Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: a magyar oktatásügy átalakítását a külhoniakat is figyelembe véve kezdték meg. Kiemelte: az oktatásnak az erős nemzeti középosztály kiépülését kell segítenie, mely „továbbviszi a magyarságot, egységes értékrendet képvisel Szent István országában”.

Fontosnak tartottuk a nemzeti alaptantervbe foglalni, hogy Trianont és az 56-os lyukas zászlót tanítani kell; a magyar gyerekeknek tudniuk kell, miért beszélnek az emberek magyarul Erdélyben – mondta az államtitkár. Hozzátette: természetesen a gazdasági szempontoknak is alá kell rendelni a felsőoktatás átalakítását, még ha ez a médiában vitákat is vált ki. „A viharok csak a felszín, a látszat, valójában ezeknek az átalakítások komoly támogatottságot élveznek a szakmában” – jegyezte meg. Hoffmann Rózsa példaként az MTA, a tudományos élet, a rektori konferencia elismerését emelte ki, de mint elmondta, a szülők, a civilek pozitív visszajelzéseit is tapasztalta. „Minden esélyük megvan a beterjesztett törvények elfogadására” – zárta le gondolatát.

Az oktatási rendszer legproblematikusabb elemeként Hoffmann a szakképzést említette meg: egyre kevesebben választják a szakmunkás pályát, a résztvevők mintegy 30 százaléka végleg kibukik a végzés előtt, aggályosak a gyakorlati oktatás lehetőségei is. „Nem mi, hanem a kormány döntött úgy, hogy a szakmunka becsületét vissza kell hozni” – mondta az államtitkár. A tervezet alapján az ilyen jellegű képzésből is be lehet majd kapcsolódni a felsőoktatási rendszerbe az arra vágyóknak – fűzte hozzá.

Szép Sándor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese az előadás során elmondta „a Sapientia is Tusványos szülötte, az ötlet ezen a helyen fogant meg”. Hozzáfűzte, bölcs döntés volt az egyetem megalapítása: „tudást hozunk létre, a tudást szolgáljuk és a régiót is összefogjuk”. Szép Sándor külön kiemelte a magyar egyetemektől kapott folyamatos segítséget, mely nélkül jelentősen csökkennének lehetőségeik. „Legfontosabb, hogy az intézményt bevigyük környezetébe, helyben szolgáljuk a régió felemelkedését. Szükség van továbbá arra is, hogy a régió is felismerje: az iskola őket is szolgálja” – jegyzete meg.

„Ki kell használunk a román oktatási törvényt, miszerint külföldi intézményekkel közösen indíthatók képzések” – jelentette ki János-Szatmári Szabolcs, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora. Mint mondta: Romániában a magyar nyelvű agrárképzés, a jogászképzés még mindig tabunak számít – hiszen ez egykor politikai okokból bukott el –, az új törvény viszont lehetővé teszi az ilyen lehetőségeket kínáló oktatási intézmények akkreditálását. „Sok esetben hiányzik Erdélyben az oktatói háttér, ez most pótolható” – fűzte hozzá. János-Szatmári Szabolcs külön említést tett a romániai pedagógusképzésről, mely – véleménye szerint – nem eléggé gyakorlatközpontú. „Lehetőség lenne egy közös Kárpát-medencei stratégia kiépítésére, a bevált módszereket átvehetnénk, kölcsönösen szakmai gyakorlatot biztosíthatnának egymásnak az országok” – szorgalmazta a rektor.

A Kárpát-medencei tudástér című előadás szereplői mindannyian egyetértettek abban is, hogy a tehetséggondozást a jövőben kiemelt feladatként kell kezelni, és lehetőség szerint nemzetközi rendezvényeket szervezni ilyen célból.