Szijjártó Péter felidézte: az Európai Parlament (EP) nemrégiben olyan határozatot fogadott el, amelyben azt a férfit mentegeti, aki Röszkénél kővel dobálta a rendőröket és megafonnal irányította a rendőrök elleni támadást.

A miniszter arra utasított diplomatákat, hogy forduljanak az európai biztonság megteremtésével és fenntartásával foglalkozó nemzetközi és uniós intézményekhez, hogy azok világosan mondják ki: elfogadhatatlan, hogy politikai célokból egy európai intézmény menteget egy terroristát. Az első válaszok alapján a szervezetek figyelemmel kísérik az eseményeket, de „nem ezt várjuk tőlük”, hanem konkrét válaszokat – jelentette ki a külügyminiszter.

Kifejtette: az EP határozata számos megalapozatlan állítást tartalmaz, egészen abszurdokat is, és a leginkább ilyen egy terrorista mentegetése. Miközben egyre súlyosabb biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie Európának, az ilyen álláspont elfogadhatatlan az EP részéről – vélekedett.

A terroristák célja a kereszténység eltörlése

Mint mondta, az elmúlt időszak terrorcselekményeiből nyilvánvalóvá vált, hogy a terroristák célja nemcsak emberek megölése, hanem egy teljes vallás, kultúra: a kereszténység eltörlése, és ezt nem hagyhatjuk. Az elkövetők bevándorlók vagy bevándorló háttérrel rendelkező emberek voltak, így ha nem sikerült azoknak az integrálása, akik már évek, évtizedek óta itt élnek, akkor hogyan lehet sikeres az integrációja annak az 1-1,5 millió embernek, akik nagy tömegben érkeztek ide a közelmúltban? – vetette fel a kérdést.

Szijjártó Péter úgy látja, az olyan politikailag korrekt nyilatkozatok, mi szerint nem engedjük, hogy a terroristák győzzenek, hogy megváltoztassák az életünket, idejétmúlt álláspontok, mert a terrorfenyegetettség és a félelem már napi szinten jelen van. Inkább valóban fel kellene lépni a terrorizmus ellen – mutatott rá.

Fel kell lépni a terrorizmus ellen

Közölte: arra utasított diplomatákat, hogy az ENSZ, az Európa Tanács, az EBESZ és a NATO illetékes szerveinél járjanak el az EP határozatának ügyében. Olyan válaszokat kaptak, hogy a szervezetek figyelik az eseményeket, de ez kevés, „nem azt várjuk el” a nemzetközi biztonságért felelős szervektől, hanem azt, hogy konkrét válaszokat adjanak arra: elfogadható-e egy terrorista mentegetése vagy sem – magyarázta. Hozzátette: ezek az intézmények alapvetően a tagállamok befizetéseiből működnek, ezért az lenne a kötelességük, hogy a valódi problémákra valódi válaszokat adjanak, így újra utasította a diplomatákat, hogy követeljenek konkrét válaszokat a szervezetektől.

A külügyminiszter arról is beszélt: az EU mellett szolgálatot teljesítő diplomatákat is utasította, hogy az uniónak a terrorizmus kérdésével foglalkozó, terrorellenes küzdelmet koordináló intézményeihez is juttassák el Magyarország álláspontját. Így felveszik a kapcsolatot az Európai Tanács terrorizmusellenes fellépés nemzetközi, illetve bel- és igazságügyi dimenzióival foglalkozó munkacsoportjával, az EU terrorizmusellenes koordinátorával, az Európai Külügyi Szolgálat vonatkozó szekciójának vezetőjével és az Eurojust uniós bírósági és igazságügyi szervezettel – sorolta.

Szijjártó Péter kiemelte: az EU ezen intézményeitől azt várják el, hogy „ne azt találják ki, hogy miért nem az ő dolguk ebben az ügyben választ adni”, hanem lépjenek fel ők is a terrorizmussal szemben. „Azt már látjuk, hogy a Magyarországgal szembeni európai uniós fellépés remekül megy”, de „ugyanezzel vehemenciával” a valódi gondok, így a terrorizmus ellen is fel kell lépni – fogalmazott.