A magyar bor régóta kiemelkedő szerepet tölt be az országimázs-építésben, Tokaj-Hegyalja a világ első zárt borvidéke. Már a 11. századtól dokumentáltak borra vonatkozó szabályokat Magyarországon, a magyar állam szinte a kezdetektől igyekezett szabályozni a borfogyasztást és a borforgalmat. Az Országgyűlés a 19. század folyamán fektette le a hagyományos bortermelés jogi alapjait. Az 1893. évi XXIII. törvény az első olyan szabályozás volt, amelyben az állam védte meg a magyar borászok érdekeit a borhamisítókkal szemben. Ezt követően az 1894. évi XII. törvénycikk által jött létre a hegyközségek országos hatáskörű szervezete, amely a magyarországi minőségi bortermelés nélkülözhetetlen alapja lett. A magyar törvényhozás ezekkel a jogi szabályozásokkal a hazai borkultúrát szilárdította meg.

Megérett az idő arra…

Az Országgyűlés elnöke hirdetett pályázatot az „Országház Bora 2017” cím elnyerésére. Mint emlékeztetett rá, Magyarország nemzeti és nemzetközi arculatának fontos pillére az évszázadok óta jó hírű magyar borral való képzettársítás. Kövér László emlékeztetett arra is , hogy a szőlészeti kultúra az emberi civilizáció egyik fokmérője. A 20. század elején a történelmi Magyarország területén 300 ezer hektáron termeltek bort, ma pedig 65 ezer hektáron művelnek szőlőt az országban. A kommunizmus alatt a magyar bortermelés tragikus évtizedeket élt meg, sok helyen az uborka is kiugrott belőle, guggolva mentek el az ablak előtt, nehogy be hívják őket megkóstolni, de a rendszerváltozás egyik kétségen kívüli sikertörténete, hogy a magyar bor ebből az állapotából ismét világszínvonalú minőséget tudott elérni. 

Borkiválasztás szabályzata

A borkiválasztáson a bortermelők mindazon palackozott minőségi és különleges minőségű borai vehettek részt, amelyek a magyarországi előírásoknak megfelelnek, és Magyarországon kereskedelmi forgalomba kerültek.

A borokat huszonegy tagú bizottság bírálta el, amelynek elnöke dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli elnöke felidézte: a 19. században két olyan törvényt is hozott a magyar Országgyűlés, amely lefektette a hagyományos bortermelés jogi alapjait a hazai borkultúra megszilárdítására. Az Országgyűlés ma is kiemelt figyelmet fordít a honi minőségi borkultúra fejlődésére, ezért a bormustra prioritása, hogy Magyarország olyan, kiemelten jó minőséget biztosító italait válasszák ki, amelyek reprezentációs alkalmakkor méltóképpen képviselik a magyar Országgyűlést.

Az „Országház Bora” borkiválasztáson a megfelelő minőségi kritériumok keretei között minden olyan borászat indulhatott, amely a magyar bortermelés tradícióit tartja szem előtt, illetve a történelmi magyar borvidékeken működik. Ezzel a gesztussal az Országgyűlés az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában foglaltakat ezen a téren is megerősítette.

A meghirdetett fajtabor és házasítás kategóriák a következők voltak:

- olaszrizling (száraz),  – palackonkénti átadási ár legfeljebb 3 000 Ft + ÁFA;

- furmint és furmint alapú házasítás (száraz), – palackonkénti átadási ár legfeljebb 6 000 Ft + ÁFA;

- egyéb fehérbor (száraz) a következő fajtákból: hárslevelű, juhfark, kéknyelű, ezerjó – palackonkénti átadási ár legfeljebb 3 000 + ÁFA;

- kékfrankos (száraz) – palackonkénti átadási ár legfeljebb 3 000 + ÁFA;

- bikavér (száraz) – palackonkénti átadási ár legfeljebb 4 500 + ÁFA;

- kadarka (száraz) – palackonkénti átadási ár legfeljebb 3 000 + ÁFA;

- cabernet franc (száraz) – palackonkénti átadási ár legfeljebb 4 500 + ÁFA;

- tokaji aszú (a hatályos bortörvénynek megfelelő paraméterekkel) – palackonkénti átadási ár legfeljebb 12 000 + ÁFA.

Mintákat küldhettek  a bortermelő vállalatok és az egyéni bortermelők. Egy termelő kategóriánként egy tétellel nevezhetett. A nevezéshez a résztvevőknek nyilatkozniuk kellett a minta által képviselt bor tételmennyiségéről, mely nem lehetett kevesebb 200 palacknál. A kiválasztáson való részvételhez mintánként a nevezési díj összege 10 160 Ft volt.

A nevezési lap mellett csatolni kellett a mintára vonatkozó, az alábbi adatokat tartalmazó kémiai analízist tanúsító bizonyítványt is:

- alkoholtartalom térfogat %-ban kifejezve,

- cukortartalom g/l-ben,

- titrálható savtartalom, borkősavtartalom g/l-ben,

- illósavtartalom (ecetsav g/l-ben),

– összes és szabad SO2-tartalom mg/l-ben.

A nyolc meghirdetett kategóriában 147 palack érkezett, 13 magyarországi és egy határon túli borvidék 81 pincészetétől. A zsűri munkájáról szólva Kállay Miklós, a huszonegy tagú bírálóbizottság és a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli elnöke nem titkolta: a szabályok szerint a bírálat anonim módon zajlott, a szakértők kóstolgatás nyomán csupán a borok fajtáját tudhatták.
A borkiválasztás lebonyolítását, a szabályainak betartását az elnökség felügyelte. Értékelését a bírálóbizottság végezte. A bírálóbizottság három zsűriből állt. Egy-egy zsűri legalább öt tag együttes jelenléte esetén volt szavazóképes.

A borok előzsűrizésen mentek át, amely hivatott volt kiszűrni a hibás palackokat. A bírálóbizottság a borok értékelését két napon át végezte, a meghirdetett nyolc pályázati kategóriában pályázó borokat.

A bírálóbizottság elkülönítetten dolgozott, olyan fényforrás mellett, amely nem változtatja meg a bor színét. Abban a helyiségben, ahol a kóstolás történt, csak azok tartózkodhattak, akik részt vettek a kóstolás lebonyolításában. A kóstolóteremben lehetőség szerint 18-22 oC hőmérsékletet kellett biztosítani. Tilos volt a dohányzás és szigorúan csendet kellett tartani.

A palackok felnyitása és a borok kitöltése a bizottság tagjainak látókörén kívül történt. Kitöltés alatt bársonyzsák takarta, egészen a palack szájáig.

Kóstolási ülésenként száraz bor esetében maximum 45 minta, egyéb bor esetében maximum 30 mintát bírálhattak. A bizottság tagjainak a bírálat alatt kenyér és víz állt rendelkezésükre. Szükség szerint egy vagy két szünetet tartottak. A bormintákat az alábbi sorrendben bírálták:

- szín szerint: fehér, vörös;

- cukortartalom szerint: a száraz borokkal kell kezdeni;

- évjárat szerint: az újborokkal kezdődött sor;

- illat szerint: a semleges illatú borokkal kellett kezdeni.

 A borok az alábbi hőmérsékleten kerülnek bírálatra:

- fehérborok: 10-12 oC,

- vörösborok: 15-18 oC,

– likőrborok: 8-10 oC.

A bizottság tagjai teljes csendben dolgoztak, anélkül, hogy bármi jelét adtak volna a mintával kapcsolatban kialakult benyomásaiknak. A borok értékelése teljesen titokban 100 pontos, bírálati lapon történt.  A kóstolók által adott pontokat a technikai titkárság összesítette, a számolt átlag adta a bor végleges pontszámát.

A három zsűri bírálati eredményeit az elnökség ellenőrizte, majd megállapította a győzteseket. A díjakat Kövér László, az Országgyűlés elnöke adta át.

Az Országház Bora 2017 díjazottjai

A díjak odaítélése díjkiosztó gála keretében történt. A nyolc kategóriagyőztes borból kétszáz-kétszáz palackot vásárolt a Tisztelt Ház, a termelők pedig dicsőségük emlékeként a parlament épületét díszítő szőlészet és borászat szobor kicsinyített mását kapták.  És cseppet sem mellékesként: a  borgazdáknak jogukban áll a díjnyertes tételt”Országház Bora 2017” felirattal forgalmazni.  A kategóriák 2-3. helyezettjei elismerő oklevelet kaptak.

Nem mellékes feltétel: a rendező fenntartotta magának a jogot, hogy a kiválasztásban helyezést elért, és erre vonatkozó jelölést magán viselő borok minőségét ellenőrizze, valamint a jelölést viselő, kereskedelmi forgalomban kapható bor minőségét beazonosítsa a versenyen szereplő boréval.