Semjén Zsolt a választási regisztrációval kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy azt csak a magyarországi állampolgárok esetében semmisítette meg az Alkotmánybíróság. Ezért – mint mondta - a határon túli magyar állampolgárok esetében lesz regisztráció. Hozzátette: ezt megtehetik majd levélben, e-mailben vagy személyesen is, vagyis könnyű lesz a regisztráció.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: arra külön figyelnek, hogy azokban az országokban (Ukrajna, Szlovákia), ahol nem ismerik el a kettős állampolgárságot és ezért probléma lehet a regisztrációból, a hatóságoknak ne jusson a tudomására, hogy ki az, aki magyar állampolgár.

„Az autonómia a kisebbségi jogok királynője, akkor mi sem érjük be a cselédlánnyal vagy az udvarhölggyel, akkor nekünk is a királynő kell.”

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: ha erről lemondanánk, akkor saját magunk ismernénk el, hogy alábbvalóak, másodrangúak vagyunk. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden nemzetrésznek magának kell kidolgoznia a testreszabott autonómiakoncepciót. Visszautasította azt a kérdésfeltevést, hogy területi vagy kulturális egy autonómia.

Azt mondta: a szórványban élő magyarságnál kulturális autonómiáról, ahol tömbmagyarság van, ott területiről beszélünk. Utalt arra, hogy az autonómiáról szóló Gross-jelentésben az áll: ahol autonómia van, ott csökken a konfliktusok száma, valamint a szellemi és gazdasági prosperitás is beindul, ezért az autonómiának olyan pozitív mérlege van, amely nemcsak a kisebbségi nemzetrészeknek, hanem a többségi államoknak, és az anyaországnak is jó. Semjén Zsolt azt mondta: fontos, hogy mi senkit nem kényszerítünk az autonómia különböző formáinak követelésére, mindenki maga dönt erről, és amit szeretnének, azt támogatja a kormány.

A székelyzászló-ügyről a miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett: a legalapvetőbb emberi jog annak kinyilvánítása, hogy valaki valamely közösséghez tartozik, és ehhez a szimbólumok használata is hozzátartozik.

A legtermészetesebb dolognak nevezte Semjén Zsolt, hogy ha például a gyulai románság ki akarja fejezni önazonosságát, akkor a magyarországi románságra utaló szimbólumokat, vagy román szimbólumokat használhat.

A politikus emlékeztetett arra, hogy gyakorlatilag az egész világ magyarlakta területein kint van a szimbólum, Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban és az itthoni önkormányzatok is kitűzték a székely zászlót. Úgy fogalmazott: ez a támadás soha nem látott reklámot csinált a székely zászlónak. Semjén Zsolt szerint a román politikusok is belátták, hogy ez egy emberi jogi dolog, amit nem lehet feszegetni.

Szólt arról is: Romániának és Magyarországnak tudomásul kell vennie, hogy történelmi sorsközösségben vagyunk. Egyetért azzal, hogy minél szorosabb magyar-román együttműködés legyen, mint ahogy pár évvel ezelőtt volt, mert akkor mind a ketten sokkal többet értünk el, mint amikor elmentünk egymás mellett, vagy pláne amikor konfliktus volt.

Semjén Zsolt azt mondta: a román belpolitika jelenleg rendkívül viharos, és sajnálatos tapasztalat a Kárpát-medencében, hogy ha súlyos problémák vannak, akkor előveszik a magyarellenes kártyát, elterelve a figyelmet a gazdasági, szociális, politikai problémákról. Szerinte ez azért nem bölcs dolog, mert nem oldja meg a problémát, az adott országon belül szít konfliktusokat és óhatatlanul magyar-román feszültséget is eredményez.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: ki kell állni az emberi jogok mellett, ki kell állni a határon túli magyarság jogaiért, de arra kell mindig törekedni, hogy minél harmonikusabb legyen a román-magyar viszony, mert ez az érdeke Magyarországnak, Romániának és az erdélyi magyarságnak is.