„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. 
– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Az uniós és a magyar agrárpolitika prioritásairól

TARNAI RICHÁRD: – Bár nehéz szólásra emelkedni, miközben a szocialisták ilyen harcos, virtusos hangulatban vannak, de hát megkísérlem ebben a közegben is.

– Államtitkár úr! Volt egy nagyon fontos esemény a nyár folyamán, ez pedig az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek luxemburgi tanácsülése, ahol a közös agárpolitika - rövidítéssel: KAP - reformjáról folytak tárgyalások. Azt hinné az ember, hogy ebben nincs semmi különös, hiszen minden állam a saját érdekeit képviseli, ám Magyarország e tekintetben is az elmúlt évek alapján elég különös utat járt be. Hiszen emlékszünk arra, amikor még MSZP-kormányzás volt, a Nemzeti Földalap megszüntetésre került. A termőföld teljes védelme hiányában a zsebszerződések korát éltük. Több hónapos késedelmet szenvedtek a kifizetések is, és csak nehezen tudtak megvalósulni azok a beruházások, azok a programok, amik pont arra lettek volna hivatottak, hogy ez időben történjen meg.

– Volt tehát feladat az elmúlt időszakban, és örülünk annak, hogy csak 2012-ben 15 ezer fővel növekedett a mezőgazdaságban dolgozók létszáma, idén pedig idén 60 milliárd forinttal nőttek az agrár- és vidékfejlesztési támogatások. Nagyon fontos, a zsebszerződések visszaszorítása mellett leginkább bizakodásra okot adó dolog, hogy a kifizetések előrejöttek, és most már 3-4 hónappal a vetés előtt megkapják, kvázi megelőlegezi az állam ezeket a támogatásokat, és lehetőség van arra, hogy normális módon, a céloknak megfelelően történjenek a kifizetések. Kérdezem tehát:

• A KAP-reformmal kapcsolatban milyen magyar álláspont fog érvényesülni a továbbiakban?

+

CZERVÁN GYÖRGY, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2013. június 24-25-i ülésén a tagállamok agrárminisztereivel a közös agrárpolitika reformjára vonatkozóan sikerült elérnünk politikai megállapodást. A megállapodás ugyan még nem végleges, de az már látható, hogy számos ponton sikerült a magyar mezőgazdasági termelők helyzetét erősítő intézkedéseket elfogadtatni. Az egyszerűsített területalapú kifizetési rendszer, az úgynevezett SAPS-rendszer 2020-ig megvalósuló alkalmazási lehetősége, az úgynevezett zöldítés keretében előírt feltételek rugalmas és a hazai termelők számára kedvező szabályozása mellett kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a termeléshez kötött támogatások szintje emelkedni fog. A jelenlegi 3,5 százalékról 13 százalékra fog emelkedni, és ez az úgynevezett érzékeny ágazatokat fogja érinteni, tehát az állattartást, a kérődzőállat-tartást, illetve a zöldség-gyümölcs, tehát a munkaigényes ágazatokat fogja kedvezően érinteni. Megjegyzendő, hogy az uniós keret a 13 százalékon felül további 2 százalékkal növelhető a fehérjenövények termesztése érdekében.

A hazai agráriumban szükséges generációváltás a mezőgazdasági tevékenységet megkezdő vagy bizonyos feltételekkel folytató fiatal, 40 évesnél nem idősebb mezőgazdasági termelők közvetlen támogatására is lesz lehetőség. Eddig csak az úgynevezett második pillérből, vagyis a vidékfejlesztési támogatásokból tudtuk támogatni a fiatal gazdák tevékenységét. Erre a fiatal gazdák támogatására a tagállami közvetlen boríték maximum 2 százaléka használható fel.

– Én úgy gondolom, hogy nagyon hasznos és gyümölcsöző tárgyalásokat folytattunk a piacszabályozás tekintetében is. Míg a kvótarendszer kivezetésre kerül nagyon sok tekintetben az Európai Unión belül, addig Magyarország volt az egyetlen tagállam az Unió 28 országa között, aki izoglükózkvóta-emelést tudott elérni a tárgyalások folyamán. De említhetném még a tejcsomagot, az iskolagyümölcs-programot és így tovább. Egyébként a magam részéről én arra vagyok a legbüszkébb, hogy a következő pénzügyi időszakban, tehát  2014 és ’20 között annak ellenére, hogy az uniós támogatási források 3 százalékkal fognak csökkenni, ezen belül a közös agrárpolitika, agrár- és vidékfejlesztési támogatások 11 százalékkal fognak csökkenni a következő időszakban, Magyarország támogatottsága agrár- és vidékfejlesztés tekintetében nőni fog 1,9 milliárd euróval, ez durván mintegy 500 milliárd forint, és a támogatottsági részarány 2,4-ről 3,2 százalékra fog növekedni.

+

TARNAI RICHÁRD: – Államtitkár úr! Hát ebből is az látszik, amit ön elmondott, hogy ha egy ország, egy nemzet kiáll magáért, mondjuk, mezőgazdaság területén, akkor az eredményt fog hozni, hiszen a belső motorok is beindulnak, illetőleg egyre nagyobb eszközöket, egyre nagyobb pénzeszközöket tudunk az Uniótól behozni a tekintetben, hogy jó célra fordíttassék. Tehát szerintem helyes ez az irány.

Magyarország a szövetségkötési versenyben?

FIRTL MÁTYÁS: – Államtitkár úr! Az eddigi eredmények mutatják, a kormány helyesen döntött, amikor a gazdasági növekedés előtt álló keleti országokkal fűzte szorosabbra együttműködését. A kormány stratégiai együttműködési megállapodásokat kötött a Magyarországon működő nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező cégekkel, immár több mint harminccal. Másrészt pedig a keleti nyitás jegyében olyan országokkal keresett szorosabb együttműködést, amelyek gazdasága a válság ellenére is növekedni tudott, és a következő években piacuk bővülésére lehet számítani.

– A kormány célja, hogy Kína mellett szorosabbra fűzze a kapcsolatokat a kaukázusi térséggel, így Georgiával, Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal. Ez már csak azért is fontos. mert az utóbbi országok keresleti struktúrája nagyrészt fedi a magyar piaci kínálat szerkezetét, ezért a külkereskedelmi forgalom egyre inkább bővíthető. A kormány célja, hogy keresse az együttműködési lehetőségeket azokkal az országokkal, amelyekben korábban leépült a magyar jelenlét.

– Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, valamint több befektetés érkezik. A négy visegrádi országot Romániával együtt vizsgálva: a 2012. évben átlagosan 13 százalékkal nőtt az egy év alatt beáramlott tőke mennyisége, Magyarországon ez több mint 40 százalék volt. A keleti nyitás jegyében számos országgal szorosabbá vált Magyarország kapcsolata, ez pedig azt bizonyítja, hogy a külgazdaság sikeres úton jár, és bizonyítja a külgazdaság sikerét. Ennek a sikeres politikának a következményeként teszem fel kérdésemet, hogy

• A keleti nyitásnak milyen eredményét várhatjuk az elkövetkező években?

+

NÉMETH ZSOLT, külügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A 2010-ben elfogadott kormányprogramunknak valóban fontos részét jelenti a keleti nyitás. Három külpolitikai prioritásunk között, a nemzetközi szervezetekben való fokozott érdekérvényesítés, a térségpolitika erősítése mellett a globális nyitás jelenti a harmadik pillérét ennek a külpolitikai stratégiának. A külgazdasági területen az elkövetkezendő időszakban várjuk a külkapcsolati stratégia elfogadását. Diplomáciánk fontos feladata, hogy hozzájáruljon ennek a kidolgozásához. A közeljövőben várható a kormány elé terjesztése.

– Fölhívnám a figyelmet, hogy a globális nyitást nagymértékben segíti a külkapcsolati és külképviseleti hálózatunk újjáépítése. Itt megkezdődött a nyitások, illetőleg az újranyitások folyamata, így a közeljövőben várható a miniszterelnöki látogatás keretében a mumbai főkonzulátus megnyitása, hasonlóképpen Hongkongban kívánunk újranyitni. Santiago de Chilében is újranyitás várható, illetőleg Abudzsában is a közeljövőben várható az újranyitás. Ebben a gazdasági jelentőségű nyitások sorozatában említsük meg Torontót, illetőleg Melbourne-t is.

– Képviselő úr! Ahogy említette, Kínának valóban kiemelkedő szerepe van ebben a keleti nyitási politikában, de fölhívnám a figyelmet arra is, hogy a miniszterelnök Kína mellett a közeljövőben Japánba, illetőleg Indiába is el kíván látogatni. Ezekből az országokból külügyminiszteri látogatásokra került sor a közelmúltban; az indiai külügyminiszter vendége volt a nagyköveti értekezletünknek is.De a keleti nyitás mellett hasonlóan fontos a déli irány is; a déli irány, amely Afrikát, illetőleg Latin-Amerikát érintette az elmúlt időszakban. A tavalyi esztendőben egy nagyon sikeres Latin-Amerika-fórummal tudtuk újraindítani a latin-amerikai kapcsolatépítkezésünket, és hasonlóképpen a közelmúltban, 2013-ban került megrendezésre a budapesti Afrika-fórum.

– Képviselő úr! Az, hogy a magyar gazdaság több lábon áll, nem pusztán ezeket a viszonylatokat érinti, hanem érinti a hagyományos észak-amerikai kapcsolatainkat is, amelyekben nagyon nagy jelentősége van most annak, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió között megkezdődött a szabadkereskedelmi övezet létrehozására irányuló tárgyalás, a TTIP tárgyalássorozat. Felkészülten kívánjuk fogadni ezeket a tárgyalásokat, és az ezzel kapcsolatos érdekeink vizsgálatára és érvényesítésére a közelmúltban a kormány úgy döntött, hogy kormánybizottságot hozunk létre. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ezeknek a külkapcsolat-építési törekvéseknek a záloga nem más, mint a magyar gazdaság sikere, a magyar gazdaság sikeréhez pedig nélkülözhetetlen, mondhatnám úgy is, hogy a gazdasági sikereink motorja a magyar ember munkakultúrája és szaktudása. A külkapcsolatépítés-fejlesztésünknek tehát pontosan az a célja, hogy minél jobban hasznosuljon a magyar ember szaktudása az ország javára.

+

FIRTL MÁTYÁS: – Államtitkár úr! Nagy tisztelettel elfogadom a válaszát, de fontos megjegyeznem, hogy a Magyar-Európai Üzleti Tanács is teljes mértékben támogatja az éves jelentésében azt a fajta keletinyitás-politikát, amit a kormány végez. A visegrádi 4-ek különböző értekezletein is nagy hangsúlyt kap a keleti partnerség irányába való nyitás, annál is inkább, hiszen fontos egyrészt gazdasági szempontból, másrészt a keleti és nyugati kultúrák közötti kapcsolat elmélyítésében. Nagyon nagy szerepet jelent az, ha megfelelő módon tudjuk ezt kezelni. És ebben Magyarország az elmúlt időszakban élenjárt. Bízom abban, ahogy államtitkár úr is megfogalmazta, hogy ezt az élenjáró szerepet a továbbiakban is tudjuk vinni.