A kormány minden, az emberi méltóságot sértő megnyilvánulást visszautasít – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden a parlamentben, mielőtt az Országgyűlés úgy döntött: tárgysorozatba veszi azt az MSZP-s határozati javaslatot, amely állandó etikai bizottságot hozna létre a képviselők által tanúsított rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób magatartások megállapítására és szankcionálásukra.
A kabinet „garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban élhet. Meg fogjuk őket védeni, ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is" - mondta a kormányfő, miután a szocialista Steiner Pál arra kérte, segítsen határozati javaslatuk elfogadásában.
Az MSZP-s képviselő közölte: indítványuk egy olyan problémára ad kulturált megoldást, amikor „nem kulturált történeteket" kell kezelnie a magyar parlamentnek, ahol „mostanában csúnya dolgok történnek".
Az indítványt végül 300 igen, 45 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Nemmel hét fideszes politikus és a Jobbik-frakció voksolt. A két tartózkodó szavazatot fideszes képviselő adta le.
A szocialisták azután kértek szavazást a javaslat tárgysorozatba vételéről, hogy Baráth Zsolt múlt kedden napirend utáni felszólalásában Solymosi Eszterről emlékezett meg. A képviselő a korabeli vádakat felidézve úgy fogalmazott: a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg 1882-ben, ám ezt az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni, így az eljáró bíró „külső nyomásra kénytelen volt" felmentő ítélet hozni.
Az MSZP ezután sajtótájékoztatón követelte, hogy a demokratikus pártok zárják politikai karanténba a szélsőjobboldalt, és sürgette a rasszista, antiszemita, idegellenes képviselői megnyilatkozásokat szankcionáló parlamenti testület létrehozását.
Harangozó Gábor, a határozati javaslat egyik előterjesztője most azt mondta: indítványuk alapja az Európa Tanács 2010-es határozata, amely azért született, mert egész Európában aggasztó jelenség, hogy a szélsőséges eszméket hirdető pártok egyre népszerűbbek és egyre radikálisabbak.
A tanács ajánlásait átvéve terjesztették a parlament elé javaslatukat, amelyben azt kezdeményezik, hogy az Országgyűlés hozzon létre egy állandó etikai bizottságot a képviselők által tanúsított rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób magatartások megállapítására és szankcionálásukra. Az MSZP álláspontja szerint - ismertette - a szélsőségesség elleni határozott fellépés szükségességét olyan közelmúltbeli események is alátámasztják, mint például a Jobbik uniószászló-égető akciója.
A vitában felszólaló LMP-s Schiffer András arra kérte a kormányoldalt, ne azt nézze, hogy ellenzéki oldalról érkezett a javaslat, mert az nem fordulhat elő, hogy parlamenti képviselők kétségbe vonják bármely társadalmi csoporthoz tartozók emberi méltóságát.
Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője viszont úgy foglalt állást, hogy az MSZP javaslata a provokációnak, a tehetetlenségnek és „a valódi program hiánya miatt érzett komplexusoknak a különösen veszélyes és szánalmas elegye".
A Jobbik elítél minden olyan politikai cselekvést, amely különbséget tesz ember és ember között, akár faji, akár vallási hovatartozás szempontjából - közölte. Kijelentette ugyanakkor, hogy szerintük nincs olyan jogi helyzet, amely indokolná a határozati javaslat elfogadását, mert a rasszizmussal, az idegengyűlölettel kapcsolatos jelenségeket kellő súlyú törvények kezelik, és szerinte társadalmi igény sincs egy olyan testületre, mint amilyet a szocialisták kezdeményeznek. „Kikérem magamnak, amikor valakik politikai haszonszerzés céljából megpróbálnak a büszke magyar és a náci közé egyenlőségjelet tenni" – mondta Vona Gábor.
A szocialisták már tavaly nyáron benyújtották a parlamentnek a rasszista képviselői megnyilatkozásokat szankcionálni szándékozó indítványukat, amelyet azonban az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége nem vett tárgysorozatba.
