A magyar kormány és a Híd-Most párt viszonyában a kabinet álláspontja nem változott és nem is fog változni – válaszolta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Szabó Vilmos szocialista képviselő írásbeli kérdésére. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a magyar közösségek képviseletét a magukat magyarként meghatározó pártok tudják a leghatékonyabban képviselni. A Híd-Most vegyes párt: ez pedig „az asszimiláció lejtője, nem pedig gátja".
A szocialista képviselő a Mikor ismeri fel a kormány, hogy a határon túli magyar szervezetek budapesti kézi vezérlése csak a legutóbbi szlovákiai választási eredményéhez vezethet? címmel megfogalmazott kérdésében azt írta, a két évvel ezelőtti szlovákiai választások előtt az Magyar Koalíció Pártja (MKP) vezetőinek kérése ellenére a Fidesz a választási kampány időszakában fogadtatta el a könnyített honosítási eljárásról szóló törvényt. Az MSZP-frakció támogatta a törvény elfogadását, de több alkalommal felhívta a figyelmet a törvényjavaslat beterjesztésének rossz időzítésére, illetve arra, hogy elmaradtak a konzultációk a szomszédos államokkal. Ennek hiányában az érintett országok szankciókat foganatosítottak a magyar állampolgárságot kérelmezőkkel szemben - közölte, és kitért arra, a két évvel ezelőtti tapasztalatokból semmit nem okulva a magyar kormány továbbra is beavatkozott a felvidéki magyarság életébe, kirekesztve a Híd-Most pártot a magyar-magyar párbeszéd intézményesített struktúráiból.
Semjén Zsolt az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában úgy fogalmazott: a határokon kívül élő magyar nemzeti közösségek érdekeit a leghatékonyabban a magyar érdekek képviseletére alakult, magukat magyarként meghatározó pártok tudják képviselni.
A Híd-Most azonban a kezdetektől fogyva vegyes pártként definiálta önmagát, amint az is - fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus, aki kiemelte: ez „az asszimiláció lejtője, nem pedig gátja".
A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a magyar állam „természetszerű küldetése", hogy a magyar nemzet fennmaradjon, ez pedig akkor lehetséges, ha mindent megtesznek az asszimilációval szemben, a magyar identitás megőrzéséért, megerősítéséért. Ennek eszköze – folytatta – a magyar állampolgárság által a nemzet közjogi egyesítése és az etnikai alapú magyar szervezetek és pártok támogatása.
Semjén Zsolt válaszában visszautasította azt a párhuzamot, amelyet a szocialista képviselő az egyszerűsített honosítás bevezetése és a szlovákiai választások eredménye között vont.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese úgy fogalmazott: „Visszautasítom minden olyan határainkon kívül élő nemzet- és honfitársunk nevében, aki élete egyik legfontosabb pillanataként élhette meg a magyar állampolgársági okiratok átvételét, mindazok nevében, akik már benyújtották az illetékes hivataloknál az egyszerűsített honosításra vonatkozó kérelmüket, továbbá minden egyes külhoni magyar nevében, akik fontosnak érzik a magyar nemzethez való tartozásuk közjogi úton való kifejezését is".
A márciusi szlovákiai választásokon a szlovákiai magyarok szavazataiért versengő két párt közül csak a Híd-Most szlovák-magyar párt tudta átlépni a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt: a voksok 6,89 százalékát kapta. Az MKP a voksok 4,28 százalékát szerezte meg, és így nem sikerült visszajutnia a parlamentbe (a Magyar Koalíció Pártja 2010-ben esett ki a pozsonyi törvényhozásból).
