A sikeres jövő azon áll vagy bukik, hogy az értékes múltat és az azt jelképező személyeket megfelelően tiszteljük-e, vannak-e emléknapjaik és ünnepeik, amikor tetteikre emlékezünk – emelte ki Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezető-helyettese a Rákóczi-szabadságharc alkalmából tartott rendezvényen, hétfőn a fővárosban.
A kormánypárti politikus szerint a Rákóczi-szabadságharc több mint félévszázados politikai jégkorszaka után „újra meg kell rajzolni II. Rákóczi Ferenc nemes alakját".
Úgy látta, míg az elismerés, piros betűs ünneppel méltán illeti meg augusztus 20-án az államalapító Szent István királyt, március 15-én az 1848-as, október 23-án az 1956-os szabadságharc hőseit, addig korunk méltatlanul megfeledkezik az 1703. június 16-án kezdődött első szabadságharcunkról, és annak vezérlőfejedelméről.
Felidézte, hogy II. Rákóczi Ferenc e napon lépte át csapataival a Vereckei-hágót, hogy felszabadítsa Magyarországot a Habsburg elnyomás alól, és felszabadítson minden magyart a jobbágyság terhe alól.
Rögzítette: a magyar nemzet annak ellenére fennmaradt, hogy katonailag végül nem nyerte meg szabadságharcait. Fennmaradt, mert az évszázadok óta lüktető szabadságvágy által egyre erősebb nemzeti öntudatra ébredt, és a vészterhes időkben a nemzet kollektív érdeke az egyéni érdekek fölé tudott emelkedni – hangsúlyozta.
Hozzátette: Európa politikai térképét nagyhatalmi szinten könnyű átrajzolni, de ténylegesen meglépni a szükséges változásokat, ahhoz nemzeti vízió, egyéni bátorság és hit kell. Olyan, mint a világ szabadságot szerető népei számára II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, amely évtizedeken át egyedüli jelzőtűzként világított az abszolutizmus sötét éjszakájában. Ma Magyarország Európa éjszakáján ugyanilyen egyedüli jelzőtűz – fogalmazott Vejkey Imre.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke felidézte a Rákóczi-szabadságharc történéseit és kiemelte: az nem egy öncélú felkelés, hanem alulról jövő kezdeményezés volt. Fontos eredménye, hogy Magyarország nem lett örökös tartománya a Habsburg-birodalomnak. Rámutatott: nagyon fontos lenne, hogy az oktatásban is szerepet kapjon II. Rákóczi Ferenc alakja.
Lomnici Zoltán hozzátette: hiánypótló a parlament által ellenszavazat nélkül, két tartózkodással elfogadott határozati javaslat, amely minden év március 27-ét, a fejedelem születésnapját, emléknappá nyilvánította.
A határozattal most a parlament kimondta, hogy támogatja és szorgalmazza a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos megemlékezések szervezését, és oktatási anyagok készítését is.
