A kormány betartja a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt május 31-i hatállyal megsemmisítő alkotmánybírósági határozatot, de nem áll szándékában, hogy a határidőig moratóriumot vállaljon – nyilatkozta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Hangsúlyozta, eddig sem voltak és nem is lesznek tömeges elbocsátások.
A kormány minden részletében betartja az Alkotmánybíróság (Ab) döntését, ahhoz egy betűt sem tesz hozzá, és nem vesz el belőle – mondta az államtitkár az Alkotmánybíróság keddi határozatára reagálva. Rétvári kifejtette: a döntés május 31-i határidőt jelöl meg, így eddig az időpontig teljesen törvényes minden érintett felmentése.
A kormánynak sem jogi lehetősége, sem szándéka, hogy ettől eltérjen, és moratóriumot vállaljon, mint ahogy a Szakszervezetek Egyeztetési Fóruma kezdeményezi – mondta. Arra nincs lehetőség, hogy most egy egy évvel ezelőtt hatályban levő törvény alapján lépjen a kormányzat – tette hozzá a parlamenti államtitkár, aki megjegyezte: életszerűtlen, hogy hónapokig ne mentsenek fel valakit, aki alkalmatlan és rosszul végzi a munkáját.
Rétvári Bence kiemelte: az Alkotmánybíróság határozatának figyelembe vételével fogják meghatározni a kormánytisztviselői életpályarendszert is, azaz nem lesz indoklásnélküliség. Az államtitkár idézte az Alkotmánybíróság döntését, miszerint az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztségviselők felmentési lehetőségének könnyítését, illetve a közhivatal viseléséhez való jog nem jelenti a hivatal viselőjének felmenthetetlenségét.
A kereszténydemokrata politikus értékelése szerint a taláros testület egyértelművé tette, hogy nem kell visszatérnie az új törvénynek június 1-től az egy évvel ezelőtt hatályos jogszabályhoz, hanem a tavaly nyáron elfogadott és a korábbi között „félúton kell” megalkotni a szabályozást. Ez az új alkotmány elfogadása után várható – jelezte.
Kifejtette: az alkotmánybírósági döntés alapján lehetnek sokkal enyhébbek az államra nézve a felmentés indokai, és lehetnek szigorúbbak a kormánytisztviselőkre nézve, így el lehet mozdulni arról a holtpontról, ami 18 évig volt, amikor gyakorlatilag felmenthetetlenek voltak a kormánytisztviselők alkalmatlanság miatt. A kormánynak az a szándéka, hogy egy teljesítményösztönzőbb rendszert alakítson ki, és megvédjék azokat a kormánytisztviselőket, akik tisztességes munkát végeznek – hangsúlyozta. Az adófizetők pénzével takarékosan kell bánni, ezért csak azokat szabad a közszférában foglalkoztatni, akik tényleges hasznos és hatékony munkát végeznek – fűzte hozzá a kereszténydemokrata államtitkár.
Elmondása szerint ugyanakkor eddig sem voltak tömeges elbocsátások; összesen 66 ezer kormánytisztviselő dolgozik, közülük 6-7 ezren minisztériumokban. Az elmúlt nyolc hónapban a minisztériumokból 424 dolgozót bocsátottak el, a háttérintézményeket is beszámítva 850 munkatárstól váltak meg a kormányváltás óta – tájékoztatott. Szavai szerint ez a szám eltörpül a Gyurcsány-kormány idején történt elbocsátások mellett, amikor 14 ezer dolgozót mentettek fel. Furcsállom, hogy akkor a szakszervezetek nem voltak olyan hangosak, mint most – jegyezte meg.
Rétvári Bence felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc öt éve „lefejezte” a közigazgatást. A Gyurcsány-kormány 2006-ban a közigazgatás legfőbb vezetőit átminősítette politikai vezetővé, így mandátumuk a politikai ciklus végén befejeződött; ezért is kellett újraépíteni a közigazgatás legfelső szintjét – mutatott rá. Közölte: a miniszterhez egyetlen olyan jelzés sem érkezett, ami arról szólna, hogy bárkit politikai okokból bocsátottak el, de ha jönne ilyen, azt kivizsgálják. Kiemelte: az új kormánytisztviselői törvény és a közigazgatás átalakítása eredményes volt, jól működő apparátus jött létre.
Az államtitkár kitért a június 1-től induló új kormánytisztviselői modellre, amelynek egyes elemeit – így az új rendszerű teljesítményértékelést, vizsgáztatási és továbbképzési rendszert, etikai kódexet, javadalmazási és előmeneteli rendszert – 2012. január 1-jéig folyamatosan, több ütemben léptetik hatályba. Az életpályára vonatkozó részletes elképzeléseket a magyar közigazgatás fejlesztési stratégiája, a Magyary program részeként mutatják be 2011. február 25-én az összkormányzati közigazgatási vezetői értekezleten, ezt követően indul a közigazgatási és szakmai egyeztetés
Szólt a közigazgatási ösztöndíjprogram meghirdetéséről is, amiben háromszázan vesznek részt – köztük mintegy negyven roma fiatal – és dolgoznak a közszolgálatban nemzetközi tapasztalatokat is szerezve. Hozzátette, zökkenőmentesen elkezdtek működni a kormányhivatalok, zavartalanul halad az egyszerűsített honosítás, és a közigazgatás új rendszere a vörösiszap-katasztrófa során is jól vizsgázott.
