Az Alapjogokért Központ megvizsgálta az Alkotmánybíróságra vonatkozó új szabályozást, és arra jutott, hogy a testület hatásköreinek egy része megváltozott, azonban azok összességükben és érdemben nem szűkültek – sőt, a testület fontos új jogosítványokkal is rendelkezik – tudatta szerkesztőségünkkel az intézet.
Bár a vonatkozó eljárások jelentős tekintetben módosultak, a változtatások nagyrészt az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatából, illetve javaslataiból következtek, ennek megfelelően a magyar jogrendszer alkotmányosságára vonatkozó védelmi szint nem csökkent. A legtöbbet emlegetett, közpénzügyi törvényekre vonatkozó korlátozást az új szabályozás több esetben maga áttöri, a bárki által indítványozható utólagos normakontroll pedig az Alkotmánybíróság kifejezett kérésére került ki a hatáskörök közül. Ezzel összefüggésben viszont új elem, hogy alkotmányjogi panaszt immáron az érdemi bírói döntés ellen is be lehet nyújtani. A bíró emellett újonnan már nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata kapcsán is az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Kevésbé hangsúlyozott, azonban fontos újítása a hatályos joganyagnak, hogy a köztársasági elnök már nem kényszerülhet az általa alkotmányellenesnek vélt törvény aláírására, ugyanis lehetősége van az alkotmányossági és politikai vétó kombinálására. Emellett az Alkotmánybíróság eljárásai egyúttal az új szabályozásnak köszönhetően nyitottabbá váltak: egyes esetekben kérelmezhető a nyilvános és személyes meghallgatás, míg ha a személyes meghallgatást az Alkotmánybíróság maga rendeli el, akkor kérelemre már kötelező a nyilvánosság. A jövőben a jogalkotónak azonban egyértelműsítenie érdemes, hogy alkotmányjogi panasz indítványozható-e nemzetközi szerződéssel való összhang megállapítása céljából vagy sem.
