Jelenleg a kormányzati szervek egyeztetnek arról, hogy mi kerüljön a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) által két éve szorgalmazott klímatörvénybe. Ezt a munkát a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) koordinálja, amelyen keresztül különböző társadalmi szervezetek is bekapcsolódnak a munkába. A szabályozás fő elemei között a fosszilis energiafelhasználás csökkentése, valamint az energiahatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások növelése szerepelhet.

A klímatörvény tervezését nem a politikai összhang hiánya, hanem a kérdés bonyolultsága és példanélkülisége lassítja – mondta Nagy Andor. az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának kereszténydemokrata elnöke. Hozzátette: idáig egyedül Angliában fogadtak el egy „puha” klímatörvényt, amely csak a „nagyon messzi” 2050-re határoz meg céldátumokat.

A KDNP országgyűlési képviselője kiemelte: a Fidesz környezetvédelmi politikájában – a vízgazdálkodás és a környezetvédelmi igazgatás megreformálása mellett – kiemelt szerepe van a klíma- és energiapolitikának. A zöld gazdaság megteremtése a válságból való kitörés egyik eszköze lehet, amely kevesebb nyersanyag és energia felhasználása mellett teremt újabb munkahelyeket – fejtette ki a zöld bizottság elnöke.

Szili Katalin, az Országgyűlés és egyben a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács elnöke megerősítette, hogy a tanács tudományos bizottsága már elkezdte a klímatörvény előkészítését. A Házelnök aláhúzta: továbbra is teljes politikai támogatottsága van a klímatörvény gondolatának, amit az is bizonyít, hogy az NFFT eddigi ülésein minden kérdésben sikerült konszenzusos döntést hozni.