A megkérdezettek 58 százaléka szerint a Fidesz alakíthat majd kormányt a legkésőbb jövő áprilisban esedékes választások után – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb felméréséből, amelyet a Heti Válasz számára készített. A többség nem hiszi, hogy a Gyurcsány-korszak véget ért, hiába sodródott a névadó a partvonalra: a megkérdezettek 56 százaléka szerint Gyurcsány Ferenc befolyással bír a kormányra. A baloldal néha a Fidesz kétharmados többségétől óvja mállóban lévő szavazótáborát, máskor pedig arra figyelmeztet, hogy a Fidesz akár a Jobbik nélkül nem is alakíthat kormányt. Ezzel szemben a választópolgárok meglehetősen magabiztosan állítják, hogy hamarosan a Fidesz (illetve a vele közösen induló KDNP) önálló kormányzása következik. A Tárki felmérése is óriási fdeszes fölényt mutat, felmérése szerint a biztos szavazó pártválasztók közül 65 százalék a Fideszt támogatja, míg az MSZP szavazótábora 18 százalékon áll.
A megkérdezettek 58 százaléka szerint a Fidesz alakíthat majd kormányt a legkésőbb jövő áprilisban esedékes választások után (33 százalékuk kételkedik). Érdekesség, hogy az MSZP szimpatizánsai (49 százalék) és a Jobbik szimpatizánsai (52 százalék) is többségében így gondolják. Tehát a két bejutásra esélyes párt táborának fele tudni véli, hogy pártjuk a következő ciklusban ellenzéki szerepre van kárhoztatva.
A felmérés alapján egyértelmű, hogy a szavazók „kormányváltásnál többet” várnak. A megkérdezettek 70 százaléka állítja, hogy a Fidesz kormányon más gazdaságpolitikát fog folytatni, mint a jelenleg hatalmon lévők. Az „ők is ugyanezt fogják csinálni, mert mást nem lehet” érvnek, melytől a baloldal hívei a Fidesz-kormány első hónapjaiban remélik a talpra állást, tehát nincs komoly tábora: csupán minden ötödik válaszoló (22 százalék) gondolja, hogy nem lesz különbség a kormányok között.
A gazdaságpolitikai fordulat igénye alighanem a Nemzetközi Valutaalappal való kapcsolatra is vonatkozik. Az első Orbán-kormány idején jelképes erővel bírt, amikor Magyarország visszafizette utolsó világbanki adósságát, s így mentesült a szervezet gazdaságpolitikai előírásai alól. A tavaly hirtelen felvett IMF-hitel viszont épp ezt a megkötöttséget állítja vissza, s ezt tükrözi a költségvetési törvénytervezet is. Nem csoda, hogy a megkérdezettek 53 százaléka szerint nem volt jó döntés, hogy Magyarország az IMF-től vett fel hitelt, s csak egyharmaduk megértő Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon akkori lépésével kapcsolatban. A megakölcsön felvételét egyébként az MSZP-tábor kétharmada helyesli (64 százalék), a Fidesz-tábor kétharmada (66 százalék) elutasítja.
Gyurcsány befolyása:
Míg a Fidesz visszatérően „Gyurcsány–Bajnai-kormányról” beszél, a volt miniszterelnök saját politikai befolyásáért küzd, a szocialisták pedig megpróbálnak úgy tenni, mintha idén áprilisban kezdődött volna a parlamenti ciklus. A többség azonban nem hiszi, hogy a Gyurcsány-korszak véget ért, hiába sodródott a névadó a partvonalra: a megkérdezettek 56 százaléka szerint Gyurcsány befolyással bír a kormányra (az MSZP-tábor 38, míg a Fidesz-tábor 71 százaléka gondolja így). Tény, hogy a hivatalban lévő kormány miniszterei és tanácsadói nagyrészt Gyurcsány kiválasztottjai
Az MSZP-sek is ellenzik a sukorói kaszinóberuházást:
A Hajdú-Bét-ügy után a sukorói kaszinóberuházás kényszeríti magyarázkodásra a kormányfőt és pénzügyminiszterét. E téren a választópolgároktól nem számíthatnak sok megértésre: alig 20 százalékuk támogatja a „több ezer munkahelyet teremtő” invesztíciót. E téren a pártszimpátia sem írja felül a meggyőződéseket: az MSZP-szimpatizánsok 51 százaléka ellenzi a beruházást a fideszesek 68 és a jobbikosok 67 százalékához hasonlóan.
A Nézőpont Intézet felmérése itt olvasható.
Továbbra is jelentősen vezet a Fidesz az MSZP-vel szemben, rajtuk kívül pedig csak a Jobbik kerülne be a parlamentbe, ha most lennének a választások – olvasható a Tárki választáskutatási programja keretében végzett szeptemberi vizsgálat összefoglalásában.
A Fidesz támogatottsága a felnőtt lakosság körében szeptemberben 36 százalék, szemben a júliusi 39 százalékkal. Az MSZP tábora a teljes lakosság körében a júliusihoz hasonlóan 11 százalék – közölték.
Legutóbbi felmérésük alapján a teljes lakosság 42 százaléka nem tudott vagy nem akart olyan pártot mondani, amelyre szavazna. A pártválasztók körében a Fidesz 42 százalékponttal vezet az MSZP előtt, míg júliusban 45 százalékpontnyi volt a különbség.
A biztos szavazó pártválasztók közül 65 százalék a Fideszt támogatja, csakúgy mint júliusban, míg az MSZP szavazótábora 18 százalékon áll, ez az arány júliusban 17 százalék volt. A Fidesz és az MSZP szavazóbázisa között továbbra is csaknem négyszeres különbség van az ellenzéki párt javára – összegezték.
Mint írták, szeptemberben a teljes népességen belül 6 százalék a Jobbik támogatottsága, s ez megegyezik a júliusi aránnyal. A biztos szavazó pártválasztók között viszont nőtt a párt támogatottsága: júliusban 9, ebben a hónapban pedig már 12 százalék volt a részesedésük.
Az SZDSZ támogatottsága júliusban és szeptemberben is egyszázalékos volt a biztos szavazó pártválasztók körében. Az MDF megtartotta háromszázalékos szavazótáborát a biztos szavazó pártválasztók körében. A Fidesz és a Jobbik Magyarországért Mozgalom szavazói a legelkötelezettebbek, az MSZP és az MDF támogatói már kevésbé, míg az SZDSZ hívei a legbizonytalanabbak – állapították meg.
Egy „most vasárnapi választáson” a szavazásra jogosultak 45 százaléka venne részt biztosan.
Az adatfelvétel során 1000 felnőttet kérdeztek meg szeptember 4-e és 15-e között.
A Szonda Ipsos augusztus 13-án megjelent közvélemény-kutatása szerint augusztus elején a biztos pártválasztók körében 63 százalék volt a Fidesz, 18 százalék az MSZP és 12 százalék a Jobbik támogatottsága.
