A spanyol–belga–magyar elnökségi trió egyik fontos célja a minőségi kisgyermekkori nevelés ügye, így Magyarország is kiemelten foglalkozik a kérdéssel – mondta Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár a témáról rendezett Európai Uniós konferencián. Andrulla Vasziliu, EU oktatási biztosa közölte: a tagállamoknak gazdasági szempontból is fontos a kisgyermekek minőségi nevelése, mert így kevésbé valószínű, hogy a gyermekek felnőttként munkanélküliek lesznek, és a kutatások szerint egészségeesebben élnek, az egészségügy költségeit sem növelik olyan nagy mértékben.
A kisgyermekkori nevelés minősége címmel tartott szakértői konferencia keretében, Andrulla Vasziliu, oktatásért felelős EU-biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján az államtitkár hangsúlyozta: a kisgyermekkor döntő hatással van a későbbi fejlődésre, ekkor dől el, felnőttként hogyan járulhatnak majd hozzá közösségük jólétéhez a gyermekek, és a jó minőségű nevelésben részesülő kisgyermekek később az iskolában is jobban teljesíthetnek.
Hoffmann Rózsa közlése szerint a konferenciára a résztvevők mintegy 30, a felszólalók pedig 13 országból érkeztek. Az eseményen az egyik legfőbb cél a tapasztalatcsere, a jó gyakorlatok megismerése, amelynek eredményeként erősödhet a szakmai együttműködés Európában. Az államtitkár kérdésre válaszolva kifejtette: az új közoktatási törvény koncepciójában külön foglalkoznak a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásával.
Magyarország az EU-elnöksége alatt több romakonferenciát is rendez, ami szintén érinti a hátrányos helyzetű gyermekeket.
Andrulla Vasziliu közölte: a tagállamoknak gazdasági szempontból is fontos a kisgyermekek minőségi nevelése, mert így kevésbé valószínű, hogy a gyermekek felnőttként munkanélküliek lesznek, és mivel tájékozottabbak, jó eséllyel egészséges életmódot folytatnak majd, az egészségügy költségeit sem növelik olyan nagy mértékben. Kutatások igazolják, hogy hatalmas megtakarításokat érhetnek el az országok, ha nagy hangsúlyt helyeznek a kisgyermekkori nevelésre – mondta.
Az EU-biztos felhívta a figyelmet arra, hogy Európában a 15 éves gyermekek közül jelenleg minden ötödik olvasási nehézségekkel küzd, és minden hetedik idő előtt hagyja el az iskolát, így nem szerez megfelelő végzettséget, ami jelentősen rontja az életkilátásait. Az uniós növekedési és foglalkoztatási program, az EU 2020 egyik fő célja, hogy az iskolai lemorzsolódás átlagát a jelenlegi 14 százalékról 10 százalék alá csökkentsék – emlékeztetett. Mint kifejtette, ennek egyik eszköze, hogy a lehető legkorábbi életkortól hozzáférjenek a gyermekek az iskola előtti neveléshez.
Kérdésre válaszolva Andrulla Vasziliu hangsúlyozta: az unió strukturális alapjait az oktatás fejlesztésébe is be lehet vonni. Az iskolából való korai kimaradás elkerülése érdekében pedig a tagállamoknak saját maguknak kell tervet kidolgozniuk – tette hozzá.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium által a konferenciára kiadott közleményben az olvasható: az új közoktatási törvény tervezete szerint hároméves kortól kötelezővé szeretnék tenni az óvodai nevelést. Az unió célul tűzte ki, hogy 2020-ra a 4 éves és a tanköteles életkor közötti gyermekek 95 százaléka részesüljön megfelelő színvonalú intézményes kisgyermekkori nevelésben. Ez különösen a hátrányos helyzetű gyerekek esetében fontos, mert későbbi tanulmányuk alapja, hogy kellő időben megkezdődjön a szakszerű felzárkóztatásuk – fogalmaztak.
Mint írták, a konferencián az EU-tagállamok kisgyermekkori nevelésben érintett minisztériumai, a családok szociális helyzetével, a szegénységgel és a hátrányos helyzetűek lehetőségeivel foglalkozó európai és más nemzetközi szervezetek, az OECD és az Európai Bizottság küldöttei vesznek részt. A tanácskozás témái között szerepel a kisgyermekkori neveléshez aló egyenlő hozzáférés, a különböző intézményes keretek, a finanszírozási modellek az EU-tagállamokban, a pedagógusok és a személyzet szükséges kompetenciái, a szülők és a helyi közösségek bevonásának lehetőségei. A konferencián a szakértők megvitatják az európai együttműködés lehetőségeit ezen a téren, s az itt elhangzó javaslatokat egy dokumentumban összegzik, amely az EU szerveinek későbbi döntéseit segítheti.
