Rendben mennek a dolgok? – Válaszolt a kormány

Halottak napjára időzítették a Ludovika előtti fák kivégzését? Lemond a kormány a cukorbetegekről? Hány új munkahelyet köszönhetünk a stratégiai együttműködési megállapodásoknak? Felújítás alatt a 100 éves Óbudai Gázgyár? Mikor teszik hatékonyabbá az Országos Mentőszolgálat munkáját?  Mikorra várható a Kecskemét-Jakabszállás-Bugac-Szank-Kiskunmajsa kisvasút rekonstrukciójámak elindítása? Mennyire biztos, hogy jól kérdezett a kérdezőbiztos?

kdnp.hu – Bartha Szabó József

 „Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.
– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Halottak napjára időzítették a Ludovika előtti fák kivégzését?

 

PÁL TIBOR (MSZP): – Államtitkár úr! A kormány újabb durva környezetrombolást végzett két hete a fővárosban. A volt Ludovika épülete előtt, az Üllői út mentén pusztítottak ki 20 életerős, nagy lombú fát. A kormány döntése szerint a jövőben, egy felújítást követően itt kap majd helyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Immár kedvelt gyakorlatát követve nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította a 25 milliárdos beruházást, ezzel kivéve azt a közbeszerzési törvény hatálya alól és az engedélyeztetési eljárás alól. A nemzetgazdasági szempontból való kiemelés azt is jelenti, hogy sem a lakosságot, sem a korábban illetékes VIII. kerületi önkormányzatot nem kellett megkérdezni a rombolás előtt. Nem mintha a Fidesz szóvivője, Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere nagyon szeretett volna a kontroll jogával élni.

– Államtitkár úr! Ha nem kell közbeszereztetni, akkor nincs nyilvánosság a kivitelezők kiválasztásában és az engedélyeztetésekben sem. Így történt ez az Olimpia parknál, a Kossuth téren vagy éppen a Duna-parti Bálna esetében is. Most pedig a halottak napja előtti héten úgy vágattak ki a Ludovika előtt 20 egészséges, hatalmas fát, hogy az sem derült ki, volt-e rá engedélyük. Egy nap alatt elvégeztették a munkát, és még a nyomokat is eltakaríttatták, nehogy bizonyítani lehessen, hogy a fák nem voltak betegek, ami esetleg nem indokolta volna a kivágásukat. Az ott lakók megdöbbenve látták ezt a vandalizmust, felkapták a fejüket, és a neten néhány fotót megosztottak az érdeklődőkkel. Ha valaki a helyszínen megnézi az irtást, rájöhet, hogy azokkal az egészséges fákkal végeztek, amelyek valamelyest takarták az épületet, tehát esetleg zavarták a tisztán látást vagy a távolba látást. Kérdezem:

  • Ki adta a favágóknak a megbízást a Ludovika előtti 20, egészséges, nagy lombú, értékes fa kipusztítására?
  • Jogszerű volt-e a munka elvégzése?
  • Rendelkeztek-e engedéllyel, és ha rendelkeztek engedéllyel, akkor mi volt az indok arra, hogy kivághatták ezt a 20, nagyon értékes fát ott, az Üllői út mentén?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ahogy figyeltem, kihagyott egy fontos részt az írásban leadott szövegből, amelyben az szerepelt, hogy korábban a beruházás kivitelezői a Levegő Munkacsoporttal is konzultáltak, és ezáltal sokkal kevesebb fa kivágására került végül sor, mint az első tervekben szerepelt. Ön írta, hogy 81 ilyen fa volt, amelyik az építkezés szempontjából rossz helyen volt vagy beteg volt. Ehhez képest ez a szám, amit ön is mondott, jóval alacsonyabb.

– Képviselő Úr!  Az ön említett 20 fát a terület megközelíthetőségének érdekében, közlekedési okok miatt kellett kivágni. A fakivágásra a megbízást a beruházó, azaz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adta, ez a legnagyobb körültekintés mellett, szakemberek irányításával és felügyeletével, a szükséges engedély birtokában. Az engedélyt Budapest Főváros Kormányhivatala adta ki, az indokolásban az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megjelölésén túlmenően az is szerepelt, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványnak is.

– Képviselő Úr! Az engedély rendelkezett a fapótlási kötelezettségről, az indokolás pedig részletesen kifejtette az ennek végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Hangsúlyozni kívánom: a fák pótlása többszörösen is megtörténik, az építkezés során ugyanis összesen 132 új fát új fát fognak Józsefvárosban a Ludovikán és annak környékén elültetni. Tehát nem kell aggódni: valóban volt 20 olyan fa, amelyik az építkezés szempontjából fenntarthatatlan helyen volt, de 132 másik fa fogja őket pótolni.

Lemond a kormány a cukorbetegekről?

FERENCZI GÁBOR (Jobbik):  – Államtitkár úr! Mint ön is tudja, november 14-én volt a diabétesz nemzetközi világnapja. Hazánkban egyes források szerint 780 ezer, míg más adatok szerint legalább 900 ezer cukorbeteg él. Bátran állíthatjuk sajnos, hogy népbetegségről van szó. Talán nem véletlen, hogy a világ egyetlen diabétesz emlékjele is hazánkban, ráadásul szűkebb pátriámban, Devecserben található.

 – Államtitkár úr! A cukorbetegség során tartandó diéta komoly mértékben növeli meg a betegek napi kiadásait, hiszen a diabetikus élelmiszerek átlagosan kétszer-két és félszer kerülnek többe a hagyományos termékeknél, a gyógyszerek és a gyakori járulékos betegségek, mint a fekélyes sebek, látáskárosodás, vesebetegségek okán szedett gyógyszerek és kötszerek árairól nem is beszélve. Egy átlagos magyar háztartás ezeket a többletterheket nem képes kigazdálkodni. Hadd mondjak el egy konkrét példát: a hét végi fogadóórámra egy nyugdíjas, akinek önök 36 év munkaviszony után, amelyből 6 évet töltött föld alatt bányászként, 39 ezer forintot folyósítanak nyugdíjként, 14 különböző gyógyszert szed, közöttük cukorbetegségre is. A havi gyógyszermennyiségének ára 17 972 forint. Nyilván nincs ezzel a problémával egyedül.

– Államtitkár úr! A cukorbetegek között sajnos egyre több a betegséggel együtt született gyermek. És bár az ENSZ 1979-es gyermekjogi chartája kimondja, hogy a gyermekek számára ingyenesen kell biztosítani az inzulin-hozzáférést, Magyarországon sajnos ez sem működik. A Jobbik javasolja tehát a diabetikus élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését, a dobozdíj eltörlését, valamint, ahogy az említett charta is rendelkezik, ingyenesen váljanak hozzáférhetővé a veleszületett cukorbetegség által sújtott gyermekeknél az ellátásukhoz szükséges gyógyszerek, készítmények, készülékek. Kérdezem tehát:

  • A kormány mikor teszi ugyanezt?

+

DONCSEV ANDRÁS, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Úgy látom, az ön figyelmét elkerülték a cukorbetegek kezelésének területén az elmúlt időszakban elért eredmények. Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a cukorbetegek világnapján a Magyar Diabétesz Társaság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón számolt be a kormány éppen ez irányban tett intézkedéseiről. Az úgynevezett 2-es típusú cukorbetegség kialakulása leginkább az életmódbeli tényezőkkel függ össze. Arra már ritkábban gondolunk, hogy a cukorbetegség eredményes kezelése és a súlyos szövődmények távoltartása is három pilléren nyugszik: egészséges étkezés, rendszeres mozgás és megfelelő gyógyszeres kezelés.

– Képviselő úr! A teljesség igénye nélkül az alábbi előrelépésekre szeretném felhívni a figyelmét. Az egészséget fokozatosan veszélyeztető termékeket népegészségügyi termékadó sújtja. Az egészségesebb étkezést segíti a Mintamenza-program és a magyar termelőktől származó egészséges élelmiszerek közétkeztetésben való felhasználása. Jövő év elején lép hatályba az a jogszabály, amely a WHO ajánlásával összhangban a káros transzzsírsav-tartalomra vonatkozóan megállapítja annak határértékét a forgalomba kerülő élelmiszerekben, előírja a lakossági bevitel nyomon követését és az élelmiszerekben lévő mennyiségre vonatkozó adatbázis létrehozását.

– Képviselő úr! Egyes népbetegségek, köztük a cukorbetegség visszaszorításával egészségfejlesztési irodák foglalkoznak, amelyek országszerte ezekben a hetekben nyílnak. A cukorbetegség esetében is kiemelten kezeljük a betegek, családok pénzügyi védelmét, mintegy 620 ezren váltanak ki valamilyen, cukorbetegség kezelésére alkalmazott gyógyszert, ebből évente 170 ezer cukorbeteg kap inzulinkezelést is. Egy cukorbetegre évente átlagosan 45 ezer forint gyógyszertámogatást ad az állam, hogy segítse a korszerű terápiákhoz való hozzájutást. Mindezek mellett az egyéb cukorbetegséghez kapcsolódó kiegészítő ellátások állami finanszírozása is eléri az évi 10 milliárd forintos összeget.

Hány új munkahelyet köszönhetünk a stratégiai együttműködési megállapodásoknak?

SZÉL BERNADETT (LMP): – Államtitkár úr! A kormány márciusban stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az elektronikai alkatrészeket gyártó Jabil Circuit Kft.-vel, ami akkor a 16. ilyen megállapodás volt a stratégiai megállapodások hosszú sorozatában. A cég ebben a dokumentumban azt vállalta, hogy további beruházásokat és fejlesztéseket fog végrehajtani, és új munkahelyeket hoz létre. Ehhez képest információim szerint a tiszaújvárosi gyárban december 11-ig közel 700 főt terveznek elbocsátani, sőt már a megállapodás aláírása után nem sokkal leépítésekre került sor. A csütörtökön megjelent hír szerint a szintén stratégiai partner Tesco is elbocsátásokra készül, annak ellenére, hogy a kormányzattal kötött megállapodásban 2013-ra és 2014-re jelentős foglalkoztatásbővítést vállalt.

– Államtitkár úr! Az NGM szerint ezek a megállapodások nem jelentenek garanciát a munkahelyek megőrzésére, csak afféle szándéknyilatkozatok, amelyek jogi kötelezettségvállalást nem tartalmaznak. A sorozatos leépítések viszont mégiscsak rámutattak arra, hogy a nagy felhajtások közepette megkötött megállapodások nem jelentenek többet egy darab papírnál, és jól mutatják azt a pótcselekvést, ami munkahelyteremtés címszó alatt zajlik ebben az országban. Joggal kérdezem:

  • Minek köt a kormány ilyen látvány megállapodásokat?
  • Próbál-e egyáltalán érvényt szerezni a megállapodásokban foglaltaknak például a Jabil esetében?
  • Ha azt nem is tudja elérni, hogy ezek a cégek munkahelyeket hozzanak létre, tesznek-e valamit azért, hogy legalább ne rakjanak százával utcára embereket?
  • Ezenkívül jó lenne látni, hogy hány új munkahelyet köszönhetünk ezeknek a megállapodásoknak összességben, vannak erről adatai az NGM-nek?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő Asszony! Eddig 32 partnerségi megállapodást írt alá a kormány, ebből négyet jómagam, egyet pedig itt nem messze, a Gobelin-teremben 2013. január 11-én az IBM-mel. Találkoztam nyáron az IBM vezetőivel, akik elmondták, hogy 350 új munkahely jött létre azóta. Januárban aláírtuk a partnerségi megállapodást, októberben pedig arról tájékoztattak, hogy eddig összesen 500 új munkahely jött létre.

– Képviselő asszony! Úgy gondolom, hogy figyelni kell a vállalatokat, miként ruháznak be, miként fejlesztenek, és ennek milyen következményei vannak. A Jabilnél az alapvető kérdés nem az, hogy van-e partnerségi megállapodás vagy sem. A Jabil - és hasonló a Flextronics is egyébként - egy nagyon sajátos, gyakorlatilag nem végterméket készítő vállalat, az Apple, a Nokia bármelyik termékéhez gyárt alkatrészeket. Amikor van megrendelése, akkor ott felfut a gyártás, és amikor nincs, akkor sajnos olyan eset is előállt, amilyet ön említett. De hadd említsem: éppen ezért, mivel nagy elektronikai végterméket előállító vállalatoknak a bedolgozója gyakorlatilag,  a Jabil tőlük kap megrendeléseket, ebből következően 2013 júliusában, Szombathelyen viszont 450 fővel bővítette a termelését. Tehát itt egy speciális vállalattípusról van szó - mondom, a Flextronics is ilyen -, amelyik sokkal erősebben kötődik a világpiac ingadozásaihoz, mint egy olyan vállalat, amelyik egy végtermékkel jelenik meg, legyenek ezek akár az autógyárak, amelyek itt vannak Magyarországon, vagy legyen például a korábban is említett IBM. Tehát ezek a szerződések alapvetően egy nagyon jó bázist képeznek arra, hogy a jövőben is szorosan együtt tudjanak működni a magyar kormány és a vállalatok Magyarországon.

Felújítás alatt a 100 éves Óbudai Gázgyár?

MENCZER ERZSÉBET (Fidesz): – Államtitkár úr! Óbuda fejlődésének szempontjából igen jelentős korszak volt a XX. század fordulója s az azt követő évtizedek. Gyors ütemben zajlott a városiasodás, épült Budapest s vele együtt az Óbudai Gázgyár. Sokan s egyre többen kívántak részesülni mindazokból a javakból, amelyeket a technikai fejlődés lehetővé tett. A gázgyár világításra, majd fűtésre is alkalmas energiát állított elő, maga az épületkomplexum pedig az óratoronnyal, ipari létesítményeivel és az ott dolgozók lakóépületével együtt észrevétlenül Óbuda egyik fontos védjegyévé vált.

– Államtitkár úr! Október 15-én az Óbudai Múzeumban megnyílt egy vándorkiállítás „100 éves az Óbudai Gázgyár” címmel, amely archív felvételek segítségével eleveníti fel a gázgyár korai éveit. A családi fényképalbum képei a régmúlt események bemutatásán túl a gázgyár eredetének feltárására is szolgálnak. Fontos dokumentáció ez, mivel az elmúlt évtizedekben e területhez nagyobbrészt környezeti szennyezés és az ipartörténeti értéket képviselő építmények romlásának asszociációja társult. Épp ideje ezen a kedvezőtlen helyzeten változtatni. Az első jelentősebb lépés a földben elterülő gázmassza eltávolítása volt. Másodjára az állagmegóvási munkák is elkezdődtek. Bízom abban, hogy hamarosan újabb lépés következik. Ideje lenne, hogy végre elnyerje az őt megillető helyet Budapest ipartörténeti nevezetességei között, s új kulturális vagy szabadidős funkcióval gazdagodva, méltó formában emlékeztessen mindannyiunkat Óbuda 100 évvel ezelőtti fejlődésére. Az elhangzottakra tekintettel kérdezem:

  • Mikor veszi kezdetét az Óbudai Gázgyár felújítása?
  • Milyen munkálatok megvalósulása várható az épület rekonstrukciójával kapcsolatban?
  • Milyen kulturális és szabadidős funkciókkal gazdagodhat a terület?
  • Mit tesz a kormány a területen lévő műemlékek feltárása, megóvása érdekében?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár:  – Tisztelt Képviselő asszony! Kérdezi, hogy mikor veszi kezdetét az Óbudai Gázgyár felújítása, és milyen munkálatok megvalósulása várható az épület rekonstrukciójával kapcsolatban. Nos, az ingatlanegyüttes több tulajdonos kezében van. A Graphisoft Park a bejáratnál lévő korábbi igazgatási épület tömbjének felújítását és hasznosítását folytatja. Már elkészült a portaépület, a régi mérlegház, a volt igazgatósági épület felújítása, utóbbiban iroda működik. Jelenleg folyik az egyik raktár, a jóléti épület és a lakóház épületének felújítása; itt egyébként két egyetem fog majd helyet kapni. A felújított épületbe, ami a nagyműhely volt, az egyik egyetem már beköltözött.

– A központi toronyegyüttes épülete a Budapesti Fővárosi Önkormányzat tulajdona. A tornyok felújítását a Budapesti Városfejlesztési Zrt. 2013. július hónapban megkezdte, várható átadása 2014 júliusában lesz. A felújítás keretében a toronyegyüttes, a víztorony és a kátránytornyok teljes műemléki felújítása fog megtörténni.

– A szennyezett terület kármentesítése a Gázművek kötelezettsége, a kármentesítés műszaki tartalmának tisztázása miatt húzódik a kivitelezés megkezdése. A kármentesítési munkák elvégzését követően lesz hasznosítható a teljes épület, az új kulturális és szabadidős funkciók kialakítása.

– A területen lévő műemlékek feltárása, megóvása érdekében az I. kerületi járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal az illetékes. Az ő ügyintézői folyamatos kapcsolatot tartanak a kivitelezőkkel és tervezőkkel annak érdekében, hogy a munka folyamatos legyen, és felgyorsuljon. Hosszú folyamat eredménye lesz, míg az új funkcióját el fogja nyerni ez az épületegyüttes.

Mikor teszik hatékonyabbá az Országos Mentőszolgálat munkáját?

KULCSÁR GERGELY (Jobbik): – Államtitkár úr! Sajnos sokszor előfordul, főként a kisebb, elzártabb településeken, hogy egy-egy riasztásnál későn ér ki a mentő, és ezért a beteg életét nem tudják már megmenteni. Ahhoz, hogy minimalizálni lehessen ezeket az eseteket, arra lenne szükség, hogy több mentőautó a lehető legjobb felszereltséggel álljon a mentősök rendelkezésére. Lakóhelyemen, Hajdú-Bihar megyében a rendelkezésre álló, működő mentőautók egyötödét nem állítják szolgálatba, az elszigeteltebb településekre később érnek ki így a kocsik. Olyan információt is kaptam, hogy még több autót akarnak leállítani, és a korábban ígért, országosan 200 új mentőautóval sem dolgoznak még.

– Szintén a témához kapcsolódik, hogy a mentőszolgálat szakemberhiánnyal küzd. Országosan szinte mindenhol tapasztalható, hogy kevés a mentőtiszt, és ez is az egyik forrása a jelentkező problémáknak. A szakmában dolgozók egyöntetű véleménye szerint ennek az a legfőbb oka, hogy a mentőtiszteknek nyelvvizsgával kell rendelkezniük, ez sokakat elriaszt vagy gátol abban, hogy mentőtisztnek álljon.

– Államtitkár úr! Szólnom kell még az OMSZ-nél dolgozók bérfejlesztéséről is. Sok esetben a körülbelül tízezer forintos béremelés valójában bércsökkentést jelentett, ugyanis különböző címen járó pótlékokat az emeléssel párhuzamosan megszüntettek. Úgy gondolom, hogy ezek sürgősen orvosolandó problémák, hiszen egy hatékonyan működő, modern felszereltséggel rendelkező mentőszolgálat több életet menthet, mint jelenleg.  Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerül:.

  • Miért nem használják a meglévő autókat, és miért áll megyénként 10-12 mentőautó?
  • Mikor dolgozhatnak a mentősök a beígért új kocsikon?
  • Miért van az, hogy a szakma által kedvelt és jobbnak tartott Toyoták helyett a rosszabb minőségű Ford-kocsikat vásárolják meg?
  • Tervezik-e azt, hogy eltörlik a mentőtisztképzés során a kötelező nyelvvizsgát?
  • Ezek a dolgozók kapni fognak bérkompenzációt, hogy valóban béremelés legyen a béremelés?

+

DONCSEV ANDRÁS, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A 2010-es kormányváltást követően azzal szembesültünk, hogy a mentőgépkocsipark elöregedett, a gépjárművek nagy része jelentős futásteljesítménye és életkora miatt is gyakran javításra szorult. Ezért 2010 óta közel 3 milliárd forintos forrásból 120 darab új mentőgépjárművet állítottunk forgalomba. A gépkocsicsere-programot folytatjuk.

– Az európai uniós fejlesztési programnak köszönhetően 11 milliárd forintos forrásból egyéb fejlesztések mellett további 200 darab mentőautó megvásárlására nyílik lehetőség, tehát ez azt jelenti, hogy újra cserélünk minden harmadik mentőautót. Ezenkívül további fejlesztéseket tudunk végrehajtani: 22 új mentőállomás épül a 15 percen belüli kiérkezés szempontjából fehér foltnak számító térségekben, 60 mentőállomáson a mentőegységek kivonulását gyorsító korszerűsítés történik.

– A fő célunk az Országos Mentőszolgálat szolgáltatási minőségének javítása, a mentőállomás földrajzi egyenlőtlenségeinek csökkentése, a 15 percen belüli kiérkezés lehetőségének biztosítása országosan, legalább a lakosság 90 százalékát érintő területen, mindez a földi mentés infrastruktúrájának fejlesztésével.

– Tisztelt Képviselő Úr! Idén az OMSZ gazdálkodási egyensúlyát közel kétmilliárd forint pluszforrással biztosítottuk. Különösen fontos lépésnek tartom az idei ágazati bérfejlesztés eredményeit, aminek következtében a mentőszolgálat érintett munkatársai közül a mentőtisztek jelentősen, körülbelül 40 ezer forinttal több bért vihetnek haza havonta, a korábbi időszakhoz képest. 

Mikorra várható a Kecskemét-Jakabszállás-Bugac-Szank-Kiskunmajsa kisvasút rekonstrukciójámak elindítása ?

GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP): – Államtitkár úr! Kisgyerekként Szankon laktunk, ott éltünk védőnő édesanyámmal, és rengeteget kisvasutaztunk, és nagyon szerették az emberek. Mostanában nemcsak politikusként, hanem orvosként, sportorvosként is rengeteg emberrel, civil szervezettel találkozom, és igény van az újraélesztésre. A kisvasút újraélesztésével az egyébként is fejlett és sikeres települési idegenforgalmi tevékenységek továbbfejleszthetők lennének, ami aztán további munkahelyeket teremthetne, különböző formájú pluszforrásokat, bevételeket generálhatna az érintett településeken.

– Az érintett települések, például Jakabszállás, Bugac, Kiskunmajsa, továbbá a Magyarkert, Kis-Magyarország, repülőtér, Kiskunsági Nemzeti Park, gyógyfürdő, élményfürdő, 56-os Múzeum, és így tovább, és így tovább. Csodálatos lehetőségek, úgy is mondhatnám, hogy a különböző kulturális nemzeti rendezvények plusz a kisvasút egyfajta hungarikumnak is nevezhető lehetne. Úgy gondolom, hogy minden érintett bevonásával, együttérzésével és összefogásával, az önök kérésére és segítségével, összefogva meg fogunk mi is csinálni mindent, amit kell, és amit tudunk. Mindezek alapján tisztelettel várom válaszát és természetesen értelemszerű segítségét a Kecskemét-Jakabszállás-Bugac-Szank-Kiskunmajsa kisvasút mielőbbi újraindításában.

  • Tehát mikor és hogyan lehetne újraéleszteni a kisvasutat?
  • Milyen állami, esetleg uniós forrásokkal?
  • Milyen egyéb önkormányzati vagy civil szervezeti együttműködésekre lenne szükség?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valóban, a kisvasúton 2009 decembere óta szünetel a személyszállítás, a vasútvonal által érintett településeken a korábbi utasforgalmi igényeket ma autóbuszok szolgálják ki.

– Képviselő úr! A kisvasút újbóli üzembe helyezése annak jellegzetessége miatt csak turisztikai, idegenforgalmi céllal lehetséges. Ennek alapján az Európai Parlament és a Tanács vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásokról szóló rendelete szerint az esetleges működés költségvetési forrásból sajnos nem finanszírozható.

– Képviselő úr! A kisvasút a térség vonzerejét növeli, ezért megfontolandónak tartunk minden olyan megoldást, amely lehetővé teszi az üzemeltetés – elsősorban – turisztikai célú újraindítását. Azt is el kell mondanom, hogy a keskeny nyomközű pályahálózaton az elmúlt években a MÁV erre irányuló őrzési erőfeszítései mellett is történtek eltulajdonítások, rongálások, lopások, amelyek a sima újraindítási költségeket sajnos jelentős mértékben növelik. A kisvasút újbóli megindítása tehát a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak megfelelő működési modell kialakítása esetén lehetséges, amelyhez biztosítani kell az  üzemképessé tételéhez és a fenntartás-üzemeltetéshez szükséges eszközöket is. Ezzel együtt megerősítem: a kisvasút rendeltetésszerű hasznosításának újbóli megkezdését továbbra is támogatjuk, és a modell kialakításában szakmailag készséggel részt veszünk.

Mennyire biztos, hogy jól kérdezett a kérdezőbiztos?

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): – Államtitkár úr! A 2011-es népszámlálás eredményei szerint tíz év alatt eltűnt a nagy történelmi egyházakhoz tartozók körülbelül egyharmada, úgy, hogy közben a többi felekezethez tartozók és a magát vallástalannak tartók aránya alig nőtt, viszont óriási mértékben, 144 százalékkal nőtt a vallási hovatartozást firtató kérdésekre nem válaszolók aránya. Kétes esetek tömegei mutatják, hogy ezek az adatok nem feltétlenül valós tendenciákat tükröznek. Tóth Károly István takácsi evangélikus lelkész a legkirívóbb eseteket foglalta össze egy korábbi, az evangelikus.hu oldalon megjelent cikkében. Miképpen csökkenhetett például a Pest megyei Pusztazámor 811 fős, magukat 2001-ben felekezethez tartozó, valló lakóinak száma 453-ra? Hasonló a helyzet a Veszprém megyei Szőcön is, ahol 2001-ben 372 főből tavalyelőtt már csak 163-an vallották magukat vallásosnak. A Vas megyei Kőszegpatyon ezek a számok 202 és 93, a Somogy megyei Drávatamásiban pedig 231 és 152. Még ennél is érdekesebb az őrségi Őrimagyarósd esete, ahol 2001-ben még 190 fő evangélikus, 53 fő katolikus és 19 fő református volt a településen, 2011-re azonban a katolikusok és a reformátusok mind eltűntek, és evangélikusból is csak 4 fő maradt. Értesültem arról is, hogy a KSH ez év július 17-én helyesbítette az őrimagyarósdi adatokat, más ilyen esetről azonban nem tudok, de ez a helyesbítés is jelzi, hogy valami bizonyosan nem stimmel az adatokkal.

– Államtitkár úr! A problémára magyarázatul szolgált, hogy a hozzám eljutott panaszok szerint a kérdezőbiztosok több esetben egyszerűen nem kérdeztek rá az összeszámlálandók felekezeti hovatartozására. A tízévenkénti népszámlálás elengedhetetlen adatokat szolgáltat nemcsak az adott egyházak számára, hanem bizonyos demográfiai, szociológiai  folyamatok nyomon követésére, ezért fontosnak tartanám a problémák kivizsgálását. Kérdezem:

  • Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a népszámlálás adatfelvétele során a kérdezőbiztosok akár az országos összeírást is befolyásoló hibákat követtek-e el?
  • Mivel magyarázzák az anomáliákat, és milyen intézkedéseket kívánnak tenni a helyzet megoldása érdekében?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valóban, sokunkat meglepett az az adatsor, ami a népszámlálás következtében kijött, hogy milyen sokan kerültek ki a magukat felekezethez tartozóknak valló csoportból a válaszolni nem akarók közé, és valóban, lehet, hogy többfelé kell kapiskálnunk akkor, amikor keressük az egyes válaszlehetőségeket. Ugyanakkor nem látjuk annak a lehetőségét, hogy ez a KSH adatfelvételéből vagy az internetes rendszernek a bármiféle hibájából fakadhatna. Hiszen az embereknek a 35 százaléka saját kezűleg töltötte ki ezeket az adatfelmérő íveket, vagy felmentek az internetre, és ott töltötték ki, vagy pedig elkérték a biztostól az adatlapot, és ők maguk ikszelgették vagy írták be a különböző válaszokat.

– Képviselő úr! A kérdezőbiztosok az oktatáson megkapták azt a mindenképpen fontos szabályt, hogy semmiképpen nem tölthetik ki a meg nem válaszolt kérdéseket a saját ismeretei alapján, tehát hiába tudták valakiről, hogy milyen felekezethez tartozik, ha erről nem nyilatkozott, nem írhatták be. Nyilván vannak eltérések, de többlépcsős terepellenőrzés volt, hogy valóban feltettek-e minden kérdést, és az nem mutatott olyan országos eltérést, ami nagyságrendileg indokolhatna ekkora változást. Mind a kérdőíven, mind az útmutatóban, amit kaptak a számlálóbiztosok, mind az oktatáson ugyanazok a kérdések és kitöltési magyarázati szabályok szerepeltek, mint 2001-ben. Tehát nem változott ez a szabály.

– Ami viszont változott Magyarországon, az valóban a vallási kérdés tekintetében a rejtőzködők aránya, 11-ről 27 százalékra nőtt. De ez nem csak Magyarországon van így. Ha megnézzük, Szlovákiában szintén tíz év alatt 3 százalékról 11 százalékra, Csehországban 9 százalékról 45 százalékra nőtt az erre a kérdésre nem válaszolók aránya. Úgyhogy itt az önkéntes válaszadás, úgy látszik, valóban rejtőzködésbe vitte a válaszadókat, de nem látható, hogy a KSH rendszerében lett volna ilyen hiba.