jellegű volt a felhasználás során a kedvezményezettek ellenőrzése? Melyek voltak az ellenőrzések tipikus megállapításai, milyen lépések történtek szerződésszegés esetén a szerződésekben, jogszabályokban meghatározott szankciók érvényesítésére? - az ingyenes ingatlanátadás vonatkozásában: 1. Hogyan alakult ki a vagyonjuttatás jogi környezete, milyen mértékű volt a nyilvánosság szerepe az eljárások előkészítésében és bonyolításában? 2. Mennyiben volt biztosított a döntések előkészítése során a szakszerűség? 3. A döntések alapján történt vagyonjuttatások esetében történt-e utólagos vizsgálat arról, hogy a kedvezményezettek a célnak megfelelően használják-e a részükre juttatott vagyont? Ha volt ellenőrzés, milyen eredménnyel és következményekkel zárult? |
Kábítószer…
A bizottság feladata: 1. A „Nemzeti Stratégia a Kábítószer-probléma Visszaszorítására” című dokumentumban megfogalmazott stratégiai törekvések alapján a meghozott kormányzati intézkedések áttekintése, eddigi eredményeinek számba vétele és értékelése, beleértve a kábító-szerprobléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1129/2004. (XI. 24.) Korm. határozat hatálybalépése óta elvégzett feladatok áttekintését is, építve a 2005. áprilisától 2006. májusáig működött Drogeseti Bizottság által már elvégzett munkára; 2. A meghozott intézkedések hatékonyságának vizsgálata és értékelése; az Európai Unió 2005-2012-ig hatályban lévő, és két fázisban (2005-2008, 2009-2012) között végrehajtandó kábítószer-ellenes stratégiájából és Akciótervéből eredő feladatok áttekintése és javaslat készítése az Országgyűlés, illetve a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság számára a további teendőkről és prioritásokról. 3. A kábítószer adatgyűjtés európai uniós követelményrendszer teljesítésének vizsgálata; az iskolai drogmegelőzés helyzetének átvilágítása. 4. A drogbetegek ellátásáért felelős intézményrendszer területi megoszlásának vizsgálata. 5.A kábítószer-bűnüldözés és a külső határok kábítószercsempészei elleni védelme helyzetének vizsgálata az uniós kötelező joganyag és különösen a Schengeni egyezmény előírásainak tükrében. 6. Tájékoztatók bekérése, adatgyűjtés az illetékes szervektől, intézményektől. 7.A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottsággal, illetve az abban résztvevő tárcákkal és intézményekkel, valamint a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokkal való együttműködés és a kábítószerügyi civil szervezetekkel való kapcsolattartás. A Bizottság jelentést készít, melyet az Országgyűlés elé terjeszt. |
A bizottság feladata: 1. az eddig meghozott intézkedések hatékonyságának vizsgálata és értékelése; a vonatkozó jogszabályok áttekintése, jogszabály módosítások kezdeményezése; 2. tudatos és öntudatos fogyasztóvá válás ösztönzése; tájékoztatók bekérése, adatgyűjtés a szakmai szervezetektől; kommunikáció elősegítése; 3. társadalmi párbeszéd; hatóságokkal, érintett szervezetekkel és civil szervezetekkel való kapcsolattartás. A Bizottság munkájáról jelentést készít, melyet az Országgyűlés elé terjeszt. |
A „Kis Testvér” szavazott ellene
A bizottság feladataként határoztatott meg: - az Országgyűlés kutatás- és innovációpolitikai tevékenységének elősegítése; - a K+F-et, az innovációt és a Magyar Tudományos Akadémiát közvetlenül érintő törvénytervezetek, jelentések és határozati javaslatok véleményezése; - a kutatásról és fejlesztésről, az innovációról közvetlenül rendelkező törvények, kormány-, illetve miniszteri rendeletek áttekintése; - a K+F, innováció és tudománypolitikai tevékenység kormányzati kezelésének módja, szervezeti rendjének áttekintése, hatékonyságának vizsgálata; az akadémiai reform folyamatának áttekintése, a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi törvény tervezett módosításának előkészítése; a lisszaboni folyamat hazai érvényesülésének, valamint az ezzel kapcsolatos dokumentumok áttekintése; - a tudomány és a gazdaság kapcsolatának erősítése. A bizottság a munkájáról évente a Magyar Tudomány Ünnepéig, november 3-áig jelentést készít az Országgyűlés számára. Megbízatása a Országgyűlés működésének befejezéséig tart. |
Digitális átállás
A bizottság feladata a pályázati eljárás feletti országgyűlési ellenőrzés biztosítása. A bizottság a Nemzeti Hírközlési Hatóság javaslatát a pályázati kiírás kidolgozása során indokolt állásfoglalásával visszaküldheti. A pályázatok érvényességéről és eredményességéről szóló hatósági határozat-tervezet jóváhagyásáról állásfoglalást hoz, az erről szóló döntéshez legalább a jelenlévő tagok által képviselt mandátumok kétharmados többségű szavazati aránya szükséges. A bizottság a jóváhagyást csak jogszabálysértés, illetve eljárási szabálysértés (ideértve a pályázati kiírás szabályainak megsértését is) esetén tagadhatja meg. |
BARTHA SZABÓ JÓZSEF